Kultúra

Ismeretlen Budapest: A kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajó

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 12. 23. 19:31

Az idén harmincöt éves épületet először látva biztosan nem találnánk ki, hogy egy templom előtt állunk.
Korábban a témában:

A másfél évtizeden át, 1967 és 1983 közt épült Etele úti lakótelep tömbjei közt sétálva egyszer csak a harmincas-negyvenes évek fordulójának egyszerű, kétszintes lakóépületei, vagy három-négyemeletes bérházai közt találjuk magunkat, épp úgy, mint ahogyan azt Újlipótváros északi végein, vagy akár a vidéki nagyvárosok utcáin sétálva is tapasztalhatjuk, egyetlen komoly különbségre azonban mégis felfigyelhetünk: a kertváros és a paneldzsungel találkozásánál álló fura épületre, ami első pillantásra inkább tűnik a jövőből idekerült titkos létesítménynek, vagy csillagvizsgálónak,

pedig a Keveháza utca ötemeletes házakból álló tömbje és az Ildikó utca kedves, apró épületei ölelésében fekvő fémhasáb valójában az 1950-ben alapított Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma, a Kádár-kor Magyarországának egyik legfurább egyházi épülete.

A hetvenes évek végén az egyházközséghez került, egykor szenesraktárnak otthont adó, majd bombatölcsérként árválkodó telken 1979-1981 közt készült el a ma látható templom, melynek a hazai építészetben újszerű megoldásai és tervei az Ybl-díjas építész, a Corvin Áruház háború utáni helyreállítását (1948) vezénylő, valamint a Szervita téri parkoló- és irodaházat (1969-1973) is tervező Szabó István (1914-1988), és a statikai munkákat végző Zsakó György, a KIPSZER fejlesztési főmérnökének tehetségét dícsérik.

A Fortepan aranyat érő gyűjteményének részét képező, a frissen felszentelt templomról Gárdos György által készített fotókon láthatjuk, hogy az épület mennyire látványosan kiemelkedett a környezetéből, ugyanakkor viszont mennyire jól mutat a környezetében:

Ez a hatás az elmúlt harmincöt év folyamán sajnos fakult, köszönhetően a templomkertbe ültetett növényzetnek, de a hatás ma is meglepő:

 

Az épület a formatervező-építész-feltalálózseni Buckminster Fuller által a második világháború utáni években tökélyre csiszolt geodézikus kupolák elvét (háromszögletű egységekre osztott, kitűnő teherbírású szerkezet) használva épült:

Korántsem ez volt az elv első magyarországi alkalmazása, hiszen az 1964-es világkiállításon az Egyesült Államok pavilonjaként szolgáló, szintén Fuller által tervezett épület leleplezése után világszerte százezerszám készültek hasonló épületek – nálunk például a hetvenes években a Kőbányára költöző nemzetközi vásárok könnyűszerkezetes, Szabó István mérnöki zsenialitásának nyomait (az 1972-1974 közt folyó munkák főépítésze volt) magán viselő csarnokai.

Szabó István emellett a szocializmus által ferde szemmel nézett egyházak egyik legnagyobb segítője is volt, hiszen több évtizednyi kiállítótértervezés és belsőépítészeti munkák egész sora után, már nyugdíjasként minden energiáját a templomépítésnek szentelte. Kitűzött célját többszörösen is elérte, hiszen közel három évtizednyi templomépítési szünet után az ő munkája nyomán valósulhatott meg a farkasréti Mindenszentek-templom (1977), de 1988-ban bekövetkezett haláláig még további nyolc temploma készült el a város különböző pontjain – köztük az Ildikó téri, földből ferdén kiálló hatszögű hasáb, mely egy mindössze 370 négyzetméteres saroktelken fekszik.

Két bejárata közül az egyik az Ildikó tér, a másik pedig a parókia, illetve az Ildikó utca felől fogadja a híveket:

Az alumíniumlemezekkel borított templomhoz egy, a Szentháromságot ábrázoló, hajlított acélcsövekből készült térplasztika (Bartha Zsuzsa munkája) is tartozik, mintegy helyettesítve egy valódi harangtornyot, a fura épület csúcsán pedig a református templomok jól megszokott toronycsúcsdísze, a buzogány (de akár kakas és csillag is lehetne) kapott helyet:

A belső térbe lépve a hívők feje fölé boruló csupasz, fehérre festett fémszerkezetet látva nem nehéz porszemnek érezni magunkat a világban, de a felhők felé néző óriási, lamellákkal szűrt fényt adó, hatszögű ablak, valamint a szószék mögötti falat burkoló kék csempe megtöri az indusztriális hangulatot (a kép az egérmutatóval forgatható, a jobb alsó sarokban pedig kicsinyíthető, illetve nagyítható):

A hívek közül sokan természetesen nem voltak elégedettek a nyolcvanas évek hajnalán egyértelműen futurisztikus, a megszokott templomsémáktól mérföldekre került épülettől, de az azóta eltelt három évtized során nyilvánvalóan ők is megszerették – mi sem bizonyítja ezt annál jobban, mint a folyamatos felújítások és a jól látható gondoskodás lépten-nyomon észrevehető bizonyítékai.

Fotók: Fortepan, az Építészfórum, Melon.hu, Hazai középületek
vissza a címlapra

Kommentek

Felcsút, 2014. október 24.
Felsorakoznak a csapatok a magyar Országgyűlés és a brit parlament labdarúgócsapatának mérkőzése előtt a felcsúti Pancho Arénában 2014. október 24-én. Az Országgyűlés csapata 8-1-re nyert. Jobbról a nyolcadik Kövér László házelnök.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.