Kultúra

Ismeretlen Budapest: Százéves fényképész és festőnő a város felett

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 06. 24. 12:00

Íme egy újabb ok, hogy egy hétvégi sétán miért éri meg néha a fejünk fölé pillantani.
Korábban a témában:

Budapest világvárossá válása után sorra bukkantak fel az építészcsaládok, így a Wellischek, a Vadászok, vagy épp a Rimanóczyk, a Paulheimekről azonban érdemtelenül kevés szó esik, pedig a család számos tagja játszott fontos szerepet a város fejlődésében.

Paulheim József (1848-1921) a Belváros számos bérháza mellett több mátyásföldi épület – így a nemrég felújított, a magyar szecesszió egyik legfényesebb lapjára kívánkozó , a szalámigyáros Dozzi József számára épült Dozzi-villa – terveit is jegyzi, sőt, három férfirokona, János, István és Ferenc (1867-1937) is, sőt, fia, az egy időre Budapest főépítészi székét is elfoglaló ifj. Paulheim Ferenc (1898-1974) az építészetet választotta hivatásául.

A várost járva közülük talán a politikusként is aktív Ferenc (1867-1937), valamint a Városligeti Műjégpálya mai alakjának megszületésében oroszlánrészt vállaló, és a Kerepesi úti Nemzeti Lovardát is megalkotó fia épületeivel találkozhatunk, hiszen az apró épületektől a villákon át az óriási bérházakig minden lehetséges téren kipróbálták magukat.

Ma az idősebb Ferenc egyik legszebb munkáját, a a kor építészetének egy méltatlanul elfeledett gyöngyszemét, a nemrég felújított homlokzatú Bakáts tér 3. (Ráday utca 50.) számú házat csodáljuk meg.

A Bakáts tér

Az egykori Templom, majd Nándor téren 1879-re, Ybl Miklós munkájaként (1867-1879) született meg a budai oldalról tökéletes viszonyítási pontként használható, a mai tér képét uraló, eklektikus Assisi Szent Ferenc-templom, mely a térről nézve talán nem nyújt lenyűgöző látványt, a kapun belépve viszont olyan művészzsenik munkáival találkozhatunk, mint Than Mór, Lotz Károly (a szentély freskói), vagy épp Ferenczy Béni (Szent Antal-szobor), az épületet balról megkerülve pedig Stróbl Alajos a falba süllyesztett Szent Ferenc-szobrával találkozhatunk.

 

A templom mögött 1906-ban nyitott kórház, mely 1913-tól a Szent István Kórház Szülő- és Nőbetegosztályaként, 1921-től a Szövetkezetek Erzsébet Kórházaként, a harmincas évek derekától Budapest Székesfőváros Közkórházainak Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézete néven, a második világháború után pedig előbb általános kórházként, majd a Schöpf-Merei Kórház és Anyavédelmi Központ részeként működött. Az épület az intézmény 2007-es felszámolása óta üres. A ház eredeti formáját egyébként évtizedekre elvesztette, egy 1997-1998-ban folyt rekonstrukciónak köszönhetően ma viszont újra épp úgy fest, mint közel száztíz évvel ezelőtt.

A vagyonos Ferenc (és később fia is) a XX. század hajnalán több, a város különböző pontján álló házat vásárolt meg, hogy azokat lebontva, helyükön saját tervezésű bérpalotákat építsen. Így történt ez ebben az esetben is:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az ötemeletes, üzlethelyiségeknek is helyet adó, 1910 körül elkészült épület saroktornyával már távolról felhívja magára a figyelmet:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Közelebb érve pedig látszanak a megújult homlokzatok ablakok közé helyezett növényi mintái, illetve a zárt erkélysorok közt végigfutó vertikális díszek:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az utca morajától távoli, óriási műteremlakásba egy jókora ablakon jut be az alkotáshoz szükséges fény:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A benti alkotómunkára pedig két alak – egy óriási, harmonikakihuzatos stúdiófényképezőgépet tartó, vázányi virág mellett álló, könnyed leplet viselő férfi, illetve egy bal kezében festőpalettát tartó, jobb kézzel festő nő figyelmeztet:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

1911-től a The Perolin Fabrication P. Brick budapesti fióktelepe, Beller Dezső fényképészeti műterme, 1914-től a Bioskop mozi, a húszas évek második felében a Fővárosi Könyvtár IX. számú fiókkönyvtára, 1948 után pedig az Első Magyar Bélyegzőgyár irodája működött itt.

Híres lakók is koptatták a lépcsőházat így a húszas évek végétől a festőként, grafikusként, jelmeztervezőként, mesefilmek alkotójaként, szakíróként, valamint művészetpedagógusként is a legjobbak közt jegyzett Jaschik Álmos (1885-1950, néhány műve itt érhető el), Zombory-Moldován Béla festőművész (1885-1967), vagy a Szondi-teszt alkotójaként ismertté vált pszichiáter, Szondi [Sonnenschein] Lipót (1893-1986) is itt bérelt lakást.

A ház felújítása nem állt meg az utca embere számára látható külső falaknál, hiszen 2015-ben, illetve 2016-ban a fő-, illetve a hátsó lépcsőház is megújult – remélhetőleg a környék számos másik, megmentésre érdemes épülete is hamarosan hasonló sorsra jut majd!

Az információk és fotók forrása a Napi Hírek 1927. július 1., a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1911, Fortepan/Mészöly Leonóra/90049, a többi fotó pedig a szerző munkája.
vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.