Kultúra

Magyar gyártású kocsik is járhattak volna Rákosi kettes metrójában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 05. 31. 13:51

A szovjet szerelvények ihlette kocsik közül kettő is elkészült, de két évtizedes életüket néhány hónap kivételével raktárakban töltötték.
Korábban a témában:

Az M2-es metróvonalat, illetve annak felújított állomásait ma minden nap több, mint 450 ezer ember használja, a sokszor már ijesztő állapotúra rohadt szovjet metrókocsikat leváltó, vezető nélküli Alstomokban ülve pedig már-már Európában érezzük magunkat, ez az állapot azonban egy több, mint hat évtizedes küzdelem eredménye.

Az 1970-ben (első szakasz), illetve 1972-ben (teljes vonal) megnyitott M2 első tervei ugyanis 1949-ben születtek meg, építése pedig 1950 őszén indult meg.

Az eredetileg a mai Stadionok állomást, illetve a Déli pályaudvart összekötni kívánt vonal kialakításának munkálatai viszont három és fél év után, a gazdaság gyengélkedése miatt egyszerűen megtorpantak, noha a teljes szakasznak 1954/1955-re már el kellett volna készülnie.

Az alagút építése a Stadionoknál, 1950

A munkákat végül csak 1962 végén folytatták, és további nyolc – összesen tehát közel 12, munkával töltött – évre volt szükség az eredetileg négy évesre tervezett projekt utolsó simításainak befejezéséhez, majd megérkeztek a hármas vonalon még ma is szolgálatot teljesítő, Szovjetunióban gyártott, lassan talán már tényleg teljesen megújuló, bár tökéletesen sufnituning-terméknek tűnő, furcsa körülmények közt beszerzett kocsik.

Azt azonban kevesen tudják, hogy eredetileg egyáltalán nem az EV-sorozatú kocsikat szánták a magyar metróvonalakra, hanem a kétségkívül azokból ihletet merítő Ganz saját munkáját.

A Ganz Vagongyár 1951-ben kezdte meg a P1, illetve P2 néven jegyzett modellek tervezését, melyekben automata központi ütköző- és vonókészülék mellett úttörőnek számító, az aktuális terheléshez igazított automatikus fékerőszabályzás, valamint az egymásra futást megakadályozó automatikus vonatmegállító berendezés is helyet kapott.

Az 1953. június 25-én átadott két kocsi számára a Népliget szomszédságában fekvő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal töltése mellett építettek hatszáz méteres próbapályát, a Vajda Péter utcában pedig egy apró áramátalakítót (ez a következő évtizedekben a környező villamos- és trolijáratokat tartotta életben), de a vonalépítési munkák 1954-es megakadása miatt a P1 és P2 alig néhány hónap után befejezte a futásokat, majd egy közeli, ideiglenesnek szánt barakkba került.

A Fehér úti járműtelepen, 1970

A hatvanas években folytatódott munkák során a két kocsit már nem szedték elő a raktárból, a Ganz pedig nem fogadta a fejlettebb kocsik tervezésére irányuló felkérést, így a P-k 1970-ben az Örs vezér téri mai metróvégállomás mellett fekvő, Fehér úti metrótelepre kerültek, ahonnan két évvel később leselejtezték őket.

Ezzel a magyar járműtörténet fontos darabjai tűntek el szem elől – jó eséllyel örökre.

A Metrós, illetve a Villanyszerelők Lapja nyomán
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.