Kultúra

Kár, ha utáltad a matekot, jól lehet vele csajozni

Mi az a végtelen sok, mennyi tud az lenni? Hogyan tud önmagába fordulni három dimenzió? Mi történhet, ha eljutunk a világűr szélére? A radikális ismeretterjesztő előadás-sorozat, a MateMorfózis, a matematika-oktatás egészen új dimenzióját nyitja meg a laikus ember számára. Nem kell tudni számolni, nincsenek képletek, nincs száraz, számolós, nehézkes, érthetetlen és merev szabályrendszer, egyszóval semmi olyan, amit a gimnáziumban meg lehet tanulni a matematikáról.

Van helyette szó viszont térről, időről, univerzumról, a végtelenről, vagy éppen arról, hogy mi az a lyuk. Szóval arról a világról, amelyben élünk és amellyel matematika világán keresztül kerülhetünk kapcsolatba.

Pintér Gergő, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet fiatal matematikusa és a (halál;orgazmus) zenekar frontembere

2012-ben kezdett el előadásokat tartani a Művészetek Völgyében Taliándörögdön, Kolics Lajos borudvarában egy másnapos nap délelőttjén, ma pedig már a MateMorfózis tananyaga 2015 óta ELTE-n szabadon választható kurzusként felvehető tárgy.

Gergő 2016-ban már a TEDxYouth konferencia-sorozatán is részt vett a Térteremtés című előadásával nagy sikert aratva, ahol a végtelen-véges kérdését az ismert Snake-es játékon keresztül mutatta be. Nem rég pedig a La Femme magazin ötven tehetséges magyar fiatal válogatásába is bekerült.

Mi ez az egész?

A Matemorfózis egy önszerveződő dolog, az előadásokat fiatal tanulók tartják lelkesedésből, olyan közönség számára, akik szeretnek együtt gondolkodni, vagy egyszerűen csak nyitottak mindarra, amelyet a hivatalos oktatási keretek közt nem feltétlenül kaphatnak meg. Az előadásokhoz nincs szükség előképzettségre vagy végzettségre, bárki számára érthetőek. Mindig közbe lehet kérdezni, a végén pedig beszélgetni az adott témáról.

Azt szeretnénk, ha a tudás nem egy privilégium lenne, amit tekintélyes kutatók és professzorok osztanak meg szakszavak tömkelegével a piedesztálról egy szűk réteg számára. A MateMorfózis célja az volna, hogy legyen közünk a tudományhoz, vagyis a körülöttünk lévő világhoz, szeretnék létrehozni közvetlenebb kapcsolatot az emberek és a tudományok között.

– mondta Pintér Gergő, aki ezzel a kezdeményezéssel kíván részese lenni az oktatás és az akadémiai szintű oktatás és tudás megreformálásának.

Ezek az előadás-sorozatok bekerültek a Művészetek Völgye hivatalos programjába, de találkozhattunk vele más fesztiválokon is. Budapest néhány kultúrpresszóiban rendszeres szereplő lett, jelenleg pedig a Gólyában tart rendszeres előadásokat, egyre több előadóval és témával bővülve: legyen szó biológiáról, földrajzról, informatikáról vagy történelemről.

Hogyan történt mindez?

Sokat beszéltem embereknek a matematikáról, a dimenziókról, a térről. Piszkáltak is vele a barátaim, hogy én a végtelennel csajozok. Mindig lelkes közönségre találtam, de amikor eljutottam odáig a beszélgetésben, hogy le akartam volna rajzolni, miről van szó és elmentem a füzetemért, ezt az időt kihasználták az emberek arra, hogy azt mondhassák: á, én ezt úgysem érteném meg!

Legközelebb már tollal, papírral és feladatokkal készült, hozzá a Karfiol és oszlopok című előadásával. Valahogy így indult az egész.
Aztán beszálltak mások, előadónak és nézőnek is. Ezeket az előadásokat pedig a közös szemlélet köti össze, a tudás átadására és átvételére való igény – másképp.

Az, hogy milyenek az előadók és az előadások, az a nézők és az előadók kölcsönös felelőssége, ugyanis ezek az előadások gátlástalan kérdezésekről és válaszolásokról szólnak.

Jelenleg a Matemorfózis előadássorozat újabb, hat részes évada (május 3. – június 7. minden szerdán 18:30-tól a Gólyában) az érzékelésről szól. Eddig volt szó a zenei skálákról, az optikai csalódásokról és bizonytalan kilátásokról. De részt vettek a közelmúltban más TEDxYouth előadók is, ahol beszéltek például a női test működéséről, vagy arról, hogyan juthatunk át az Atlanti-óceánon.


(Pintér Gergő előadása az áprilisban megrendezett budapesti Science Meetupon)
Kiss Petra Sára

Ajánlott videó

Olvasói sztorik