Kultúra

Kővé vált házikedvenc őriz egy budai társasházat

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 09. 13. 10:39

Egy ártatlanul meghurcolt építész budai társasházát már nyolcvanöt éve őrzi egy kőkutya. Ki tudja, miért.
Korábban a témában:

A Budapestre érkező turisták, vagy épp a városjárók jó része egész évben a belső kerületekben keresi a csodákat, pedig a hegyes-dombos budai utcák, illetve a nem épp turistamágnesként emlegetett pesti utcák is ezernyi apró történetet, vagy épp szépséget rejtenek.

Ezek közül néhányat már – térképen is elérhető – Ismeretlen Budapest-sorozatunk korábbi epizódjaiban is bemutattunk: a Kozma utcai izraelita temetőt, a kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajót, vagy épp a titokzatos Pogánytornyot, ma pedig egy újabb, apró érdekességhez látogatunk el.

Az egykor német telepesek által lakott, a szőlők védőszentjéről, Szent Orbánról elnevezett Orbán-hegy (eredetileg Urbaniberg, mai nevét 1847-ben kapta, Döbrentei Gábor javaslata nyomán), valamint az azt körülvevő utcák helyén egészen a XIX. század utolsó harmadáig jókora szőlőültetvények nyúltak a város felé, az ország szőlőinek több mint felét elpusztító filoxérajárvány azonban Budát sem kímélte.

Az első Déli pályaudvar (a Déli Vasút tulajdonában lévő, 1861-ben megnyílt Buda állomás) felett még üresek a hegyoldalak

A környéken a következő években villámgyorsan megindult a villák és jókora bérházak építése, így az 1873-as térképen látható szőlőkből –

1908-ra már semmi sem maradt, és kijelölték a mai útvonalakat – így az előbb Józef Piłsudski, majd Stromfeld Aurél nevét viselő utat, ami a lenti részleten még csak “Tervezett viz-levezető árok” néven szerepel:

1937-ben pedig már egész sor házat találunk a területen:

Ma ebből a házcsoportból ragadunk ki egy elfeledett, de érdekessége miatt szót érdemlő példát – a Stromfeld Aurél út 27-et, ami első pillantásra talán átlagos lakóháznak tűnik, pedig a két világháború közti modern építészet egyik szép példája:

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Czillér Antal (1894-1947?) által tervezett épület 1932 körül született meg, így már nyolcvanöt éve nyújt otthont egy egész sornyi családnak, így az első években Krausz Adolfnak (?1871-1944) és feleségének, Blasz Arankának, a tanárból a Magyar Nemzeti Bank banki főellenőrévé lett, a tenisz magyarországi meghonosításában is fontos szerepet válalló dr. Szlimák Lajosnak (?-1945) és feleségének, Schieder Alíznak, valamint a királyi ítélőtáblai bíróként dolgozó dr. Rádai (Rády) Gézának és az ügyvéd dr. Szigeti Dezsőnek.

in: Pesti Hírlap, 1938. május 8.

A négyszintes ház egy apró részlete miatt azonban mindenképp megérdemli a figyelmet, hiszen a kapun belesve, a fák takarásában egy kővé vált házőrzőt láthatunk, aki nem csak a lakókra, hanem az értékeire is ügyel:

fotó: Vincze Miklós/24.hu

A műkőből készült állatot a legutóbbi felújításkor sajnos egy rétegnyi vakolattal kínálták meg, ami az arcáról ugyan már kopik, de a teste jó részét még mindig beborítja:

fotó: Vincze Miklós/24.hu

Kérdés, hogy a kutya mikor került a bejárat fölé, és hogy kötődik-e hozzá bármilyen történet, de nem kizárt, hogy az építtető kívánt így emlékezni a nemrég elhunyt kedvencére.

Az építésznek egyébként relative kevés nem állami munkája ismert, így leginkább a Belügyminisztérium (több vidéki csendőrségi laktanyát is tervezett, sőt, a váci és paksi rendőrkapitányság épülete is az ő munkája), illetve a MÁV számára tervezett épületeit tartják számon, de a Fehérvári út, Kanizsai utca, Fadrusz utca, illetve a Hamzsabégi út négyszögében született, a Magyar Királyi Államrendőrség szolgálati lakásainak otthont adó neobarokk lakótelep tervezésében, illetve a Mosonyi utcai toloncház (melynek falán korábban egy egész sornyi furcsa feliratra bukkantunk) bővítési munkáiban is részt vett.

Mindezeket utólag biztosan többszörösen is megbánta, hiszen a jókora családi vagyonnal rendelkező Czillért épp egy ezekkel összefüggésben álló építkezési panama miatt tartóztatták le. Az Ujság 1930. július 22-i száma így írt az ügyről:

“Nem volt szüksége arra, hogy visszaélések révén jusson építkezésekhez és ha mégis arra az utra tévedt, amelyért most az ügyész hűtlen kezelésre való felbujtás és csalás címén letartóztatta, ugy az a kényszerűség késztette reá, amely sok más építész céget válságba sodort, hogy a háború alatt teljességgel szünetelő épitőmunka után csak az tudott a legtöbb munkát adó belügyminisztériumból épitkezésekhez hozzájutni, aki a Vay Kázmér vezérlete alatt álló érdekközösségbe belépett és honorálta azokat a kivánságokat, amelyeket a vállakozókkal szemben fölállítottak. Az építkezési panamában bekövetkezett nagy szenzáció nem is az, hogy Czillér Antal építészt letartóztatták, hanem inkább az a nagyjelentőségű esemény, hogy minden kétséget kizáróan megállapította az ügyészség azt, hogy a belügyminisztériumból az utóbbi időben kiadott nyolcvan kisebb-nagyobb épitkezést mindig egy ugyanazon érdekszövetség kapta. […]

 

Attól a pillanattól kezdve, hogy ez a társulás bekövetkezett, Czillér valósággal el volt halmozva munkával. Ugyanakkor, amikor más épitészcégek semmiféle munkával nem rendelkeztek, ő az ország különböző vidékein három-négy épületen is dolgozott. Megállapította az ügyészség azt is, hogy Czillér összeköttetései nemcsak a belügyminisztériumba nyúltak, hanem más állami szervekhez is. A belügyminisztérium által az utóbbi időben elrendelt nyolcvan építkezés közül Czillér tizenkettőt kapott, de többizben is benne volt mint alvállalkozó.

 

A nagyobb építkezések közül valók a Fehérvári-uti rendőrlegénységi lakótelep és rádióállomás, a Mosonyi-utcai rendőrlaktanya ráépítése s a laktanyával kapcsolatos uj építkezések, a váci és paksi rendőrkapitányságok épületeinek munkálatai és több kisebb vidéki csendőrségi laktanya építése. A Czillér Antal által végzett építkezésekre és az érdekszövetség munkájára nézve a legjellemzőbb a fehérváriuti rendőrlegénységi telep építkezése.

 

Amint már az Újság jelentette, ennek az épülettömbnek a terveit Gerlóczy Gedeon műépítész tervezte, aki feltűnően nagyszámban szerepelt egyéb belügyminiszteri, de más állami építkezéseknél is. A fehérváriuti építkezés versenytárgyalásánál a legolcsóbb ajánlattevő CzilIér Antal volt, aki az összes munkálatokért 1,300.000 pengőt irányzott elő, mig az utána következő vállalkozó 1.350.000 pengőben jelölte meg az építkezéseket. Amint azonban a nyomozás során kiderült, a fehérváriuti rendőrtelep építkezése végeredményben 1 millió 480.000 pengőjébe került a kincstárnak. Az eredeti versenytárgyalási ajánlatba ugyanis nem foglalták be a földmunkának az árát, amelyért utólag nyolcvanezer pengőt számítottak fel. A további többlet úgy adódott, hogy hamis bérlistákat állítottak össze, több munkásnak a munkadiját számították fel, mint amennyi tényleg dolgozott az épületeken.

 

Azonkívül a végösszegeknél korrektúrák és hamisítások történtek. A legszenzációsabb ebben az esetben az, hogy a versenytárgyalási szabályzat intézkedései ellenére az építkezési munkát nem is Cziller Antal vállalata végezte el, hanem Bogdánffy Géza építész, aki Czillérnek a munka átadásáért ötvenezer pengőt fizetett és azonkívül néki hagyta meg az ácsmunkák elvégzését.  Azonkívül, hogy az állam 180.000 pengővel többet fizetett, mint amennyit a versenytárgyalás eredményeképpen előirányoztak, még az a kár is érte a kincstárt, hogy az építkezés silányabb anyagból történt meg, mint ahogy azt az árlejtési feltételekben kikötötték. A rendőrségi rádióállomásnál például nem vették figyelembe a szakértők előírásait.

 

Megállapította a nyomozás azt is, hogy a Mosonyi-utcai laktanya kibővítése és, ráépítés alkalmával ugyancsak visszaélések történtek. Az építkezés nem olyan anyagból és nem olyan méretekben történt meg, amint azt előírták. Az építkezési munkát Halasy Géza kapta meg, aki sem azelőtt, sem azóta mint vállalkozó nem szerepelt, hanem csak mint tervező vagy szakértő. Halasy Géza nem is végezte el a munkát, hanem Czillér Antalnak adta át. Megállapították, hogy az előírtnál kevesebb légköbmétert építettek be. A munkát úgy végezték el, hogy az nem felel meg a céljának. A rendőrkórház lépcsőháza úgy épült meg, hogy most a legnagyobb nehézségekkel tudják azon a betegeket fel- és leszállítani. Érdekes a paksi eset is. Az ottani rendőrség] épületet egy év előtt adták át rendeltetésének és az ügyészséghez most megérkezett paksi átirat szerint az épület már düledezik és néhány hónapon belül teljesen hasznavehetetlen lesz.

 

A versenytárgyalási összegnél nagyobb summát fizettek ki a váci rendőrkapitányság épületénél is. Ebben az esetben Halasy volt a szakértő és csak ennél az épitkezésnél negyvenezer pengőt kapott Czillér Antaltól. Czillér Antalt délután vezettette elő lakásáról a királyi ügyész. Órákon keresztül tartott a kihallgatása. Az építész eleinte tagadta azt, hogy bármilyen visszaélésben része lett volna és bárkit megvesztegetett volna, később azonban a bizonyítékok súlya alatt részleges beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy Vay Kázmérral is jóbarátságban állott, de közvetlenül csak Halasy Gézával érintkezett. Rendszerint az egyik ligeti mulató helyen találkoztak és ott adta át Halasy Gézának az általa kikötött összegeket. Halasy az átvett összegekről a mulatóhely étlapjára, vagy az arról leszakított szelet papirosra irta a nyugtát. Szenzációs Czillér alkalmazottainak a vallomása.

 

Ezek elmondották, hogy akkor, ami kor a lapok Halasy Géza letartóztatásáról hirt adtak, Czillér Antal üzleti könyveiből azokat a lapokat, amelyeken nyilván a Halasynak átadott összegek voltak elkönyvelve, kitépte, bizonyos iratokat, számlákat és nyugtákat elégetett és megsemmisített. Czillér Antalt vallomástétele után szembesítették Halasy Gézával. Halasy most már megtört s mig eddig/mindent tagadott, most már kezd beismerő vallomásokat is tenni. Bevallotta azt, hogy Czillértől szakértői dij és jutalék címén nagyobb összegeket kapott. Sőt elismerte azt is, hogy sógorának, Vay Kázmérnak is juttatott tízezer pengőt, de megjegyezte, hogy nem a Littkétől vagy a Czillértől kapott pénzből, hanem azokból az összegekből, amelyeket a maga készített tervek honoráriuma fejében a belügyminisztérium pénztárából felvett.

 

A tényállás teljes felderítése céljából az ügyészség szakértőket rendelt ki a Czillér által épített házak megvizsgálására. A szakértőknek az a feladata, hogy megállapítsák, mennyiben tért el az építési vállalkozó az eredeti tervekben elfogadott és elvállalt feltételek teljesitésétől, továbbá azt kell vizsgálniok, hogy olyan anyagokat használt-e fel, amilyeneket számára előirtak. A kihallgatás és szembesítés után a királyi ügyész kihirdette végzését. Czillér Antalt hűtlen kezelésre való felbujtás és csalás miatt letartóztatta.”

A Pesti Hírlap 1931. február 7-i cikke szerint az ártatlanságát megállás nélkül hangoztató Czillér elhagyhatta a fogházat, így az ügynek már csak két tagja, Littke Kázmér és Balássy László csendőrigazgató maradt letartóztatásban.

Balról a második Czillér / in: Tolnai Világlapja, 1931. október 28.

 

A szakértői vélemények Czillér állításait erősítették meg: a felhasznált anyagok kifogástalanok, sőt, drágábbak azoknál, amelyek használatára az építészt kötelezték. Az építésznek ettől függetlenül persze részt kellett venni az ügy további tárgyalásain is. Végül felmentették, ez azonban megtörte (in: Pesti Hírlap, 1932. május 8.) karrierjét: az ügy előtt háromszáznyolcvan munkással dolgoztató, a Keleti pályaudvar teljes rekonstrukciójára készülő (!!) építész önkéntes árverést kért maga ellen, és Erzsébet királyné útján álló családi villájának ráeső egyharmados tulajdonrészétől is megvált, hogy a megbízói számára szokás szerint hitelbe vett, de ki nem fizetett anyagok árát megtérítse.

Az Erzsébet királyné útja 72. hűlt helye, és a ma is álló 74. számú ház, két egykori Czillér-tulajdon

 

Egykori munkásain azonban ez sem segített hosszú távon, így jó eséllyel épp a legjobbkor érkezett a Stromfeld Aurél (akkor még Piłsudski) úti megrendelés, valamint az azt csak néhány hónappal követő, sétatávolságnyira álló XII. Galántai utca 10. megszületése:

Czillér később aztán jó eséllyel visszanyerte régi megbecsülését: 1942-ben Dr. Szentkuthy Pál számára tervez hatlakásos, kétemeletes bérvillát a Somlói út 50. számú telkén, 1944-ben az újonnan megszülető Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. ügyvezetőjeként működött, a háború után pedig egy egész sornyi helyreállítást és átalakítást vezényelt le – így például a Honvédelmi Minisztérium Margit körúti katonai fogházáét és törvényszéki épületéét, vagy a Lánchíd utca 5. számú házát, de Devecseri Lászlóval együtt saját pénzéből ő építette a zsidó Süketnéma Intézet udvarán lévő, az 1684 zsidót megmentő – Rudolf Eichmann engedélyével elindult – Kasztner-vonat utasainak indulás előtti elszállásolására szánt barakkokat is.

A tervezővel kapcsolatban 1947-ben azonban minden nyom elvész, így nem tudjuk, mi történt vele a háború után.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BARCELONA, SPAIN - SEPTEMBER 20 : Demonstrators hold placards within a protest in front of the Economy headquarters of Catalonia's regional government in Barcelona, Spain on September 20, 2017, during a search by Spain's Guardia Civil police. Albert Llop / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.