1980-ban a legendás Joy Division három tagjából alakult Manchesterben a New Order, miután Ian Curtis, a posztpunk csapat énekes-szövegírója 23 évesen öngyilkos lett. A New Order (kiegészülve a billentyűs-gitáros Gillian Gilberttel) eztán a popos elektronika felé fordult, és a későbbiekben rockarénák mellett a táncparketteken is komoly sikereket ért el.
A New Order eddigi több mint három és fél évtizedében a folytonosságot Bernard Sumner gitáros-énekes és Stephen Morris dobos, szintetizátoros jelentette, szintén valamennyi dalban hallható Peter Hook jellegzetes, dallamokra épülő basszusgitárjátéka. Mellettük Gillian Gilbert játéka 26, míg az ugyancsak gitáros-billentyűs Phil Cunningham 8 felvételen hallható az együttes most megjelent Singles című válogatásalbumán, amely a 2005-ben egyszer már kiadott, azonos című kompiláció felújított és kibővített változata.
A most kiadott gyűjtemény a Peter Hook basszusgitárossal fémjelzett 1980-2007 közti időszak legnagyobb sikereit vonultatja fel. Szerepel az anyagon mások mellett a “Blue Monday”, a “Confusion”, a “True Faith”, az “1963”, a “Bizarre Love Triangle”, a “The Perfect Kiss”, a “Regret”, a “Crystal” vagy a csapat egyetlen slágerlista-vezető kislemeze, az angol labdarúgó-válogatott 1990-es vb-szereplésére írt “World in Motion”.
A csapat már 1987-ben jelentkezett kislemezgyűjteménnyel, majd a 2005-ben kiadott dupla CD, a Singles kiegészült az újabb csaknem két évtized termésével. Csakhogy
A fellelt régi maszterekből az Abbey Road-i stúdióban készített minőségileg feljavított változatot Frank Arkwright, aki korábban a Smiths felvételeit is remaszterelte.
A fent felsorolt számok mellett a Singles egyik különlegességes az első korongon helyet kapó “Ceremony“, amely a New Order legelső kislemezeként vált is. A dalt még Ian Curtis írta, azonban a halála miatt a társai immár nélküle rögzítették és adták ki 1981-ben.
