Kultúra

Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

hypevadász. 2016. 09. 06. 09:51

  • A Radnóti Kováts Adél vezetésével készül az új évadra
  • Sem ő, sem Eszenyi Enikő nem ül a babérjain, utóbbi a Szentivánéji Puckja lesz
  • A Katona idén a nőkről és a terrorról mesél
  • Az Átrium tele lesz színházi ínyencségekkel, Kútvölgyi Erzsébet Lenint játssza
  • Vidék: a cirkusz már adott
Addig még van remény e lángoktól ölelt kis országban, míg lehet – és érdemes – színházat nézni. Márpedig ez ügyben panaszra semmi ok. Avagy mutatjuk, mit tartogat a 2016/17-es színházi évad. Még végtelenül sem teljes körűen, vállaltan szubjektíven.
Korábban a témában:

A hölgyeknek nem szólt senki a princípiumukról

A Radnóti az új évadát a harminc év után igazgatóként ez év januárjában leköszönt Bálint Andrást követve már Kováts Adél vezetésével kezdi meg. Hogy milyen irányt vesz az új vezetőt kapott Radnóti, az eleve érdemes lenne a figyelemre, de azért a lényeg mégis a művészi felhozatal, arra pedig nem lehet panasz. Egyből az évad elején itt lesz egy érdekesség, a generációja egyik legígéretesebb fiatal színészeként számon tartott ifj. Vidnyánszky Attila most – egyetemi előadások és egy budaörsi rendezés után – újra rendezőként mutatja meg magát: fogta az Iván, a rettentő című komédiát, Vecsei Miklóssal átdolgozta, október közepén pedig színpadra állítja Iván, a rettenet címen. Mihail Bulgakov darabja persze alapos átdolgozáson esett át, például a mai korba helyeződött, már amennyire: az egyik főszereplő ugyanis épp egy időgép, amelynek hála Rettegett Iván cár és egy társasház házmestere szerepet cserélnek – múlt és jelen bonyodalmai pedig csúcsra járnak.

Fotó: Dömölky Dániel

Lesz persze még más is, Csató Kata az Ofélia árnyszínháza című meseszerű Kárpáti Péter-darabot állítja színpadra, Valló Péter Téli regét rendez, Alföldi Róbert pedig a libanoni születésű Wajdi Mouawad Futótűz című színművével érkezik. Ha pedig az, hogy egy színházigazgató nő, még mindig hírérték, akkor már legyen ezen fókusz: a színház az idei évadban az új bemutatók és a hagyományos színészi munka mellett azt is célul tűzte ki, hogy kiemelten női témákkal foglalkozzon. Ezen cél mentén indul el a Szóval című felolvasószínház és kerekasztalbeszélgetés-sorozat, melynek első része a szeptember 17-i Színházak Éjszakáján debütál.

Apropó női színigazgatók, Eszenyi Enikő sem ül a babérokon: a Vígszínház nem kevesebb mint tíz új premiert ígér erre az évadra. Erős kezdéssel rögtön októberben Dosztojevszkij klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Michal Dočekal rendezésében és Orosz Ákos főszereplésével állítják színpadra, Porfirijként Stohl Andrásra is érdemes lesz figyelni. Hogy a hangulati egyensúly meglegyen, egy West End-Broadway-sikerdarab, az Audiencia is repertoárra kerül, szintén októberben, az angol királynőt Halász Judit alakítja, partnerei Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza és Lukács Sándor. Lesz még Don Juan és A Pál utcai fiúk is, majd egy Márai-darab, a Hallgatni akartam és Woody Allen Szentivánéji szexkomédiája is.

Fotó: Vígszínház

Az igazgatónő Puckként maga is színpadra áll a Szentivánéji álomban. A Vígben sem marad el a Radnótinál említett társadalmi misszió, jelesül a női témák és alkotók szerepeltetése: Kincses Réka filmrendezőként ismert ugyan, most mégis színpadi darabbal, A Pentheszileia Programmal mutatkozik be. A Víg két nagy dobását hagytam a végére: Bartis Attila külön a színháznak készült előadása, a Rendezés Szikszai Rémusz dirigálásával kerül műsorra, valamint hosszú-hosszú évek után újra színpadon rendez Oscar-díjasunk, Szabó István.

A Katona továbbra sem engedi lejjebb a lécet

A tízes szám visszatérő elem: a Víg mellett a Katona József Színház is pont ennyi új bemutatót tervez a 2016/17-es évadra, láthatóan nyakig belesétálva a sűrűjébe: az itt is felmerülő női sorsok mellett háborús abszurd, és a húsba vágóan aktuális terror is hangot kap. A Terror című kortárs német darab ugyanis az évad legaktuálisabb színházi produktuma lehet: a mű ugyanis egy eltérített, utasokkal teli repülőgépen játszódik, ami épp egy nézőkkel teli stadion felé tart. A Bádogdob sem megy túl messzire a terrortól, csak éppen ebben a háború terrorja kerül fókuszba: egy hároméves kisfiú eldönti, hogy ő bizony nem nő tovább, így gyerektestben maradva éli végig a második világháborút.

Természetesen maradnak műsoron az olyan siker- (vagy botrány-?) darabok is, mint A bajnok vagy Az Olaszliszkai, és az új bemutatók között is lesznek persze jóval ismerősebb címek is, az Egy őrült naplója nyitja az évadot, majd színpadra áll A nők iskolája és Ibsen Nórája is, előbbi Ascher Tamás, utóbbi Székely Kriszta rendezésében, aki az évad végén A kaukázusi krétakörrel is érkezik. A női és férfi sorsok nem csak itt feszülnek össze: a Lélegzet munkacímen készülő műben egy pár a gyerekvállalással küzd, minthogy csak egyikük akar gyereket, miközben felmerül a kérdés, szabad-e egyáltalán gyereket hozni erre a világra. Hasonlóan nehéz témában rendez a társulatvezető Máté Gábor is, A tökéletes boldogság világa című kortárs darabot, mely, bár Kínában játszódik, az alkotók szerint nagyon is ismerős lehet – a mű főhőse egy lány, akit fiúnak vártak a szülei, és finoman szólva sem akarták, hogy megérje a felnőttkort.

Nem a méret a lényeg, eskü

Félre ne értse a tisztelt nagyszínházi szcéna, de sokszor az igazi ínyencfalatokat az eggyel kisebb, esetleg az egészen icipici társulatok kínálják. Szó szerint ínyencfalatokat, ezek ugyanis, mint a gourmet-éttermek fogásai, icipici adagokban érkeznek – értsd, ember legyen a talpán, aki elcsípi az egy évadban jó, ha kétjegyű alkalommal játszott darabokat. Az év legjobb drámájának szavazott Esterházy-művet, a Mercedes Benzt például, amelyet még ott is csak jövőre mutatnak be, ahová íródott, a Szlovák Nemzeti Színházban, itthon pedig jelen állás szerint be kell érnünk 1 darab felolvasással, amely szeptember 25-én lesz a Vígszínházban.

Az Örkény is izgalmas dolgokat hoz az évadra: nyitásnak a Három nővért állítja színpadra Bagossy László, Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén, a jövő év elején, februárban pedig Ascher Tamás rendezésében Thomas Mann József és testvérei című művét tűzik műsorra. A Centrál háza táján – elsősorban a folyó építkezés-felújítás miatt, melynek révén megújul a színház előcsarnoka – nagyobb a csend ahhoz viszonyítva, hogy az évnek ebben a szakában minden színház és társulat ezerrel hirdeti az évadra tervezett bemutatókat. Az egyetlen premier, amiről jelenleg hírt adhatok, az a My Fair Lady szeptemberi bemutatója, az viszont legalább igazán izgalmasan hangzik: Tompos Kátyába a Valami Amerika 2 után megint beleszerethet a fél ország, minthogy ő alakítja Eliza Doolittle-t, Higgins professzor szerepében pedig Alföldi Róbert lesz látható.

További apró finomság a Maladype Színház színészeivel az Átrium színpadára készülő ősbemutató, a Dada Cabaret Balázs Zoltán rendezésében, mely a dadaizmus születésének századik évfordulóját ünneplendő kerül műsorra október 20-án, a főszerepben, Leninként Kútvölgyi Erzsébet lesz látható. Egyébként a Maladype előadásaira általában érdemes figyelni, lakásszínházukban fut Hajdu Szabolcs zseniális rendezése – melynek időközben a filmváltozata elkezdte meghódítani a filmfesztiválokat –, az Ernelláék Farkaséknál, a Zsótér Sándor rendezte, briliánsan okos III. Richárd és az Én a szabadságot választottam címmel készült antikommunista kiáltvány-monodráma is.

Az Átriumban akad egyéb néznivaló is: repertoáron marad egyebek mellett a Stohl-Hevér féle Az Őrült Nők Ketrece, de hét új premierdarabbal is készülnek, Zsótér Sándor például Edward Albee egy kevéssé ismert, furcsa darabját rendezi: a Mindent a kertbe rádiójátékokból készült. Szintén az összművészet jegyében mutat be a színház Duda Éva koreográfus-táncművész rendezésében egy Frida Kahlo életét feldolgozó darabot, melyben az Operettszínház művészei is fellépnek, és ugyanez az összművészeti gondolkodás hívja életre az Átrium Isteni színjátékát is, amelyben a színház, a tánc és a cirkusz találkozik. Ugyancsak az Átrium színpadán kap majd végső játszóhelyet az a II. Edward is, amelyet Alföldi Róbert rendez Fekete Ernő főszereplésével, és amelyet október 7-én mutatnak be a Budapest Music Centerben – a mű hat előadás után költözik át az Átriumba. Alföldi Róbert szerint a darab „a magánügy és a közügy összekeveredését vizsgálja, arról szól, hogy a hatalmon lévők magánélete hogyan határoz meg bizonyos társadalmi folyamatokat, határozza meg egy ország sorsát.

Nékem csak Budapest kell – vagy nem

Vízfejű kis országunk még vízfejűbb kultúrélete hajlamos elfelejteni, hogy Budapesten kívül is van élet, színházi élet is, ajvé, de még milyen. Csak éppen hogy bedugtam  az ujjam hegyét a vidéki színházak idei kínálatába, máris úgy kellett visszafognom magam, hogy ne akarjam felhabzsolni az egészet. Itt van például Szeged: egész rakás klasszikust mutatnak be idén, jön A nép ellensége, a Faust, a Bánk bán, az Evita. Színpadra kerül Bulgakov Menekülés című diktatúraellenes műve, de olyan finomság is van a bemutatók között, mint Háy János itt bemutatkozó Utánképzés című darabja – ebben ittas vezetésen kapott hőseink háromnapos csoportterápián vesznek részt, saját sztorijaikból ismerjük meg életüket, amely, mint a valóság általában, sokkal gazdagabb, váratlanabb és eseménydúsabb, mint holmi hollywoodi blockbusterek. A legjobban mégis a Szegedi Kortárs Balettel készülő, februárban érkező Abszurdia című fantasy-mesére fizetnék be, amely egy képzelt országban – vajon, mi lehet az? – zajló furcsa eseményekről – vajon mennyire lesznek túlságosan is ismerősek? – szól majd, és Szeged mellett Budapesten is látható lesz.

Fotó: Szegedi Kortárs Balett

Kecskeméten Zsótér Sándor rendezi meg a Hedda Gablert, az emészthetőbb vonalon pedig a Mágnás Miska Rusznyák Gábortól vagy a Vízkereszt Mohácsi János rendezésében lehet jó választás. Igazi különlegesség lesz Szente Vajk János vitéz-rendezése is, a rendező elmondása szerint a nemrég véget ért foci-Eb hatása jócskán érezhető lesz a darabon:

Arra kerestem a választ, hogy kik a mai kor huszárai? Melyek a nemzetek közötti csaták igazi hadszínterei? Ennek az eredménye lett az, hogy az előadást halványan átitatja a futball-Európa-bajnokság élménye.

Kisebb ugrással Pécs felé fordulva lehet Woody Allent nézni: a Játszd újra, Sam! című vígjátékot, kevésbé vidámkodósnak pedig adja magát a Macbeth. A Pécsi Balett – akik egyébként A csodálatos mandarinnal Sanghajban képviselik Magyarországot – is kínál ígéretes darabot: a Száll a kakukk fészkére egészen izgalmas lehet táncszínházi darabként. De operett és musical is lesz: a Fekete Péter és a Meseautó is műsorra kerül, a Tizenkét dühös embert is érdemes lesz megnézni. Egerben látható Hamlet és több gyerekdarab is, az évad két érdekessége mégis a 80-as évek feledhetetlen olasz filmklasszikusa, a Legyetek jók, ha tudtok színpadi adaptációja Moravetz Levente rendezésében, és az Anna Kareninából készült táncjáték.

Játszd újra, Sam! / Fotó: Pécsi Nemzeti Színház

Most, hogy a Radnóti műsoráról lekerült, egészen Nyíregyházáig kell utazni ahhoz, hogy Lars von Trier zseniális komédiáját, A Főfőnököt megnézhessük – szabolcsi származékként mondom, megéri, telekocsi meg sűrűn és olcsón jár. Ugyanitt a Képzelt riport is színpadra áll, és jó szokásához híven a Móricz Zsigmond Színház ismét több gyerekdarabbal is készül.

Miskolcon nem bízták a véletlenre az évad sikerét: nem kevesebb mint tizenhat premierrel készülnek. A Miskolci Nemzeti Színház emellett az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára is egészen nagy ívű díszelőadással készül, október 23-án 1956 gyerek szavalja majd el a Nemzeti dalt – Jordán Tamás vezetésével. Keszég László rendezésében áll színpadra Az ember tragédiája, és Madách klasszikusának bemutatása is az ’56-os emlékév része: hatvan éve is épp ennek a darabnak a bemutatására készült a színház, akkor, az ismert okokból, az előadás végül elmaradt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind