Kultúra

Ismeretlen Budapest: Óriások a Rákóczi út felett

Ismeretlen Budapest: Óriások a Rákóczi út felett

Sorozatunk 45. epizódjában újra a belvárosi autópályának is beillő Rákóczi útra indulunk, hogy megismerjük a rejtett szépségekben gazdag Erdélyi-bérházat.

Korábban már jártunk a környéken

Elvitte a világháború – a Grünwald-ház, Rákóczi út 30.

Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton – a Stern-ház, Rákóczi út 7.

A városi autópálya két, szomszédos épülete akár Amszterdamban is lehetne – a Kemény-Morlin-bérház, Kossuth Lajos utca 10., valamint a Késmárky-Illés-bérház, Kossuth Lajos utca 12.

Kivégzőhely a város közepén – a félig kész Rákóczi út 66.

Kevésen múlt, hogy nem az Astoria sarkán készült el az első magyar felhőkarcoló – Rákóczi út 1.

A zajos Rákóczi úton három nappal ezelőtt, szombat este gyulladt ki a Fókusz Könyváruház, amiről mi is beszámoltunk, most viszont ugyanazt a házat egy egészen más oldaláról vizsgáljuk meg.

A mai bérház 1834-ben átadott földszintes elődjére 1847-ben újabb emelet került az új tulajdonos, Glasz József szíjgyártó megrendelésére, de, húsz évvel később következő tulajdonosa, Ortner Sámuel rőföskereskedő újabb szinttel bővíttette azt. Ez a néhány év, vagy évtized eltéréssel bővítés a XIX. századi Pesten teljes mértékben elfogadottnak számított, így senki sem kapta fel rá a fejét, de a századforduló után már minden társaságban közepesen kínos volt megjelenni úgy, hogy az ember otthona egy toldozott-foldozott, hetven éves klasszicista bérház, szóval Ortner 1907-ben bekövetkezett halála után lánya, Gizella lebontotta azt, majd felkérte a kor két szupermenő építészét, a Löffler Sándor-Löffler Béla testvérpárt, hogy tervezzenek egy hatemeletes, modern házat a telekre.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Kazinczy utcai zsinagógát, a Dob utcai izraelita hitközségi házat, és egy egész sornyi belvárosi bérpalotát jegyző (egy kevésbé ismert épületük, az Aradi utca 57. korábban már szerepelt a sorozatban) Löfflerék természetesen vállalták a feladatot, így 1912-re megszülethetett a ma is álló lakóház, melyről a Vállalkozók Lapja így írt:

Egy pompás uj bérpalota

“A főváros legforgalmasabb helyén, a Rákóczi út 14. sz. alatt a Löffler Sándor és Béla budapesti építészek tervei szerint épülő modern bérpalota egészségügyi berendezése valódi látványosság erejével fog hatni az érdeklődők előtt és már most konstatálható, hogy az új épület a berendezések előkelőségét, ízlésességét, valamint technikai megoldását illetőleg magasan felüláll a sablonos bérházak egészségügyi berendezései felett.

A palotában központi melegvízfütés, melegvízszolgáltatás, vízvezeték, csatornázás és gáz, vacuum cleaner, szemétdobó, gáztakaréktűzhelyek, cselédfürdő, mosókonyha és szárító berendezések nyernek alkalmazást, melynek megtervezésére és kivitelére az előnyösen ismert Erdélyi Gábor és társa budapesti cég (VIII. Rákóczi út 61.) nyert megbízást.”

Az épület ma jórészt eredeti formáját őrzi, de apróbb díszei a második világháború és az 1956-os forradalom pusztításának köszönhetően eltűntek. Ezen az 1956-os fotón például tökéletesen kivehetőek a szintek közti domborművek, a friss képről viszont már hiányzik:

23674
Fotó: Fortepan/Pesti Srác
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A legfelső emelet is későbbi átalakítás, vélhetően egy világháborús sérülés nem túl minőségi javítása, de a ház karakteréhez a legtöbbet hozzáadó négy óriási díszítőszobor nagyobb sérülések nélkül túlélte az elmúlt száz évet.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A lépcsőházból a belső udvarba benézve azért látszik, hogy ez a szint milyen markánsan elüt a többitől:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Kár, mivel a függőfolyosók még mindig erősen árasztják a századelő polgári hangulatát:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az erőtől duzzadó, ágyékkötős férfiak a lenyűgözően zseniális szobrász és festő Maróti Géza rabicolt gipszből készült művei, melyeket legutóbb 2009-ben restauráltak.

_MG_8829-2
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az épületben működött Pátkai Jenő Bélyegáruháza,egy szőnyegáruház, Ungár Sári művirágüzlete (!), a Fővárosi Divatáruház és a Turul Cipőgyár egyik boltja is, de Dr. Hell Ferenc főorvos (a legjobb név egy ilyen munkakörhöz!) röntgen-laboratóriuma, az 1949-ben államosított Babkávé Eszpresszó, az Alkalmi Áruk Háza Vállalat központja, és a Könyvértékesítő Vállalat Könyváruháza, melynek méretét 1982-ben a duplájára emelték, ma pedig a Fókusz Könyváruháznak ad otthont.

sari

A házhoz egyáltalán nem illő modern kapun belépve egy tágas folyosón találhatjuk magunkat, melynek boltozatát tucatnyi dombormű díszíti, de a mintázatok folyamatosan ismétlődnek.

A kapu mellett egy ma már elég ritkán látható, falba süllyesztett szekrényt találhatunk, mely a ház egyenárammal való ellátásáért felelős kapcsolókat tartalmazta, fedelén pedig a Budapesti Általános Villamossági Rt. Kazinczy utcai transzformátorházának (ma az Elektrotechnikai Múzeum és a Tesla Budapest használja az épületet) címe áll:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A lépcsőházban érdekesen keverednek az 1910-es évekből megmaradt elemek a Kádár-kori felújításokkal és modernizációkkal, így egy fura egyveleget kapunk:

Az épület külső és belső állapota mindezektől függetlenül elég átlagos, és egyértelmű, hogy semmiféle veszély nem fenyegeti – szerencsére, hiszen pusztulásával egy premodern építészeti gyöngyszem tűnne el a magyar modern építészet palettájáról.

Fotók és források: Fortepan/Pesti Srác, Vállalkozók Lapja, 33. évf. 23. szám, 1912. jún. 5., Napi Hírek, 1942. július 31., valamint a szerző saját, ma délelőtti fotói.
Olvasói sztorik