Lungcsing, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretelnek idénymunkások a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing falu határában lévő teaültetvényen 2017. április 14-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Kultúra

Csodás képek kínai munkásokról, akik kockás ingben szüretelik a sárkánykút teát

24.hu
24.hu

2017. 05. 25. 13:42

Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet.

 

Lungcsing, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretelnek idénymunkások a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing falu határában lévő teaültetvényen 2017. április 14-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Lungcsing (sárkánykút) teát szüretelnek a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing falu határában lévő teaültetvényen április 14-én.

Lungcsing, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretel Lu Suj-hua idénymunkás a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing falu határában lévő teaültetvényen 2017. április 14-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
2017. április 14-én. Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Teát szüretel Lu Suj-hua a Lungcsing határában lévő ültetvényen.

Lungcsing, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretel egy idénymunkás a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing falu határában lévő teaültetvényen 2017. április 14-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

 

Mejcsiavu, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretelnek idénymunkások a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu falu határában lévő teaültetvényen 2017. április 13-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

 

Lungcsing, 2017. május 24.
Lungcsing (sárkánykút) teát szüretelő idénymunkások ebédelni mennek egy teaház előtt, a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing faluban 2017. április 14-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Munkások ebédelni mennek egy teaház előtt, a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Lungcsing faluban április 14-én.

Mejcsiavu, 2017. május 24.
Idénymunkások frissen szüretelt lungcsing (sárkánykút) tealeveleket öntenek ki a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén, 2017. április 13-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Munkások frissen szüretelt lungcsing tealeveleket öntenek ki a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén, április 13-án.

Mejcsiavu, 2017. május 24.
A családi ültetvényen frissen szüretelt lungcsing (sárkánykút) tealeveleket pörköl elektromos pörkölőedényében Csu Csao-zsung a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban lévő otthonában 2017. április 13-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

A családi ültetvényen frissen szüretelt lungcsing tealeveleket pörköl elektromos pörkölőedényében Csu Csao-zsung a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban lévő otthonában április 13-án.

Mejcsiavu, 2017. május 24.
Teát szüretelő idénymunkások vacsoráznak a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén, 2017. április 13-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Munkások vacsoráznak a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén, április 13-án.

Mejcsiavu, 2017. május 24.
Teát szüretelő idénymunkások a ruhájukat mossák a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén, 2017. április 13-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Szüretelő munkások a ruhájukat mossák a Csöcsiang tartománybeli Hangcsou közelében fekvő Mejcsiavu faluban munkanapjuk végén.

Cunji, 2017. május 24.
A Tavaszi Hó Teaválallat üzeme a Kujcsou tartománybeli Cunji városának közelében 2017. április 29-én. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

A Tavaszi Hó Teaválallat üzeme a Kujcsou tartománybeli Cunji városának közelében 2017. április 29-én.

Cunji, 2017. május 24.
Teakiállítás és -vásár a Kujcsou tartománybeli Cunji városában 2017. április 28-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Kész tea és füvek Kujcsou tartománybeli Cunji városában tartott  Teakiállítás és -vásáron  április 28-án.

Cunji, 2017. május 24.
Teakiállítás és -vásár a Kujcsou tartománybeli Cunji városában 2017. április 28-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

A Kujcsou tartománybeli Cunji városában résztvevők teát kóstolnak a Teakiállítás és -vásáron  április 28-án.

Cunji, 2017. május 24.
Teáskanna formájú ház a Kujcsou tartománybeli Cunji városában 2017. április 28-án. Egy legenda szerint a tea jótékony hatását Buddha, egy másik szerint Sen Nung kínai császár fedezte fel Kr. e. 2737-ben. Napjainkban Kína a világ legnagyobb teatermesztője, 2016-ban 2,43 millió tonna termett az ázsiai országban, ahol mintegy 80 millió ember megélhetése a teához kötődik. A kínaiak hite szerint a tea elkészítése és fogyasztása magasabb szintre emeli az emberi szellemet és bölcsességet. (MTI/EPA/Roman Pilipej)
Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej

Teáskanna formájú ház a Kujcsou tartománybeli Cunji városában.

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.