Kultúra

Firenze szívében bújik meg a világ legfurcsább ereklyéje: Galilei középső ujja

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 04. 19. 14:34

Az inkvizíció által a hit ellenségének bélyegzett Galilei tanait a katolikus egyház egyébként hivatalosan 350 éven át, egészen 1992-ig nem ismerte el.

Korábban a témában:

A csillagászati távcsövek és fizikai kísérletek úttörője, Galileo Galilei geometriát, mechanikát és csillagászatot tanító professzorból egy csapásra vált a tudománytörténet legmeghatározóbb alakjainak egyikévé: ma a Jupiter négy legnagyobb holdja, a Szaturnusz gyűrűi, illetve a napfoltok felfedezőjeként ismerjük, de az ő nevéhez fűződik a Föld mozgásának, illetve a természet szabályainak leírása, így a gyorsulásé, a holdfázisoké, vagy épp a dagály-apály jelenségé.

A heliocentrikus, azaz a középpontba a Napot helyező kopernikuszi világnézet helyeslése azonban megváltoztatta az életét: az ekkor még vitás nézetként, illetve tanítható matematikai modellként számon tartott elvet VIII. Orbán pápa (korábban, még bíborosként Galilei csodálója) személyes kérése ellenére továbbra is hirdette, és az egyházfő akárhogyan is próbálta védeni a tudóst, végül csak be kellett adnia a derekát az inkvizíciónak.

1633-ban Galilei végül megérkezett Rómába, ahol kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó elveit. Könyvét betiltották, és megeskették, hogy nem beszél többé a heliocentrikus világról. Házi őrizetre ítélték, és nem közösítették ki az egyházból, sőt, a pápa által odaítélt vatikáni járadékot, valamint a Mediciektől kapott nyugdíjat sem vonták meg tőle. A tudós így írta meg élete fő művét, mely az újkori fizika alapművévé vált.

Közel egy évtizednyi őrizet után, 1642-ben hunyt el, és tanai ellenére a firenzei Szent Kereszt templom kriptájában temették el. Pártfogója, Ferdinando de Medici saját őseinek közelében kívánt neki sírhelyet biztosítani, de ezt végül nem engedélyezték – épp úgy, mint a Galilei elveit valló diákok által megálmodott emlékművet sem –, így végül a novíciusok kápolnája közelében helyezték el. Nevét jórészt elfeledték, de négy évtizeddel később, Isaac Newton A természetfilozófia matematikai alapelvei című, Galilei-elveket megerősítő könyvének megjelenésekor újra a köztudatba került. 1718-ban megszüntették a Galilei-művek betiltását, 1737-ben pedig sírját áthelyezték a megbecsült holtak, így Michelangelo, vagy épp Macchiavelli koporsója mellé.

Maradványai egy részének azonban nemes egyszerűséggel nyoma veszett: bizarr tisztelői három ujját, egy fogát, és egy csigolyáját is eltávolították – utóbbi a Paduai Egyetemen bukkant fel, ahol a zseni 1592 és 1610 közt a matematika tanszéket vezette, a fog és az ujjak pedig egészen 1905-ig egy család kincsének számítottak. Ekkor azonban egy évszázadra nyomuk veszett, míg 2009-ben, egy aukción felbukkant XVII. századi fadobozban nem találtak rájuk néhány másik ereklye társaságában. A különös, Galileo büsztjével díszített dobozt tartalmával együtt az egyik legismertebb firenzei műgyűjtő, Alberto Bruschi vásárolta meg, és ő azonosította a maradványokat.

A tojás alakú tartóba rejtett, aranyozott középső ujj ma a Museo Galileo egyik legféltettebb kincse, amely mindössze csak egy rövid sétára fekszik a XVII. századi zseni sírjától.

Fotók: Oliver Quinlan, HarshLight, ArtScatter, Gryffindor, National Maritime Museum, Galileoyh
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.