Kultúra

Már hetven éve egy népviseletbe öltözött pár őrzi Újlipótváros legszebb kapuját

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 07. 23. 16:00

A zsidókat nem szívlelő építész által megálmodott ház a második világháborúban zsidók tucatjait mentette meg a biztos haláltól.
Korábban a témában:

Ismeretlen Budapest címet viselő, immár közel kilencven epizódot magába foglaló építészeti sorozatunkban eddig főként a város gerincét adó utcákhoz közeli rejtett csodákat mutattuk be (az eddig megjelent cikkeket itt térképes formában is böngészheti), a következő hetekben azonban kevésbé központi utcákra és területekre irányítjuk a figyelmet.

Ma Újlipótváros egy ritkán járt utcájába látogatunk el, hogy megnézzük a város egyik legszebb kapuját, ami előtt állva egy pillanatra akár még Erdélyben is érezhetjük magunkat.

Az egykor kisebb-nagyobb gyárakkal, gépjavítókkal és malmokkal tömött területet az első tervekkel ellentétben mégsem hajózható csatornaként megvalósult Nagykörút épületeinek megjelenésekor, a századforduló utáni években kezdtek megjelenni a kisebb-nagyobb bérházak, de a sűrű beépítésű városrész a húszas, illetve harmincas években vált csak igazán azzá az Art Deco-, illetve Bauhaus-közeli modernista épületekkel teli területté, ahogyan azt ma ismerjük.

Nemsokára ezek közül is bemutatjuk a legszebbeket, ma azonban a modern lakóparkokkal, harmincas évekbeli, visszafogott bérházakkal, illetve a szocializmus örökségével is bőven meghintett Kárpát és a zöldben induló Thurzó utcák sarkán álló, ötemeletes bérházhoz kalandozunk el.

Az első pillantásra teljesen átlagos, kőlapokkal borított ötemeletes ház ennél azonban jóval többet mutat, hiszen mindkét utcáról nyíló bejárata ugyanazokat a kivételesen szép, figurális vasmunkákat hordozza:

fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Tömböly Dénes építőművész tervei szerint, Darvas Lajos építőmester irányításával a háborús évek alatt, 1941-1942-ben megszületett lakóház kapualjában állva ugyanis a magyar népviselet, a hagyományok, illetve a modernizmus különös találkozását figyelhetjük meg:

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Beocsini cementgyár rt. bérházaként megszületett ház a második világháború éveiben aztán tucatnyi szomszédjával együtt a svéd nagykövetség védett házainak egyikeként szolgált, így védve meg az itt élő zsidókat az elhurcolástól.

Az államosítás évei óta eltelt hét évtizedben a ház látszólag megőrizte eredetiségét, két kapuja pedig ma is hiánytalanul fogadja a betérőket, békés, polgári bérházak helyett azonban már a szocializmus szörnyei veszik körbe:

fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az építészről

A magyarországi evangélikusság kezdetei óta magukat lutheránusnak valló, a mai Vas megyéhez tartozó apró Csánigon élő család (nevük legkorábban egy 1633-as  jegyzőkönyvben bukkan fel) gyermekeként 1898-ban született tervező, Tömböly Dénes az első világháborús harcterekről (egy tífuszt, valamint a tizedik isonzói csatát is átvészelve) több kitüntetéssel hazatérve a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjén, a József Műegyetemen folytatott építészeti tanulmányokat.

Tervezői karrierje mellett előbb az egyetemi ifjúság vezetőjeként (különös figyelmet szentelve a végzett ifjúság elhelyezkedési problémáinak, illetve a zsidó kérdés egyetemi vonatkozásainak), majd Sándy Gyula tanársegédjeként (1926-?), végül pedig  adjunktusként (1938-1939) is tevékenykedett. 1939-ben a Magyar Élet Mozgalom, illetve a Nemzeti Egység Pártja egyesülésével Magyar Élet Pártja nevet felvett, kétharmados választási győzelmével új nevén is  kormánypárttá vált, a második zsidótörvénnyel a magyar történelem egyik sötét foltját adó politikai erő képviselője lett, de építészeti karrierjét sem adta fel.

A Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944 így emlékszik meg erről:

“[…] Tervezésében és művezetése mellett több bérvilla, gyárépület és családi ház, két templom, egy nyaraló szálló s két nagyszabású állami borpince épült. Eredménnyel vett részt több tervpályázaton s résztvett professzorának tervezése és művezetése alatt épült húsz kisebb-nagyobb templom, a soproni egyetemi épület és több más épület nagyobb építészmérnöki munkáiban. Emellett igen élénk szakirodalmi munkásságot is fejtett ki […]

A családfakutatók egyik Mekkájának számító WikiTree-n elérhető információk szerint a második világháború utolsó hónapjaiban a Wehrmacht segítségével Németországba menekült, poltikai pályája ezzel azonban nem ért véget, hiszen az 1947. augusztus 20-án a bajorországi Altöttingben az

országhatárokon túlra menekült parlamenti képviselők tartottak “országgyűlést”, melyen határoztak a jogfolytonosságról, sőt, állam- és kormányfőt, valamint minisztereket is választottak.

Tömböly a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszteri széket kapta – írja Nyári Gábor a Horthy-korszakot Kutatók Társaságának egyik tanulmányában.

Később hazatérés helyett azonban jó eséllyel Paraguayba emigrált (az ország fővárosában, Asunciónban 1995 óta Tömböly Dénesnek hívják a tiszteletbeli főkonzult), mivel az új magyar politikai rendszer pártja képviselőit és  vezetőségi tagjait “internáltatta, B-listáztatta, műperekben elítélte, börtönbe záratta”, Bárdossy László volt miniszterelnököt pedig háborús bűnösnek nyilvánította, majd kivégezte – írja a Magyar Katolikus Lexikon.

Tömböly a hetvenes években hunyt el, művészete azonban máig még nem kutatott terület – épp ezért összes megvalósult művét, illetve kisebb-nagyobb sikereket elért pályamunkáját sem ismerjük.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Prága, 2017. október 20.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke egy szavazóhelyiségbe érkezik Prágában, a kétnapos képviselőházi választások első napján, 2017. október 20-án. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.