Kultúra

Ezért bírja jobban az kétezer éves római beton, mint a modern épületek

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 07. 27. 12:40

A régi dolgokból még nem spórolták ki az anyagot – mondhatnánk erre is legyintve. És nem is járnánk messze a valóságtól.
Korábban a témában:

A beton története több mint nyolcezer évre nyúlik vissza, hiszen először jó eséllyel az Arábiában élő nabateusok használták azt a túlélésüket jelentő titkos víztározóikhoz, illetve épületeik megerősítéséhez.

A világtörténelmet nagy mértékben formáló ókori Egyiptomban, illetve a Római Birodalomban aztán újra feltálták a beton készítésének módját, sőt, a rómaiak számos épülete ma is sikerrel harcol az elemekkel – még a tengerparti városokban is, ahol a sós levegő, valamint a tengervíz alig néhány röpke évtized alatt jókora pusztítást okoz a modern szerkezeteknek.

A tudósok egészen mostanáig nem egészen értették, hogy mi tette ezeket az építményeket mindennél ellenállóbbá, egy most zajló kutatás azonban több mint 1500 évvel a Birodalom bukása után végre megadhatja a választ.

Az American Mineralogist júliusi számában megjelent, a University of Utah geológusa, Marie Jackson által vezetett csoport hosszú időn át vizsgálta az épületeket, és megerősítették az ókori enciklopédista-polihisztor Idősebb Plinius (Caius Plinius Secundus Maior) az ókori tudomány eredményeit összefoglaló Naturalis Historia, azaz a Természettudomány állítását:
„Legyőzhetetlen a hullámok által, és napról napra egyre erősebb.”

A kikötőkből, hullámtörőkből és más, tengerparton álló épületekből szerzett minták vizsgálata során a csoport olyan mészmaradványokra bukkant, melyekben a nehezen létrehozható alumínium-tobermorit nyomaira, valamint phillipsitre bukkantak.

Ez a két ásvány segített még erősebbé tenni a mész és vulkáni hamu segítségével készített betont, és ellenállóvá tenni azt a repedések ellen. Az idők során ugyanis a vulkanikus maradványokat a sós víz lassan kimosta az anyagból, helyét pedig az Al-tobermorit, illetve a phlipsit foglalta el, ezek méretének növekedése pedig növelte a beton ellenállóképességét is az elemek ellen.

A portland cementen alapuló modern beton ugyanakkor megszilárdulása után nem képes változásra, így számtalan okból keletkezhetnek rajta sérülések.

A római beton előállításához szükséges anyagok arányszámai, illetve a pontos eljárás sajnos még nem ismert, így a tudósok most ennek a megfejtésén dolgoznak.

Fotó: Gary Ullah
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.