Kultúra

Ezért néz ki annyira leprán a Nagykörút

Jankovics Márton
Jankovics Márton

kult. 2017. 07. 06. 17:27

A főváros egyik ütőere, tele turistákkal és műemléki épületekkel, mégis fuldoklik a gagyiban. Szabályok persze vannak erre is, csak épp képtelenség őket betartatni. A körútat elborító fényreklámok és a csiricsáré táblák nyomába eredtünk.
Korábban a témában:

Régóta lakom a Nagykörúton. Már megszoktam, hogy a szolárium zöld neonfényétől az utcán sétálva is lebarnulok, és rá se hederítek a sarki kocsmán villogó LED-falra, ami esténként a retinámba égeti az ÁSZOK+Unicum akció részleteit. Egészen sokáig bíztam benne, hogy csak egy folyamat elején járunk: a bazári hangulat nyilván szép lassan visszaszorul, és átadja a helyét egy civilizáltabb külsőnek, így talán Budapest egyik legreprezentatívabb útja nem fog az idők végezetéig úgy festeni, mint egy hatalmas, diszkóba oltott bolhapiac. Aztán persze nem változott semmi. Ha egy rikító molinó vagy vakító fényreklám el is tűnik olykor valamelyik homlokzatról, azonnal három másik kerül a helyére.

De miért burjánzik a körúton ennyire szabadon a gagyi? És lépnek-e egyáltalán a hatóságok ügyben?

– tettem fel a kérdést. Először csak magamnak, majd az illetékes hatóságoknak is. A válaszokból az derült ki, hogy ugyan mindenki borzasztóan elégedetlen a siralmas állapotokkal, az eddig fennálló keretek között mégse sokat tudnak tenni a körúti káosz megszüntetéséért. Nem annyira a szabályozás, mint inkább a hatékony végrehajtás lehetősége hiányzik.

Bár nem egységesek, de léteznek előírások: a kerületi önkormányzatok jó ideje rendeletben szabályozzák, hogyan lehet hirdetni az utcafronton. Ha az üzlettulajdonosok követnék ezeket, rögtön egész más látvány fogadna minket a körúton, de lehetne beszélni akár az Üllői vagy a Rákóczi útról is: a hatalmas, rikító hirdetések, a szemet bántó fényreklámok és az utcafronton berregő légkondik nagy része azonnal eltűnne a falakról, de minimum jelentősen átalakulna. A reklámok elvileg sem színükben, sem számukban, sem méretükben nem dominálhatnák az utcafront látványát, ám ez a jól hangzó elv legtöbbször csak papíron érvényesül. A boltosoknak minden új hirdetőtáblát bejelentési eljárásban kellene engedélyeztetni, de ezt sokszor teljesen figyelmen kívül hagyják.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Fő probléma: a lassúság

Nekünk csak jogi eszközök vannak a kezünkben, amikkel igyekszünk is élni. Ebből persze a körúton sétáló állampolgár vajmi keveset lát, az általunk folytatott küzdelem ugyanis elég kilátástalan. Hiába van meg a rendezési szándék és a jogi környezet is, rengeteg a szabálytalankodó

– mondta kérdésünkre Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze, aki szerint az a fő probléma, hogy hiányoznak a hatékony végrehajtás szükséges feltételei.

Az önkormányzat ugyanis nem szedhet le szabálytalan hirdetéseket, és nem is büntethet önhatalmúlag, csakis bírósági ítélet alapján. Egy-egy ítéletre viszont hosszú hónapokat, sőt, akár éveket kell várni. Így az is előfordul, hogy mire a büntetés kiszabható lenne, már rég értelmét veszti. „Mire a bíróság dönt, sokan nem is emlékeznek, hogy ott valaha ilyen-olyan ágyneműbolt vagy éjjelnappali volt, mert azóta már három másik üzlet létesült a helyén” – mondja Szűcs.

Ha esetleg mégis ugyanaz az üzlet áll ott, akkor is akadnak trükkök, amivel a tulajdonos kijátszhatja a rendszert. Van olyan például, aki az ítélet után leszereli a szabálytalan hirdetést, majd másnap visszateszi. De az is előfordult, hogy valaki egyszerűen új kft.-t alapított az ítéletet látva, és máris indulhatott az egész eljárás elölről.

Keményebb eszközök

„Egész más lenne a helyzet, ha a működési engedély valamilyen formában össze lenne kötve a szabályok teljesítésével. Amíg nem kapunk jóval hathatósabb, keményebb eszközöket, addig nem tudunk lényegi változást elérni” – mondja Szűcs, aki szerint az üzletbezárás veszélye hatásos ösztönző lehetne, és ugyanolyan szigorral kellene eljárni, mint az adócsalók esetében.

Hasonlóan látja a kérdést Gyulai István, Erzsébetváros mb. főépítésze is, aki úgy gondolja:

A Nagykörút városképi állapota közügy, ezért úgy is kellene kezelni.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Szerinte is akkor lehetne betartatni a szabályokat, ha nem kellene minden egyes reklámhordozó berendezés ügyében az amúgy is túlterhelt bíróságokhoz fordulni, hanem azonnal végrehajthatóak lennének az ezzel kapcsolatos önkormányzati döntések. A pénzbüntetés összegének növelése is segíthet, az például reménykeltő, hogy az új állami reklámrendelet sokkal szigorúbban kezeli ezt a kérdést: az eddigi maximális 50 ezer forint helyett már milliós pénzbírság kiszabására is lehetőséget ad. Persze ez csak részben jelent megoldást, hiszen a fő problémán, az eljárás lassúságán nem változtat.

Olcsó és gagyi

Akadnak persze pozitív példák is: van olyan üzlettulajdonos, aki már az első felszólító levélre eltávolítja a szabálytalan reklámot, de ez inkább kivétel; a legtöbb esetben semmi sem történik.

Szűcs szerint az a téves elképzelés él a boltosok fejében, hogy minél nagyobb és harsányabb a hirdetés, annál több lesz a vásárlójuk.

Mi azt valljuk, hogy a kevesebb sokszor több. Egy esztétikus, visszafogott homlokzat meghálálja magát.

Ha valaki csak a nagy rikító, reklámokban gondolkodik, általában hamar eltűnik a színről. Nem véletlen, hogy az ilyen üzlethelyiségek kaméleon módjára váltogatják kinézetüket a körúton. Aki viszont ízlésesen hirdet, jellemzően évekkel később is ott van még:

„Nem igaz, hogy olcsó terméket csak ilyen gagyi módon lehet eladni. Ugyanezeket Bécsben, Berlinben és Párizsban is eladják, csak sokkal esztétikusabb környezetben tálalva”. Ez szerinte nem is annyira pénz, inkább mentalitás kérdése, hiszen a harsány reklámtáblák sokszor többe kerülnek, mint az ízléses megoldás.

Arculatfelvarrás

Nem csak szankciók léteznek, a bírságolás mellett ott a pozitív ösztönzés lehetősége. Indultak is jó kezdeményezések, amelyek inkább így próbáltak javítani az áldatlan állapotokon, de nem lehet azt mondani, hogy sikerült volna látványos változást elérni.

Egységben az erő

A helyzeten az is sokat lendíthetne, ha a Nagykörút végre összehangolt, egységes arculati szabályozást kapna, nem pedig kerületenként változó előírások határoznák meg a látványt. Egyelőre ugyanis nem ez a helyzet, és a régi hiányosságon az új törvénymódosítás és rendelet sem változatott érdemben. A helyettes államtitkárság kifejtette lapunknak, hogy szándékukban áll a fővárosi önkormányzat jogkörének bővítése az egységes szabályozás érdekében.

Terveik szerint a jövőben a főváros arculati „keretkövetelményeket” állapíthatna meg a településképi szemponból meghatározó területeire – mint amilyen a körút is -, és ezekkel aztán a kerületi rendelet előírásai sem mehetnének szembe.

A Főváros például pár éve elindította a Nagykörút Portálprogramot, amelyhez egy kiváló honlapot is készített, információkat, ötleteket és ajánlásokat adva az üzlettulajdonosoknak. Nemcsak a hirdetésre vonatkozó szabályokat szedték itt össze, de teljes hosszában végigfotózták a körúti homlokzatokat, és egyenként kielemezték, melyik reklámok szabálytalanok, és miért. Emellett a Főváros és a kerületek rendszeresen írnak ki pályázatokat, amelyen egész komoly támogatást kaphatnak a társasházak a homlokzatok rendbetételére.

Ahogy azonban a jelenlegi állapotok mutatják: a pozitív ösztönzés önmagában mit sem ér, ha nem társul hatékony szankcionálással, amely kellő visszatartó erővel bírna. Az általunk megkérdezett kerületi főépítészek bizakodóak, mert úgy fest, hogy most ezen a téren is mutatkozik némi esély a változásra. A kormány ugyanis tavasszal új reklám-elhelyezési rendeletben (104/2017) szigorított a köztéri hirdetési szabályokon, és azok ellenőrzésén:

  • Ebben egyrészt településképi rendeletek megalkotására kötelezte az önkormányzatokat: októberig kell elkészíteniük az ennek alapjául szolgáló arculati kézikönyvet, amelyekben lefektetik a városképi alapelveket.
  • Másrészt a szabályok betartatását mostantól a kormányhivatalok ellenőrzik, de az önkormányzatoknak is megmarad az ellenőrzési jogköre. Így a szankcionálás több oldalról is jöhet.
  • A bírságolásnak pedig nemcsak a mértéke nőhet, de a végrehajtása is felgyorsulhat.

Ez elvben úgy fest majd, hogy a szabálytalanságot a polgármester jelenti a kormányhivatalnak, amely nyolc napon belül szabja ki a bírságot, és elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. Az összeg 150 ezertől akár 3 millió forintig is terjedhet, a jogsértés súlyától, ismétlődésétől, időtartamától, vagy a településképi érdekek megsértésének mértékétől függően. A kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Egy sétával tesztelhető

Az arculati kézikönyv mellett a kézikönyvön alapuló településképi rendelet, és a 104/2017. Korm. rendelet szigorú szabályozásának kifejezett célja a közterületek vizuális túlterheltségének felszámolása, melynek elérésére az eddigieknél lényegesen hatékonyabb eszközök állnak az önkormányzatok rendelkezésére

– írta kérdésünkre az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, amely nagyon bízik benne, hogy az új szabályozás látványos eredményeket hozhat a harsány, szabálysértően kihelyezett reklámok visszaszorításában. A puding próbája persze az evés, egy új kormányrendeleté pedig az alkalmazás. A hatékonyság kérdése nehezen mérhető fel előzetesen, csak a gyakorlatban dől majd el, mennyire működnek az új előírások. A siker méréséhez viszont nem kell bonyolult kritériumrendszer, szabad szemmel látható lesz a városlakók számára is: nem kell mást tenni, mint egy lágy, őszi estén kilépni a kapun, és tenni egy rövid sétát a körúton. Ha nem vakulunk meg a homlokzatot elborító, agresszív fényreklámoktól, már sokat javult a helyzet.

Plakátolni tilos?

A köztéri reklámok kérdése nemrég a belpolitikai viták csatamezejére is bekerült az erőből átnyomott plakáttörvény kapcsán. Miután a Fidesz nem tudott kétharmados támogatást szerezni a kampányfinanszírozási törvény módosításához a parlamentben, inkább városképi kérdéssé fazonírozta át a plakátkérdést. A Településkép védelméről szóló törtvénybe dolgozta bele a tiltást, amelyhez elég volt a feles többség is, így végül Áder János is aláírta a módosítást. Ez azt jelenti, hogy kampányidőszakon kívül elvileg nem lehet politikai plakátokat kihelyezni a közterekre. Ez persze alighanem ezúttal sem fogja megakadályozni a kormányt, hogy társadalmi célú hirdetésként továbbra is teleplakátolja az országot politikai üzeneteivel, csak az ellenzéket akadályozza meg ebben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.