Kultúra

A világ legjobb realityjét nem nézed, pedig kellene

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

hypevadász. 2017. 07. 23. 17:00

A RuPaul’s Drag Race-t itthon egy nagyon pici réteg ismeri és nézi, pedig ennél szórakoztatóbb valóságshow nincs a piacon. De miért olyan zseniális?
Korábban a témában:

Trump és a travik

A kilencedik évadát taposó drag queen tehetségkutatónak már több spinoffja is készült, az AllStarsban a korábbi évadok versenyzői kaptak új esélyt, a Drag U-ban hétköznapi nők próbálták ki a draget, az alapműsorból pedig még legalább két évad biztosan érkezik, erre ugyanis már leszerződtek. Idén ráadásul a show megkapta első komoly Emmy-jelölését is. A Drag Race-nek ugyanis volt már több kisebb kategóriás jelölése, technikai kategóriákban, ám a nagyobb presztízsű kategóriákban eddig teljesen figyelmen kívül hagyták. A dolog tavaly kezdett megváltozni, mikor is RuPaul elhozta a legjobb reality-házigazda Emmy-díját, idén pedig végre, úgy tűnik, a show megkapja azt a figyelmet, ami már jócskán kijárt neki, ugyanis a szeptemberi Emmy-gálán a legjobb reality show kategória díjáért drukkol majd a csapat.

A jelölés mögött sokan politikai okokat sejtenek: Donald Trump elnökké választása óta az amerikai showbusiness egyre bátrabban áll bele azon karcosabb témák képviseletébe, amelyek ellen az elnök ágál: latinók, fal, menekültek, klímaváltozás – és az LMBTQ közösség érdekeinek védelme.

Trump ugyan egyelőre nem mert érdemi lépéseket tenni a melegek jogainak megnyirbálása felé, de azért ahol a véresszájú gyűlölködés minden ellen, ami nem fér bele a republikánus értékrendbe, a mindennapi élet része lett, ott aligha érezheti magát biztonságban az egyszeri meleg, leszbikus, transz, avagy bármilyen szexuális kisebbség tagja. Így aztán a queer szubkultúra kultikus műsorának ilyetén kiemelése könnyedén állásfoglalásnak tűnhet. Maga RuPaul is úgy fogalmazott:

Nagy a megosztottság az országunkban és a világban is. A XX. század érzékenysége a XXI. század előre gondolkodásával ütközik, és a mi műsorunk ez utóbbinak a tökéletes példája.

Vaaagy… elképzelhető, hogy csak annyi történt, hogy végre valaki kapcsolt, hogy ennyi év után lassan már kínos lesz a Drag Race-t kihagyni a jelölések közül, miközben a kategória jelöltjei között olyan, erősen a kifáradás jeleit mutató műsorok szerepelnek, mint a Top Chef, a The Voice, a Project Runway vagy a The Amazing Race. Az egyetlen új show a jelöltek között az American Ninja Warrior, ettől és a Drag Race-től eltekintve az összes jelölt igazi őskövület a listán, évek óta sorozatban folyamatosan jelöltek. Ugyanilyen volt a Dancing with the Stars is: több mint tíz éve minden évben Emmy-esélyes volt, idén azonban kikerült a pikszisből a házigazda Tom Bergeronnal együtt.

A Drag Race hét jelölést gyűjtött be: a legjobb reality és a legjobb házigazda kategória mellett egy rakás technikai díjra is esélyesek, a legjobb casting, jelmez, haj, smink is az övék lehet, és képvágásban is kaptak egy jelölést. Emellett a show kulisszák mögötti testvérműsora, az Untucked is kapott egy jelölést a legjobb szerkesztetlen programok között.

Mi az a drag?

A drag szót Shakespeare korában kezdték használni, a „dressed as a girl” (kb. „lánynak öltözött”) rövidítéseként, ekkor ugyebár a női szerepeket is férfi színészek alakították. Ezt a szót használják a viseletükre és a művészetükre a drag queenek ma is – „dragben lenni” = drag queen ruhában-hajban-sminkben lenni, „draget csinálni” = drag queenként tevékenykedni – akikre nem igazán van kifejező magyar szó, a nőimitátor vagy transzvesztita művész nem igazán helytálló, így maradjunk az angol kifejezésnél. A drag queenség az előadóművészet és a showbusiness határán fekszik, ezek egyik legszínesebb, legkülönösebb ága, mely maga is ezerféle lehet: a fashion drag gyakorlatilag divattervezés, a comedy drag a stand-up comedy egy válfaja, a pageant queenek szépségversenyeken indulnak, így főként a klasszikus női esztétikát követik, hogy csak a legnagyobb irányvonalakat említsem.

A RuPaul’s Drag Race a drag queenek tehetségkutató versenye, mely 2009 óta keresi Amerika következő drag szupersztárját RuPaul Charles vezetésével, aki a drag szubkultúra leghíresebb képviselője, abban a tekintetben mindenképpen, hogy ő az, aki – éppen ezzel a show-val – a mainstreambe emelte az eddig jócskán ismeretlen közösséget. Pedig a drag évtizedek óta gyakorol komoly hatást a divatra, a színházra és a popkultúrára is: egyebek mellett a már itthon is létező Lipsync Battle sem létezne a drag szubkultúra nélkül, a lipsync – azaz a híres popdalokra rátátogva előadott show-k – műfaja ugyanis a drag királynők műsorainak alapeleme. Olyannyira, hogy például a Drag Race-ben egészen komoly dolgok múlnak a versenyzők lipsync-képességein: a kiesés közelébe került két versenyző közül az alapján dönti el a házigazda, hogy ki marad versenyben, hogy melyikük tátikázza el pontosabban – és főleg szórakoztatóbban – a kiválasztott popnótát.

Töke van a háziasszonynak

De még mennyire, és ez nem ovis szintű genitália-humor, hanem annak hangsúlyozása, hogy mennyire jól működik RuPaul személyisége a műsor élén. RuPaul Charles ugyanis nem csak azért remek show-házigazda, mert egyben háziasszony is, hanem mert mindent tud, amit egy showmannek tudnia kell: fergeteges humora van, tud olyan jegesen szigorú lenni, hogy a versenyzőkön vigyázzba áll a csillámpor, de képes azt is megmutatni, hogy mekkora szíve van. Úgy általában, RuPaul nem fél mutatni magából, ami sokkal izgalmasabb, mint a magyar televíziózásban megszokott távolságtartó műsorvezetési módszer, ahol a showman olyan makulátlan, mint egy gép. A makulátlanság RuPaulnál is stimmel, naná, elvégre drag queenről beszélünk, aki férfiként is, és dragben is divatikon, de emellett ő, ha kell, kifigurázza saját magát és szubkultúráját, de az is megesik, hogy csak azért nem folyik el a sminkje a potyogó könnyektől, mert nagyon profi vízálló cuccokat használnak.

A show-nak szinte kottázható visszatérő elemei – a nyitóepizód modellfotózása, a csapatkihívások, nagyestélyi készítése bármiből, ami nem nagyestélyinek való, a zseniális Snatch Game, amiben a versenyzők hírességeket személyesítenek meg, többnyire hatalmasan viccesen – vannak, a Drag Race keveset piszkálgatja saját koncepcióját. A kezdő évad óta csak egy komolyan változtatás volt, amikor kilencről tizenkét (azóta tizenhárom) fősre bővült a mezőny, ettől eltekintve a műsor forgatókönyve fix, van egy-egy nagyobb dobás – idén például meghívták Lady Gagát, és köré szervezték a nyitóepizódot. Emellett viszont nyilván évadról évadra más témák szerint, de ugyanolyan típusú feladatokat kapnak a versenyzők, így a jelentkezők egy ideje már komolyan fel is készülhetnek a versenyzésre, gyakorolhatják a varrógép használatát, kitalálhatják, kit személyesítenek meg a Snatch Game-ben, és így tovább.

Hogy az ismerősség érzését fokozza, RuPaulnak védjeggyé lett szállóigéi is vannak, ami minden epizódban szigorúan elhangzik, ilyen formán a mémek és webes matricák tökéletes alapanyagai. A „don’t fuck it up” – „ne cseszd el”, vagy az „if you can’t love yourself, how in the hell you’re gonna love somebody else” – azaz „ha nem szereted magad, másvalakit hogy a fenébe fogsz szeretni” például biztosan elhangzik minden adásban, ez utóbbi gyakorlatilag a show és az egész drag kultúra ars poeticája is. A drag ugyanis csak a felszínen szól arról, hogy mennyire finoman tudja a versenyző eldolgozni az alapozóját, és tud-e deathdropban landolni (elég fájdalmas showtánc-elem, alanti videón 1:04-től), a dolog mélyén az önelfogadás és önszeretet kérdései húzódnak meg.

Ha nem szereted magad, másvalakit hogy a fenébe fogsz?

A draget a legtöbb versenyző – többségükben, de nem kizárólag meleg férfiak – azért kezdi el, mert ezen a módon találja meg magában az önbizalmat. Azzal, hogy a drag eszközeivel másvalakivé válik, aki nem csupán nő, de elsősorban díva, ezek a srácok gyakorlatilag öngyógyítják a másság miatti folyamatos kételkedésüket, nem ritkán önutálatukat, és eszközt kapnak a külvilág támadásai ellen is. Mert ha egy feltűnően feminin mozgású, érzékeny, visszahúzódó meleg fiúba bele is mer kötni az átlag homofób, egy húszcentis tűsarkúban bárki fölé magasodó, tökéletes homokóra alakú, talpig strasszba öltözött, makulátlan hajú, sminkű, és ordítóan magabiztos nőbe már jó eséllyel nem.

A show ugyan nem különösebben szószátyár, nagyon is pörgős, feszesre vágott, de azért így is belefér, hogy halljunk a versenyzők között elhangzó beszélgetésekből is ezt-azt, és bizony kemény sztorik bontakoznak ki bántalmazó, alkoholista szülőkről vagy éppen olyanokról, akik eltaszították maguktól a gyerekeiket vagy még kiskorukban, vagy akkor, amikor azok előbújtak melegként. A drag queenek között – ahogy a teljes LMBTQ-közösségben is – komoly problémát jelentenek a különböző függőségek az alkoholtól a keménydrogokig, rengeteg versenyző számol be arról, hogy akkor kezdett el leszokni, amikor megtalálta magának a draget, ami hivatás mellett értelmet is adott az életüknek. Ahogy minden tehetségkutató, a Drag Race is arra ad lehetőséget a versenyzőknek, hogy ennek a hivatásnak élhessenek: a show már az első évadokban is egészen erős nyereményekkel kecsegtette a versenyzőket, ahogy azonban a műsor sikere nőtt, úgy a fődíj összege is szépen emelkedett.

Grunge rainbow flag background
Ezeket a karaktereket biztosan nem mernék kifütyülni a Pride-on
A tévé- és filmvilág legizgalmasabb LMBTQ karaktereivel – legyenek létezők vagy fiktívek – nemigen merne packázni a leghangosabb ellentüntető sem.

Ma már százezer dollárra (kb. 26 millió forintra) megy ki a játék, ami már önmagában is szép summa, és ehhez még hozzá jön egy rakás egyéb juttatás, nem beszélve az országos, sőt, világszintű ismertségről, ami ugye fellépéseket és egyéb melókat jelent, ami pedig megélhetést. A RuPaul’s Drag Race volt versenyzői közül többen a popszakmában kerestek helyet maguknak, RuPaul nyomdokain járva, aki maga is dalaival került a reflektorfénybe, mások modellkarriert kezdtek, vagy filmszerepeket kaptak – tipikus tehetségkutatós karrierek, csak éppen amerikai verzióban, ami azért eggyel komolyabb megélhetést biztosít, mint a sátoraljaújhelyi falunapok. De ez csak a külcsín: a fergeteges humor, az őrületes show és minden látványelem fölött a RuPaul’s Drag Race elsősorban az önazonosság, az önkifejezés és a széles látókör ünneplése. Globális tévécsatornán, főműsoridőben.

A RuPaul’s Drag Race-t a VH1 sugározza, emellett online nézhető, és, bár komoly csúszással, a Netflixen is elérhető a 2-8. évad.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.