Kultúra

Mennyi köze van a Dunkirknek a valósághoz?

Muchichka László
Muchichka László

Ügyeletes jó zsaru. 2017. 07. 27. 10:40

Nolan nem használt valóban létező személyeket a filmben, sőt, a dramaturgiailag fontos események is mind kitaláltak. Dunkirk vs valóság. Figyelem, spoilerek!
Korábban a témában:

Christopher Nolan eddigi munkásságával igen magasra tette a lécet, hiszen eddig szinte minden, amihez nyúlt, hangos nézői és kritikai sikernek örvendett. Első filmje, a Memento kultstátusznak örvend, A sötét lovag-trilógia etalon a szuperhősfilmek között, az Eredet pedig iskolapéldája annak, hogyan lehet a filmkészítés tudományának a határait a végletekig kitolni.

Legutóbbi háborús filmjével, a Dunkirkkel először nyúlt valós alapokon nyugvó történethez, viszont megfűszerezte azzal, ami igazán nolanessé teszi: a dramaturgiát teljesen megbolondította, és úgy mesélt el egy közhelyes történetet (mert az, hogy 400 000 ember a La Manche csatorna egyik oldalán ragad, és haza akar jutni, elég banális), hogy az kiemeli a zsáner többi alkotása közül. A rendkívül pozitív hangvételű kritikák („mestermű”, „precíziós óra”, „ a filmkészítés csimborasszója”, stb.) mellett vannak azonban olyan hangok, is amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy Nolannek talán nincs olyan filmje, amiben ennyire hivalkodóan világlik át, mennyire kitalált minden. Szinte látni, ahogy a rendező tervezget egy négyzetrácsos füzetben, mi mi után következik majd. Olyan ez, mint egy nagy mérnöki precizitással összeállított vizuális és dramaturgiai flikk-flakk, aminek oltárán Nolan egy kicsit fel is áldozta a történetet és a szereplőket.

Viszont vizsgáljuk meg, mennyi köze van a valóságnak ahhoz, amit Nolan rendezett!

Figyelmeztetés: Spoilerek!

A Dunkirk egyik számottevő pozitívuma, hogy a háborút olyan mocskosnak állítja be, amilyen valójában. És ahogy ezt kritikámban is írtam, ezt nem azzal éri el, hogy kiomló belekkel és leszakadó testrészekkel sokkol, hanem magának a harc értelmetlenségének bemutatásával. Azok a (majdhogynem random kiválasztott) szereplők, akiket három idősíkon követünk, teljesen szánalmasak: a parton ragadtak vissza akarnak jutni bármi áron Nagy-Britanniába, a tengeren hajózók valami fura gyászból eredő elhivatottságból fakadóan úgy gondolják, kötelességük Dunkirkbe menniük, míg a levegőben harcolók alig tudnak valamit tenni annak érdekében, hogy mentsék a földön és vízen tipródókat.

A Dunkirk tesz róla, hogy elfelejtsd, amit a háborús filmekről gondoltál
Christopher Nolan korábbi filmjeit, az Eredetet vagy A sötét lovag-trilógiát ismerve érthetetlen volt, miért nyúl második világháborús témához, de megérte. Kritika.

Én ugyan szerencsére nem vettem részt ilyesmiben soha, de pont így képzelem el a háborús eseményeket, vagyis hogy a harcokban nincs semmi eposzi vagy fennkölt. A Tom Hardy által alakított Farrier nevű pilóta is béna, mert hiába van azon minden idegszálával, hogy lelője a Luftwaffe repülőit, alig ér célt. Hiszen hajók süllyednek el annak ellenére, hogy elpusztítja őket. Az egyetlen igazi hőstette a film végén következik be, amikor már üres tankkal lelövi az egyik német gépet, mielőtt az mészárlást végezhetne a parton.

Viszont Tom Hardy pilóta karaktere teljes kitaláció

A film legbanálisabb pillanata ez, hiszen

mennyire forgatókönyvszagú már, hogy a csak manőverezni, de vertikálisan irányt változtatni képtelen angol pilóta lelövi a náci repülőt?!

A valóságban ilyen nem is történt, sőt, maga Farrier személye sem létezett, viszont egy Alan Christopher „Al” Dee nevű pilóta történetére hajaz, akinek találat érte a hűtőrendszerét, és ugyanúgy a tengerparton kellett leszállnia, ahogy Hardynak is. A landolás azonban nem volt zökkenőmentes, beütötte a fejét, és felszakadt a szemöldöke, és úgy támolygott ki a gépből. Viszont nem kellett felgyújtania a gépét, és nem is a nácik csaptak le rá, hanem egy nő a közeli kávézóból, aki elállította a vérzését.

Amint csatlakozott a hazafelé tartó britekhez, tőle kérdezték mérgesen, hogy „hol a pokolban volt”, amit Nolan szintén átemelt a filmbe, csak éppen nála nem Farriert, hanem az Angliában partra szálló Collinst (Jack London) egzecíroztatták.

Warner Bros. Pictures

Tehát a katonák valóban vádolták a légierőt azzal, hogy nem tettek eleget a parton rekedtekért?

Igen, de ez nem azért történt, mert a brit légierő rosszfej lett volna, hanem azért, mert messze harcoltak a parttól. A lent ragadtak persze ezt nem tudták, így nyilvánvalóan azt hitték, cserben hagyták őket. A filmben nem véletlenül hangzik el a „Hol a fenében van a légierő” mondat. Pedig valójában a RAF (a Brit Királyi Légierő) 4822 bevetést hajtott végre Dunkerque térségében, és több mint 100 repülőgépet vesztett.

Tényleg 400 000 katona volt a parton?

Igen, talán kicsit több is. 338 226 katonát evakuáltak, kb. 30-40 ezer katona eshetett hadifogságba, és 32 ezren haltak meg.

Valóban egy hét alatt vitték haza őket?

Nem. A Dinamó-hadművelet 8 napig, 1940. május 27. és június 4. között zajlott.

Warner Bros. Pictures

Francia katonák tényleg nem szállhattak fel a brit hajókra?

Dehogynem, a kimentés során 198 229 brit és 139 997 francia nemzetiségű katonát menekítettek át Angliába.

Miért kapta a Dinamó-hadművelet nevet az esemény?

Ez az a dinamó akar lenni, amely a brit haditengerészet főhadiszállásának helyet adó doveri vár áramellátását biztosította a háború alatt. Bertram Ramsay altengernagy az ennek a dinamónak helyet adó gépteremből tervezte és vezette a hadműveletet, és innen tájékoztatta Churchill miniszterelnököt is.

A németek tényleg propagandaanyagokat szórtak a dunkirki katonákra?

Bármennyire is bizarrul hangzik, igen. Mondjuk Nolanék kicsit dramatizálták a fenyegető szórólap mintáját, plusz nem is volt színes, de az üzenet hasonló:

Katonák!
Nézzetek erre a térképre: ez megmutatja a helyzeteteket! Csapataitok teljesen körbe vannak véve – fejezzétek be a harcot! Tegyétek le a fegyvert!

A filmbéli szórólapon szerepel a „megadás + túlélés” felirat, ami nem igazán jellemezte a nácikat, ugyanis kevés hadifoglyot ejtettek.

A filmben többször elhangzik, hogy „szinte látni a hazánkat”. Mekkora volt a távolság?

Britföld és Dunkrik között 20,7 mérföld, vagyis kicsit több mint 33 kilométer a távolság. A látótávolság viszont csak 4,5 kilométer a tengeren. Vagyis ténylegesen nem látni a partot.

Ennek ellenére tényleg voltak, akik megpróbálták átúszni?

Igen, és ez felért egy öngyilkossággal. Ugyan 1923-ban Harry Sullivan már bizonyította, hogy lehetséges teljesíteni a távot, és hihetetlen kitartással, több mint 27 órai úszás után, egy kilométerrel Doverből indulva, Calais-tól délre elérte a francia partot. Viszont ő edzett sportember volt, nem úgy, mint az elgyötört bakák a dunkirki parton.

Hány hajó vett részt a mentésben?

A körülbelül 700 kisebb hajó szállította az angol partokhoz a katonákat. A hadműveletben részt vevő legkisebb hajó, az alig 4,6 méter hosszú Tamzine jelenleg az Imperial War Museum gyűjteményében található. Ez meg is jelenik az egyik snitten.

Wikipedia

Kenneth Branagh karaktere sem létezett a valóságban?

Nem. De Bolton parancsnokot a valóban létező William Tennant kapitány ihlette, aki a HMS Wolfhound fedélzetén érkezett Dunkirkbe, hogy felügyelje a kiürítést. A filmhez hasonlóan Tennant egészen addig maradt, amíg az utolsó hajók 1940. június 4-én el nem indultak Franciaországból, majd később az erőfeszítéseiért a matrózok a Dunkirk Joe nevet ragasztották rá. Szolgálatai azonban itt nem értek véget, a Repulse nevű hajó kapitánya lett, amit később a japánok elsüllyesztettek. Ezután a normandiai partraszállás logisztikájáért felelt.

Bodega Bay
Warner Bros. Pictures

 Akkor a fiatal srác sem halt meg a hajóban, mert beütötte a fejét?

Nem. Ennek semmi valóságalapja.

Tehát akkor Christopher Nolan ragaszkodott a történelmi tényekhez, vagy nem?

Nem. Mert Nolan Werner Herzog rendező elveit vallja, vagyis az eksztatikus igazságban hisz. Ahogy egy interjúban kifejti:

Ezen elképzelés szerint a fikció a valóságos eseményektől valósághűbbé válik a néző számára, mintha dokumentarista alkotást nézne. A fikció használatával hatékonyabban és érzelmesebben be tudtam mutatni a dunkirki eseményeket különböző aspektusait, mintha a szigorú tényeket követtem volna.

Ezt pedig jól példázza annak a veteránnak az esete, aki miután végignézte a filmet, úgy érezte, mintha újra ott lenne a társai között a francia tengerparton.

Könnyekig meghatotta a dunkerque-i veteránt Christopher Nolan filmje
"Olyan volt, mintha újra ott lettem volna." - mondta a 97 éves Ken Sturdy, miután végignézte a Dunkirköt. Videó.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.