Kultúra

10 filmzenei klasszikus, amit a ma 85 éves John Williamstől kapott a világ

Tíz John Williams klasszikussal köszöntjük a ma 85 éves John Williamst

John Williams eredetileg koncertzongoristának készült, véletlenül lett belőle minden idők legnagyobb filmzeneszerzője. Ehhez “mindössze” annyi kellett, hogy belássa, meg sem közelíti azt az előadóművészi színvonalat, melyet iskolatársai diktáltak neki, a Juilliard School zongora tanszakán. Erről az álmáról letett, nappal lemezfelvételeken segédkezett, éjszakánként pedig jazz-zongoristaként kereste kenyerét, szabadidejében pedig zenét írt. 1959-ben kapta meg az első filmzenei munkáját, a Daddy-O-ban.

Első jelentős díját 1969-ben kapta a Heidi zenéjéért, pedig már 1967-ben jelölték a Legjobb Filmzene díjára az Oscaron. Az első aranyszobrot végül a Hegedűs a háztetőnért kapta 1971-ben.

Nevét legtöbben George Lucashoz és Steven Spielberghez kötik, ezt a hármas frigyet pedig első közös munkájának köszönheti Spielberggel a Sugarland-i hajtóvadászatért 1974-ben. Spielberg ezek után rendre Williamst kérte fel filmjeihez.

Egy évvel később készítette el a Cápa ikonikus főcímzenéjét, de eddigre már túl volt hat másik filmzene komponálásán is. A Cápáért már simán megkapta az Oscar-díjat, további négy díjából kettőt Spielberg-filmért kapta, az E.T a földönkívüliért 1982-ben és a Schindler listájáért 1993-ban.

Nehéz megmondani, hogy világraszóló hírnevet a Cápa (1975), a Harmadik tipusú találkozások (1977) vagy a Star Wars-széria hét részéhez – melyekről azt állítja, hogy egyiket sem látta teljes egészében – vagy az E.T (1982), hozta-e el. Mindenesetre ezekkel a darabokkal örökre beírta magát a a filmzene történelemkönyvébe. És itt még korántsem volt vége felemelkedésének.

1996-ban felkérést kapott, hogy írja meg az atlantai nyári olimpiai játékok megnyitójának zenéjét, majd az 1984-es Los Angeles-ijét, 2002-ben pedig a Salt Lake Cityben rendezett téli olimpia nyitóünnepségén is az ő dallamai zendültek fel.

Amikor épp nem filmzenét szerez, karmesterként is működik. 1980 és 1993 között például a Boston Pops Orchestra vezető karmestere volt, de a Londoni Filharmonikusokat is vezényelte.

2001-ben újabb felejthetetlen dallamokkal ajándékozta meg a világot, elkészítette a Harry Potter és a bölcsek köve zenei betétjét, sőt az ezután következő további hat résznek is ő szerezte a zenéjét. Ő írta továbbá a Superman, a Hét év Tibetben, az Indiana Jones-filmek és az Egy gésa emlékiratai filmzenéit is.

Az öt Oscar-díj mellett huszonkétszer nyerte el a Grammy-, négyszer a Golden Globe- és háromszor az Emmy-díjat. 2004-ben megkapta a Kennedy Központ díját, 2009-ben pedig a legmagasabb amerikai művészeti díjnak számító National Medal of Arts-ot. Tavaly az Amerikai Filmintézet (AFI) életműdíját is átvehette, a gálán Steven Spielberg mondta a köszöntő beszédet. A lenti válogatásban megtalálhatóak legfontosabb művei.

És hogy mit csinál most? Természetesen most is zenét szerez. Az utóbbi pár évben főleg a Star Wars-hoz és a Harry Potter betétdalok változataihoz adta a nevét komponistaként. Legközelebb a Star Wars következő epizódjaiban hallhatjuk viszont. Boldog születésnapot a mesternek!

Forrás: MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik