Kultúra

Szerelem és horror között néha egészen vékonyka a határvonal

Zsótér Indi Dániel
Zsótér Indi Dániel

videós kontentgyáros . 2017. 05. 08. 17:45

Josh Malerman új regénye, a Ház a tó mélyén a világ egyik legrejtélyesebb misztériumának allegóriája. Veled is megtörtént. Vagy meg fog történni. Ne mondd, hogy nem, mert de.

Egy rövid beszélgetésből, hirtelen ötlettől vezérelve, egy barkácsbolt falain belül születik meg Jamesben az elhatározás, hogy randira hívja Ameliát és egy szemkápráztató, fákkal körülölelt titkos tónál meg is ejtik első romantikus találkozójukat. Mindketten zavarban vannak, pedig már voltak randin. Tudják, hogy ez most más lesz, tudják, hogy ez most nem olyan mint a többi, ahogy az összes eddigiről is tudták, de ez most tényleg más. Tényleg! Nem mindennap talál ugyanis az ember egy komplett házat berendezéssel, jó állapotban egy tó mélyén, amiről szinte senki se tud.

Mert tényleg van ott egy ház a tó mélyén, igazából. James és Amelia közös mániájává válik a tó, a ház, Ameliának James, Jamesnek pedig Amelia, ahogy azt egy rendes romantikus történet megkívánja. A ház felfedezésének idillje pedig gondtalan lenne, ha nem árnyékolná  be valami, amiről azt se tudják, ott van-e, vagy van-e egyáltalán. Talán igen, talán nem. A kétség, a félelem, az ismeretlen pedig mindkettőjüket megrémiszti.

 

Malerman, amilyen erősen képes a legtöbbször egysoros mondatokban és a hosszú tájleírásokban felfesteni a környezetet vagy a szereplők érzelmeit, olyan gyakran feledkezik bele a szentimentalizmusba és olyankor oldalakon keresztül megy ez az egysoros-sorolás és szépelgés, titokzatoskodás és réveteg elbeszélőjelleg.

Ez főleg a horrorisztikusabb fejezeteknél figyelhető meg, ám pont ellenkező hatást vált ki, mint amilyen szándékkal lett leírva. Ettől még a cselekmény nem akad meg, és bár kiszámíthatóan egyenes az út a végkifejlet felé, az író trükkösen helyez el kisebb-nagyobb csavarokat a történetben. Csak akkorákat, amekkorák egy párkapcsolat elején felüthetik a fejüket.

Persze azért ne számítson senki vérfagyasztó horror-élményre, a regény ugyan használja a műfaj elemeit, de közelről sem nevezhető rémregénynek, és hiába egy szerelmespár egymásra találása a főszál, a romantika szerencsére nem olyan fojtogató, hogy az nagyon zavaró vagy kínos legyen. A szereplők hitelesek és jól azonosulhatóak, mi több, ismerősek is lehetnek akár a környezetünkből, akár saját magunk fiatalabb verzióiként. A regény tömörsége ellenére hamar közel tudjuk érezni a főszereplőket, ahogy a környezetet vagy élethelyzetüket. Bár nincsenek nagy megfejtések az életről vagy a szerelemről, Malerman képes arra, hogy felidézzük egykori fiatalságunkat, töprengjünk elmúlt kapcsolatainkon. A ház a tó mélyén erős nosztalgiázásra késztet.

A Ház a tó mélyén egyszerű, mégis filozofikus, könnyed és szórakoztató, pedig témája egyáltalán nem könnyed, helyenként pedig, bár horrorelemeket tartalmaz, mégsem ettől lesz félelmetes élmény, hanem azért, mert újra át fogjuk élni első szerelmünk, első randevúnk nosztalgiáját. Amiből azért valószínűleg volt néhány.

Josh Malerman: Ház a tó mélyén – Fumax Kiadó, 2017

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

3094101 05/08/2017 A Russian fan during the 2017 IIHF World Championship group stage match between the German and Russian national teams. Alexey Kudenko/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.