Kultúra

Fény derült Borisz Paszternak a Doktor Zsivágót is ihlető tragikus viszonyára

Keresztesi Ferenc
Keresztesi Ferenc

szárnyas hírvadász. 2016. 08. 26. 10:10

Új könyvében az író egyik leszármazottja leplezi le felmenője románcát és a nő személyét, akiről Paszternak a regény Laráját mintázta.

Nagy-Britanniában tegnap jelent meg a Lara: The Untold Love Story That Inspired Doctor Zhivago (Lara, az ismeretlen szerelmi történet, amely a Doktor Zsivágót ihlette) című kötet, amelyet Anna Pasternak, az író és költő húgának unokája jelentetett meg. Könyvében a híres rokona múltját éveken át kutató Pasternak azt bizonyítja be, hogy Paszternak a regénye Laráját arról a nőről mintázta, akivel titkon 14 évig volt viszonya.

Kutatása során Anna Pasternak Moszkvában beszélt az író fiával, Peregyelkinóban a menyével, Milánóban a Doktor Zsivágót elsőként megjelentető Giangiacomo Feltrinelli fiával, Párizsban pedig dédnagybátyja szeretőjének Irina nevű lányával, a regénybeli Kátyával. Ellátogatott a kaliforniai Stanford Egyetemre is, amely a nagyanyja archívumát őrzi. Mindezek végül arról győzték meg, hogy

a regénybeli Lara valójában Olga Ivinszkaja, akiről a család és Borisz Paszternak életrajzírói is azt hangoztatják, hogy nem játszott fontos szerepet a költő életében és munkásságában.

Paszternak a második feleségéről, Zinajdáról mintázta a szenvedélyes és élettel teli karaktert – állították sokáig. Az biztos, hogy amikor az 1910-es és ’20-as években elkezdte írni a regényt, még nem ismerte Olgát. Az is igaz, hogy Larának a Komarovszkij általi zaklatása visszhangozta a szexuális bántalmazást, amelyet Zinajda a kuzinjától elszenvedett. Anna Pasternak azonban azt állítja, hogy miután az író beleszeretett Olgába, Lara karaktere is megváltozott, és végül teljesen őt tükrözte.

Borisz Paszternak már híres költő és Shakespeare műveinek ismert fordítója volt, amikor 1946-ban a Novij Mir szerkesztőségében megismerkedett Olgával, aki szerkesztőként dolgozott az irodalmi folyóiratnál. A férfi 56 éves, a nő 34 éves és kétszeres özvegy volt – első férje öngyilkos lett, mert elhagyta, a második a világháborúban esett el – és egyedülálló anya. Hamar szeretők lettek, de Paszternak bűntudatot érzett, hiszen Zinajda az ő egyik legjobb barátját, Heinrich Neuhaus zongoristát hagyta el érte. Nem akarta elhagyni az asszonyt, de Olgát sem akarta elveszíteni, úgy vacillált a két nő között, épp úgy, ahogy a regénybeli Jurij Zsivágó is a felesége, Tonyja és a szeretője, Lara között.

Amikor Zinajda rájött, hogy férje viszonyt folytat – az író az íróasztalán hagyott egy Olgától származó szerelmes levelet, Anna Pasternak szerint szándékosan -, öngyilkosságot kísérelt meg, majd elmegyógyintézetbe került. Miután kiengedték, a költő megígérte, hogy véget vet a viszonynak, amelyért Olga is nagy árat fizetett.

A Doktor Zsivágó első és leghíresebb, 1965-ös filmváltozatában Julie Christie játszotta az Olga Ivinszkaja ihlette Larát. Fotó: MGM

Borisz Paszternakról köztudott volt rendszerellenessége, Sztálin mégis csodálta őt. Nem engedte bántani, ami – tekintve, hogy a Szovjetunióban hozzávetőleg 1500 írót végeztek ki vagy küldtek meghalni a munkatáborokba – szinte a csodával volt határos. “Hagyják őt békén” – mondta állítólag diktátor -, “balga szent”. Olgát viszont üldözőbe vették, 1949-ben munkatáborra ítélték. Kilenc hónapig a gyötörték a rettegett Ljubljanka börtönben, ahol elvetélt, de nem fedte fel szeretője készülőben lévő nagyregényének tartalmát. Anna Pasternak szerint a kihallgatási jegyzőkönyvek Olga bátorságának és hűségének tanúbizonyságai. Három és fél évet töltött a Gulágon, Irinára addig a nagyanyja vigyázott.

Mire Olga kiszabadult – Sztálin 1953-as halála után -, Paszternak átesett egy infarktuson és megírta a Doktor Zsivágó második részét. Moszkvából peregyelkinói dácsájába költözött, ahol felesége rajta tudta tartani a szemét. Olga ennek ellenére utánament. Az író pedig naponta többször is meglátogatta: a “nagy házban” élt feleségével, a “kis házban” lakott a szeretője, aki kéziratait gépelte és nem hivatalos irodalmi ügynöke lett.

A Doktor Zsivágó 1955-ben lett kész, és miután a szovjet hatóságok cenzúrázni akarták, a következő év májusában Borisz Paszternak beleegyezett, hogy művét Olaszországba csempésszék, és megjelentesse a Feltrinelli kiadó. 1960-ban neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, amelyet előbb elfogadott, majd a szovjet hatóságok nyomására visszautasított. Üldözött lett szeretett hazájában, kizárták az írószövetségből, száműzni akarták, de nem volt hajlandó elmenni. Öngyilkos akart lenni, de Olgának végül sikerült lebeszélnie róla.

Borisz Paszternak állítólag később gyakran mondogatta a vendégeinek, hogy a regénybeli Lara létezik. “Menjenek és látogassák meg!” – szólította fel őket Olga telefonszámát lobogtatva. És bár a feleségét valóban soha nem hagyta el, teljes szívből szerette a nőt.

Az író hetvenéves korában, 1960. május 30-án hunyt el. Halála után három hónappal Olgát a lányával együtt koholt vádak alapján három évre újra munkatáborba küldték. Szabadulása után Moszkvában élt és próbálta visszaszerezni az államtól az író által neki címzett szerelmesleveleket, de nem járt sikerrel. 1995-ben, 83 évesen halt meg.

Forrás: MTI, Spectator
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.