Mindenekelőtt kezdjük a tényekkel:
- Jó, hogy van Magyarországon egy Sziget Fesztivál.
- Jó, hogy rengeteg külföldi van.
- Sőt, még az is jó, hogy sok zenekart miattuk hívnak el.
Amellett viszont már nem lehet szó nélkül elmenni, hogy a gigantikusan hosszúra nyújtott fesztivál nem tud a programfüzetben minden lyukat egyforma minőségben betömni. Hogy a fesztiválszervezés mennyire zsákbamacska, azt mi sem mutatja jobban, mint Rihanna tavalyi produkciója, amely után sokan szívük szerint visszakövetelték volna a pénzüket.
Szerencsére a Sziget augusztus 14-i napja megfordította ezt a rossz példát, és a nem elsővonalas (Magyarországon kevésbé ismert) nevek teljesítettek talán a legjobban.
Két példát emelnék ki, kezdjük az ismertebb zenekarral.
A Two Door Cinema Club egy brit banda, akikkel az átlagos zenefogyasztók a plázák liftjében találkozhattak. Na, nem azért, mert rosszak lennének, épp ellenkezőleg. Kis túlzással szinte minden második dalukból hatalmas sláger lesz. Ezek azok a dalok, amiket szinte mindenki ismer, de énekelni kevesen tudják őket.
Azon lehetne persze vitatkozni, hogy egy nagy fesztivál legnagyobb színpadán mi számít korai kezdésnek. A 19:30-as időpontot mindenképp ide sorolnám, mivel a koncert nagy részében még bőven inkább volt délután, mint este, ráadásul a kezdéskor még viszonylag sokan a közeli “kocsmákból” figyelték az első dalokat. A Two Door Cinema Club akár rihannázhatott is volna egyet, de ehelyett leadtak egy pörgős produkciót, amin egyáltalán nem lehetett érezni a fásultságot, de még azt a rideg rutint sem, ami egyébként a profi zenekarok sajátja.
Kicsivel nehezebb dolga volt az egy fokkal ismeretlenebb szintén brit Glass Animals-nek, akik 17:45-tól nyomták szintén a Nagyszínpadon, és simán lehet, hogy az egész nap legjobb koncertjét adták a lelkes közönségnek. Az alapvetően gitárpopot játszó Glass Animals sokszor dúsítja RnB, sőt, hiphop elemekkel a dalait, emiatt a nézőtéren néha olyan kalimpálás alakult ki, mintha Wiz Khalifa itt maradt volna kicsit vezényelni.
A banda teljesítményét megsüvegelendő még érdemes hozzátenni, hogy jóval 30 fölött az ember már nem úgy ugrál, és most a hőmérsékletre, nem az életkorra gondolok. Ennek ellenére az indie banda nagyon jól szólt, profin mozgatták a közönséget,
a sok rutin után talán ez volt bennük a legüdítőbb.
Kiemelt kép: Fotó: MTI / Mohai Balázs
