Tel-Aviv, 2011. június 21.
Bob DYLAN amerikai énekes-dalköltõ tel-avivi koncertjén lép fel 2011. június 20-án. A sztár május 24-én töltötte be a 70. életévét. (MTI/EPA/Abir Szultan)
Kultúra

Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 10. 13. 13:04

A 75 éves amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő veheti át 2016-ban a Svéd Akadémia elismerését, jelentették be csütörtökön Stockholmban.
Korábban a témában:

Bob Dylan az indoklás szerint költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.

Dylan 1941-ben Robert Allen Zimmerman néven született, zenei pályafutását 1959-ben kezdte, eleinte minnesotai kávéházakban játszott.

Legismertebb művei az 1960-as években születtek. A Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin című dalai a háborúellenes és a polgárjogi mozgalmak himnuszai lettek.

A rocksztár összesen több mint száz albumot adott ki karrierje során, a legnépszerűbb közülök a Highway 61 Revisited (1965), a Blonde on Blonde (1966) és a Blood on the Tracks (1975).

Az 1980-as évek végétől folyamatosan úton volt, ezért ezt az időszakot “soha véget nem érő turnénak” nevezte el.

A díj mellé 8 millió svéd korona (257 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai

2006 – A török Orhan Pamuk, aki “miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat”.

 

2007 – A brit Doris Lessing, aki olyan “női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.

 

2008 – A francia Jean-Marie Gustave Le Clézio, az indoklás szerint “új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki eksztázis szerzője, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatója”.

 

2009 – A romániai születésű német Herta Müller, aki “a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”.

 

2010 – A perui Mario Vargas Llosa, a “hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”.

 

2011 – A svéd Tomas Tranströmer, akinek lírája “tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat”.

 

2012 – A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a “hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.

 

2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint “a kortárs novella mestere”. (A díj történetében ő az egyetlen, aki csak novellát írt.)

 

2014 – A francia Patrick Modiano “az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.

 

2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics “polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.