Kultúra

Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

hypevadász. 2016. 09. 06. 09:51

  • A Radnóti Kováts Adél vezetésével készül az új évadra
  • Sem ő, sem Eszenyi Enikő nem ül a babérjain, utóbbi a Szentivánéji Puckja lesz
  • A Katona idén a nőkről és a terrorról mesél
  • Az Átrium tele lesz színházi ínyencségekkel, Kútvölgyi Erzsébet Lenint játssza
  • Vidék: a cirkusz már adott
Addig még van remény e lángoktól ölelt kis országban, míg lehet – és érdemes – színházat nézni. Márpedig ez ügyben panaszra semmi ok. Avagy mutatjuk, mit tartogat a 2016/17-es színházi évad. Még végtelenül sem teljes körűen, vállaltan szubjektíven.
Korábban a témában:

A hölgyeknek nem szólt senki a princípiumukról

A Radnóti az új évadát a harminc év után igazgatóként ez év januárjában leköszönt Bálint Andrást követve már Kováts Adél vezetésével kezdi meg. Hogy milyen irányt vesz az új vezetőt kapott Radnóti, az eleve érdemes lenne a figyelemre, de azért a lényeg mégis a művészi felhozatal, arra pedig nem lehet panasz. Egyből az évad elején itt lesz egy érdekesség, a generációja egyik legígéretesebb fiatal színészeként számon tartott ifj. Vidnyánszky Attila most – egyetemi előadások és egy budaörsi rendezés után – újra rendezőként mutatja meg magát: fogta az Iván, a rettentő című komédiát, Vecsei Miklóssal átdolgozta, október közepén pedig színpadra állítja Iván, a rettenet címen. Mihail Bulgakov darabja persze alapos átdolgozáson esett át, például a mai korba helyeződött, már amennyire: az egyik főszereplő ugyanis épp egy időgép, amelynek hála Rettegett Iván cár és egy társasház házmestere szerepet cserélnek – múlt és jelen bonyodalmai pedig csúcsra járnak.

Fotó: Dömölky Dániel

Lesz persze még más is, Csató Kata az Ofélia árnyszínháza című meseszerű Kárpáti Péter-darabot állítja színpadra, Valló Péter Téli regét rendez, Alföldi Róbert pedig a libanoni születésű Wajdi Mouawad Futótűz című színművével érkezik. Ha pedig az, hogy egy színházigazgató nő, még mindig hírérték, akkor már legyen ezen fókusz: a színház az idei évadban az új bemutatók és a hagyományos színészi munka mellett azt is célul tűzte ki, hogy kiemelten női témákkal foglalkozzon. Ezen cél mentén indul el a Szóval című felolvasószínház és kerekasztalbeszélgetés-sorozat, melynek első része a szeptember 17-i Színházak Éjszakáján debütál.

Apropó női színigazgatók, Eszenyi Enikő sem ül a babérokon: a Vígszínház nem kevesebb mint tíz új premiert ígér erre az évadra. Erős kezdéssel rögtön októberben Dosztojevszkij klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Michal Dočekal rendezésében és Orosz Ákos főszereplésével állítják színpadra, Porfirijként Stohl Andrásra is érdemes lesz figyelni. Hogy a hangulati egyensúly meglegyen, egy West End-Broadway-sikerdarab, az Audiencia is repertoárra kerül, szintén októberben, az angol királynőt Halász Judit alakítja, partnerei Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza és Lukács Sándor. Lesz még Don Juan és A Pál utcai fiúk is, majd egy Márai-darab, a Hallgatni akartam és Woody Allen Szentivánéji szexkomédiája is.

Fotó: Vígszínház

Az igazgatónő Puckként maga is színpadra áll a Szentivánéji álomban. A Vígben sem marad el a Radnótinál említett társadalmi misszió, jelesül a női témák és alkotók szerepeltetése: Kincses Réka filmrendezőként ismert ugyan, most mégis színpadi darabbal, A Pentheszileia Programmal mutatkozik be. A Víg két nagy dobását hagytam a végére: Bartis Attila külön a színháznak készült előadása, a Rendezés Szikszai Rémusz dirigálásával kerül műsorra, valamint hosszú-hosszú évek után újra színpadon rendez Oscar-díjasunk, Szabó István.

A Katona továbbra sem engedi lejjebb a lécet

A tízes szám visszatérő elem: a Víg mellett a Katona József Színház is pont ennyi új bemutatót tervez a 2016/17-es évadra, láthatóan nyakig belesétálva a sűrűjébe: az itt is felmerülő női sorsok mellett háborús abszurd, és a húsba vágóan aktuális terror is hangot kap. A Terror című kortárs német darab ugyanis az évad legaktuálisabb színházi produktuma lehet: a mű ugyanis egy eltérített, utasokkal teli repülőgépen játszódik, ami épp egy nézőkkel teli stadion felé tart. A Bádogdob sem megy túl messzire a terrortól, csak éppen ebben a háború terrorja kerül fókuszba: egy hároméves kisfiú eldönti, hogy ő bizony nem nő tovább, így gyerektestben maradva éli végig a második világháborút.

Természetesen maradnak műsoron az olyan siker- (vagy botrány-?) darabok is, mint A bajnok vagy Az Olaszliszkai, és az új bemutatók között is lesznek persze jóval ismerősebb címek is, az Egy őrült naplója nyitja az évadot, majd színpadra áll A nők iskolája és Ibsen Nórája is, előbbi Ascher Tamás, utóbbi Székely Kriszta rendezésében, aki az évad végén A kaukázusi krétakörrel is érkezik. A női és férfi sorsok nem csak itt feszülnek össze: a Lélegzet munkacímen készülő műben egy pár a gyerekvállalással küzd, minthogy csak egyikük akar gyereket, miközben felmerül a kérdés, szabad-e egyáltalán gyereket hozni erre a világra. Hasonlóan nehéz témában rendez a társulatvezető Máté Gábor is, A tökéletes boldogság világa című kortárs darabot, mely, bár Kínában játszódik, az alkotók szerint nagyon is ismerős lehet – a mű főhőse egy lány, akit fiúnak vártak a szülei, és finoman szólva sem akarták, hogy megérje a felnőttkort.

Nem a méret a lényeg, eskü

Félre ne értse a tisztelt nagyszínházi szcéna, de sokszor az igazi ínyencfalatokat az eggyel kisebb, esetleg az egészen icipici társulatok kínálják. Szó szerint ínyencfalatokat, ezek ugyanis, mint a gourmet-éttermek fogásai, icipici adagokban érkeznek – értsd, ember legyen a talpán, aki elcsípi az egy évadban jó, ha kétjegyű alkalommal játszott darabokat. Az év legjobb drámájának szavazott Esterházy-művet, a Mercedes Benzt például, amelyet még ott is csak jövőre mutatnak be, ahová íródott, a Szlovák Nemzeti Színházban, itthon pedig jelen állás szerint be kell érnünk 1 darab felolvasással, amely szeptember 25-én lesz a Vígszínházban.

Az Örkény is izgalmas dolgokat hoz az évadra: nyitásnak a Három nővért állítja színpadra Bagossy László, Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén, a jövő év elején, februárban pedig Ascher Tamás rendezésében Thomas Mann József és testvérei című művét tűzik műsorra. A Centrál háza táján – elsősorban a folyó építkezés-felújítás miatt, melynek révén megújul a színház előcsarnoka – nagyobb a csend ahhoz viszonyítva, hogy az évnek ebben a szakában minden színház és társulat ezerrel hirdeti az évadra tervezett bemutatókat. Az egyetlen premier, amiről jelenleg hírt adhatok, az a My Fair Lady szeptemberi bemutatója, az viszont legalább igazán izgalmasan hangzik: Tompos Kátyába a Valami Amerika 2 után megint beleszerethet a fél ország, minthogy ő alakítja Eliza Doolittle-t, Higgins professzor szerepében pedig Alföldi Róbert lesz látható.

További apró finomság a Maladype Színház színészeivel az Átrium színpadára készülő ősbemutató, a Dada Cabaret Balázs Zoltán rendezésében, mely a dadaizmus születésének századik évfordulóját ünneplendő kerül műsorra október 20-án, a főszerepben, Leninként Kútvölgyi Erzsébet lesz látható. Egyébként a Maladype előadásaira általában érdemes figyelni, lakásszínházukban fut Hajdu Szabolcs zseniális rendezése – melynek időközben a filmváltozata elkezdte meghódítani a filmfesztiválokat –, az Ernelláék Farkaséknál, a Zsótér Sándor rendezte, briliánsan okos III. Richárd és az Én a szabadságot választottam címmel készült antikommunista kiáltvány-monodráma is.

Az Átriumban akad egyéb néznivaló is: repertoáron marad egyebek mellett a Stohl-Hevér féle Az Őrült Nők Ketrece, de hét új premierdarabbal is készülnek, Zsótér Sándor például Edward Albee egy kevéssé ismert, furcsa darabját rendezi: a Mindent a kertbe rádiójátékokból készült. Szintén az összművészet jegyében mutat be a színház Duda Éva koreográfus-táncművész rendezésében egy Frida Kahlo életét feldolgozó darabot, melyben az Operettszínház művészei is fellépnek, és ugyanez az összművészeti gondolkodás hívja életre az Átrium Isteni színjátékát is, amelyben a színház, a tánc és a cirkusz találkozik. Ugyancsak az Átrium színpadán kap majd végső játszóhelyet az a II. Edward is, amelyet Alföldi Róbert rendez Fekete Ernő főszereplésével, és amelyet október 7-én mutatnak be a Budapest Music Centerben – a mű hat előadás után költözik át az Átriumba. Alföldi Róbert szerint a darab „a magánügy és a közügy összekeveredését vizsgálja, arról szól, hogy a hatalmon lévők magánélete hogyan határoz meg bizonyos társadalmi folyamatokat, határozza meg egy ország sorsát.

Nékem csak Budapest kell – vagy nem

Vízfejű kis országunk még vízfejűbb kultúrélete hajlamos elfelejteni, hogy Budapesten kívül is van élet, színházi élet is, ajvé, de még milyen. Csak éppen hogy bedugtam  az ujjam hegyét a vidéki színházak idei kínálatába, máris úgy kellett visszafognom magam, hogy ne akarjam felhabzsolni az egészet. Itt van például Szeged: egész rakás klasszikust mutatnak be idén, jön A nép ellensége, a Faust, a Bánk bán, az Evita. Színpadra kerül Bulgakov Menekülés című diktatúraellenes műve, de olyan finomság is van a bemutatók között, mint Háy János itt bemutatkozó Utánképzés című darabja – ebben ittas vezetésen kapott hőseink háromnapos csoportterápián vesznek részt, saját sztorijaikból ismerjük meg életüket, amely, mint a valóság általában, sokkal gazdagabb, váratlanabb és eseménydúsabb, mint holmi hollywoodi blockbusterek. A legjobban mégis a Szegedi Kortárs Balettel készülő, februárban érkező Abszurdia című fantasy-mesére fizetnék be, amely egy képzelt országban – vajon, mi lehet az? – zajló furcsa eseményekről – vajon mennyire lesznek túlságosan is ismerősek? – szól majd, és Szeged mellett Budapesten is látható lesz.

Fotó: Szegedi Kortárs Balett
Fotó: Szegedi Kortárs Balett

Kecskeméten Zsótér Sándor rendezi meg a Hedda Gablert, az emészthetőbb vonalon pedig a Mágnás Miska Rusznyák Gábortól vagy a Vízkereszt Mohácsi János rendezésében lehet jó választás. Igazi különlegesség lesz Szente Vajk János vitéz-rendezése is, a rendező elmondása szerint a nemrég véget ért foci-Eb hatása jócskán érezhető lesz a darabon:

Arra kerestem a választ, hogy kik a mai kor huszárai? Melyek a nemzetek közötti csaták igazi hadszínterei? Ennek az eredménye lett az, hogy az előadást halványan átitatja a futball-Európa-bajnokság élménye.

Kisebb ugrással Pécs felé fordulva lehet Woody Allent nézni: a Játszd újra, Sam! című vígjátékot, kevésbé vidámkodósnak pedig adja magát a Macbeth. A Pécsi Balett – akik egyébként A csodálatos mandarinnal Sanghajban képviselik Magyarországot – is kínál ígéretes darabot: a Száll a kakukk fészkére egészen izgalmas lehet táncszínházi darabként. De operett és musical is lesz: a Fekete Péter és a Meseautó is műsorra kerül, a Tizenkét dühös embert is érdemes lesz megnézni. Egerben látható Hamlet és több gyerekdarab is, az évad két érdekessége mégis a 80-as évek feledhetetlen olasz filmklasszikusa, a Legyetek jók, ha tudtok színpadi adaptációja Moravetz Levente rendezésében, és az Anna Kareninából készült táncjáték.

Játszd újra, Sam! / Fotó: Pécsi Nemzeti Színház

Most, hogy a Radnóti műsoráról lekerült, egészen Nyíregyházáig kell utazni ahhoz, hogy Lars von Trier zseniális komédiáját, A Főfőnököt megnézhessük – szabolcsi származékként mondom, megéri, telekocsi meg sűrűn és olcsón jár. Ugyanitt a Képzelt riport is színpadra áll, és jó szokásához híven a Móricz Zsigmond Színház ismét több gyerekdarabbal is készül.

Miskolcon nem bízták a véletlenre az évad sikerét: nem kevesebb mint tizenhat premierrel készülnek. A Miskolci Nemzeti Színház emellett az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára is egészen nagy ívű díszelőadással készül, október 23-án 1956 gyerek szavalja majd el a Nemzeti dalt – Jordán Tamás vezetésével. Keszég László rendezésében áll színpadra Az ember tragédiája, és Madách klasszikusának bemutatása is az ’56-os emlékév része: hatvan éve is épp ennek a darabnak a bemutatására készült a színház, akkor, az ismert okokból, az előadás végül elmaradt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.