Kultúra

Egy szeméttel teli gödör helyén épült az Országház

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 04. 21. 16:30

A közel két évtized alatt elkészült óriási épület megjelenése előtt nem volt épp egy élmény a környéken sétálgatni.
Korábban a témában:

Buda és Pest 1873-as egyesülése után, az Ybl Miklós által csak vészmegoldásként épített (1865-1866) Bródy Sándor, akkor még Főherceg Sándor utcai palota (ma az Olasz Kulturális Intézet) kinövésével merült fel a jogos igény:

az országnak egy, az országgyűlés mindkét házát befogadni képes, nagy épületre van szüksége.

Az 1880. évi LVIII. törvénycikkben kijelölték a helyszínt, a Duna partján lévő, az 1876-ban megnyitott Margit híd, illetve az 1849-re megszületett Lánchíd közt fekvő Tömő teret, ahol az 1882-es tervpályázaton győztes Steindl Imre tervei szerint elindult az építkezés.

De milyen lehetett volna az Országház, ha nem Steindl első látásra is bizarr módon költségesnek tűnő tervét tartják a legjobbnak?

Lehetett volna elegáns reneszánsz palota, soktornyos gótikus csoda, vagy épp templomszerű, kupolás középület – derül ki egy korábbi, képekkel telezsúfolt cikkünkből.

1885. október 12-ét írtak ekkor, a következő tizenkilenc évben pedig elkészült a kilencvenhat méter magasra nyúló kupolával büszkélkedő, átadására már idejétmúlt stílust képviselő, az első képviselők által feleslegesen giccsesnek és nagynak tartott Országház. Steindl Imre az ünnepélyes felavatást már nem élte meg, bár az első itteni országgyűlés már 1902. októberében lezajlott.

De mi volt régen a Kossuth tér, illetve a Parlament helyén? – teheti fel a kérdést a kíváncsi városjáró.

A válasz meglepő:

a teret nem véletlenül hívták Tömőnek, hiszen helyén a reformkorig egy szeméttelepként használt óriási gödör állt, melyet aztán a kulturális élet szárba szökkenése, illetve a város méretének növekedése idején aztán feltöltöttek.Az 1775-ben Pest és környékéről készített térképen még jól látszik a gödör:


Hogy aztán 1837-re átadja a helyét a királyi hajóhivatalnak és néhány felparcellázott, névtelen térré összeálló teleknek:

1853-tól pedig már Tömő térként (Stadt Schopper Platz) emlékeztessen az egykori gödörre:

Ami a következő évtizedek térképein aztán a központi vízvezetéktelep részeként, vízmedence formában jelenik meg:

Hogy aztán 1903-ra átadja a helyét az Új országház feliratnak, és feltűnjön a mára az ország legismertebb épületévé avanzsált Parlament kontúrja:

Fotó: Fortepan 27678/Schoch Frigyes
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. április 9.
Rendőrök és tiltakozók a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. április 9-én. Az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja után többen a Parlament előtt maradtak. A demonstráción a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.