Kultúra

Soha nem volt ilyen embert próbáló az apokalipszis unalma

Zsótér Indi Dániel
Zsótér Indi Dániel

videós kontentgyáros . 2017. 05. 06. 17:00

A Fagyott május teljesen eltérő narratívával dolgozik, mint amit egy horrortól vagy adott esetben egy apokalipszis-filmtől várna az ember.
Korábban a témában:

Most egy olyan filmről lesz szó, aminek a készítője az olvasó fejében valószínűleg elemelt, okoskodó művészfilmeket készít és kisujj eltartva kávézik egész nap egy olcsó presszó leghátsó sarkában, az élet és a halál jelentőségén és értelmén gondolkodva és nem átall erről néha valamilyen filmet is forgatni, amit ő maga inkább kamerával festett festményként fog definiálni. Ne hazudjunk, így képzeljük el a kísérleti filmkészítőket. Viszont,

ha kísérleti filmet nézünk, mindig el kell fogadnunk azt a feltételezést, hogy a szerző nem önkielégítésének tárgyát, hanem művészeti alkotást hozott létre.Lichter Péter filmje, a Fagyott május jó példa arra, hogy nem kell mindig a konvenciók mentén gondolkodni a műfaji filmekről, egy kísérleti filmesnek pedig nem is lehet más a szándéka mint ez: az átlagostól eltérő, párbeszédet generáló filmet készítenie. Kísérletet tennie arra, hogy az univerzális kérdéseket kibővítse, újraértelmezze vagy megkérdőjelezze.

A Fagyott május (előzetes itt) nem egy túl eseménydús darab. Semmiképp ne számítsunk a fák sűrűjéből előugró szörnyekre vagy kemény fegyverpárbajra. Ez a film ugyanis arról szól, hogy az apokalipszis milyen eseménytelen, pláne ha hozzávesszük, hogy a film elején felfestett “összeomlás” a történelmi jelentőségű 1990-ben történt. Közvetett módon pedig kicsit így bár adhatunk politikai színezetet az eseményeknek, nem érdemes mert soha ennél konkrétabb utalást nem fogunk kapni a film során. A Fagyott május az ember, az értelem nélküli, a civilizáció romjaiban megbújó civilizálatlanságról szól, a kultúra eltűnéséről, legalábbis ha jól dekódoljuk a történetet, ahogy komótosan előrehalad. Nem egyszerű ugyanis értelmezni azt, amit az 1 óra 11 perc alatt tapasztalni fogunk.

A történet szerint (és itt az első nehézség: nehéz itt hagyományos értelemben vett történetről beszélni) egy túlélő szemén keresztül (szó szerint, mivel az egész film POV-ben, szubjektív beállításban van forgatva) ismerjük meg az 1990 utáni összeomlás világát, ahol a főhős barangolásai közben egy közeli táborban mintha látni vélne valamit. Hogy ki a főhős, majdnem lényegtelen, ahogy az is, hogy mit látott, és bár a főhős személye árnyalódik köszönhetően egy Commodore 64-beli naplóbejegyzéseknek és egy super8-as kamera felvételeinek, igazi valóját sohasem ismerjük meg, ahogy a körülötte lévő világét sem.

A horror műfajra oly jellemző hatásvadászat, found footage filmek kamerahasználata és az first person shooter játékok is megidéződnek az alkotásban. Ebben a kihalt, haldokló közegben mely egyszerre félelmetes és mégis lenyűgöző, no nem mintha a két dolognak ki kéne zárnia egymást. A táj halott jellege mégis halhatatlanságról árulkodik, hiszen ha embereket nem is de épületeket és más, nem emberi élőlényeket észlelünk a film során. Az utolsó ember, utolsó pillanatai ezek, aki olyannak látja a világot, amilyen: unalmasnak és szürkének, ami csak akkor elevenedik meg, ha a fantáziájával elősegíti azt. Persze mindez csak értelmezés kérdése, mivel a film során semmi sem bizonyos és az idő is csak addig lineáris biztosan, míg egy snitt tart a vágástól a vágásig.

Nehéz kritikát közölni egy kísérleti filmtől, mivel elsőre úgy tűnhet a hatáskeltésen kívül nincsen egyéb szándéka, értelmezési tartománya viszont mégsem áll meg a horror és apokalipszis tematika között, hiszen gondolkodni valót adhat a 1990-es év szimbolikája, de maga a cím is, ahogy a technika megjelenése a filmben, annak közvetett és közvetlen megjelenése is vagy maguk a Super8-as kamerafelvételek.

A Fagyott május vetítéseiről itt tudhat meg többet.

Lichter Péter

Tanulmányok:
2010-: ELTE BTK; Film, média és kultúra kutatási doktori program.
Kutatási terület: Az amerikai avantgárd formai hatása a hatvanas-hetvenes évek amerikai studió-filmjeire.
2004-2009: ELTE BTK, filmtörténet és kommunikáció szak, MA
2003-2004: ZSKF, kommunikáció szak

Filmek:
2004: Éjszakai Előadás
2005: Nyugati állomás
2006: 77 év déja vu
2007: Vestmannaeyjar
2008: Álomrekonstrukció 1.1
2009: Félálom (Light-sleep)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.