Tel-Aviv, 2011. június 21.
Bob DYLAN amerikai énekes-dalköltõ tel-avivi koncertjén lép fel 2011. június 20-án. A sztár május 24-én töltötte be a 70. életévét. (MTI/EPA/Abir Szultan)
Kultúra

Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 10. 13. 13:04

A 75 éves amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő veheti át 2016-ban a Svéd Akadémia elismerését, jelentették be csütörtökön Stockholmban.
Korábban a témában:

Bob Dylan az indoklás szerint költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.

Dylan 1941-ben Robert Allen Zimmerman néven született, zenei pályafutását 1959-ben kezdte, eleinte minnesotai kávéházakban játszott.

Legismertebb művei az 1960-as években születtek. A Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin című dalai a háborúellenes és a polgárjogi mozgalmak himnuszai lettek.

A rocksztár összesen több mint száz albumot adott ki karrierje során, a legnépszerűbb közülök a Highway 61 Revisited (1965), a Blonde on Blonde (1966) és a Blood on the Tracks (1975).

Az 1980-as évek végétől folyamatosan úton volt, ezért ezt az időszakot “soha véget nem érő turnénak” nevezte el.

A díj mellé 8 millió svéd korona (257 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai

2006 – A török Orhan Pamuk, aki “miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat”.

 

2007 – A brit Doris Lessing, aki olyan “női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.

 

2008 – A francia Jean-Marie Gustave Le Clézio, az indoklás szerint “új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki eksztázis szerzője, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatója”.

 

2009 – A romániai születésű német Herta Müller, aki “a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”.

 

2010 – A perui Mario Vargas Llosa, a “hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”.

 

2011 – A svéd Tomas Tranströmer, akinek lírája “tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat”.

 

2012 – A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a “hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.

 

2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint “a kortárs novella mestere”. (A díj történetében ő az egyetlen, aki csak novellát írt.)

 

2014 – A francia Patrick Modiano “az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.

 

2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics “polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.