Kultúra

A századfordulós magyar építészet ékköve, az angyalok által őrzött rárósmúlyadi templom

A századfordulós magyar építészet ékköve, az angyalok által őrzött rárósmúlyadi templom

Az ország első vasbeton szerkezetű temploma ma Szlovákiában, a határtól alig két kilométerre fekszik, így érdemes meglátogatni, hiszen lélegzetelállítóan gyönyörű.

A századfordulón a magyar építészek még játszi könnyedséggel tartották a lépést az újító európai államok tervezőivel, sőt, azoknál sokszor érettebb, korukat megelőző épületeket mutattak fel.

Így történt ez Medgyaszay István (1877-1959) esetében is, akire az erdélyi és a távol-keleti építészet is hatott, az organikus építészet előfutáraként pedig számos előremutató terv, valamint szabadalmak sora (foglalat nélküli izzólámpa, 1908; vasbeton mennyezet, 1910) és a vasbeton fontosságának korai felismerése bizonyítja a nagyságát.

Olyan épületek fűződnek hozzá, mint a veszprémi Petőfi Színház (1908), a soproni Petőfi Színház átépítése (1908-1909), a Szent Gellért Szövetkezet lakóháza (Budapest, XI. Orlay utca 2/b., 1909-1910), a csodálatos erdélyi motívumokkal díszített Fadrusz utca 12., a miskolci színház átépítése (1922), a budapesti Baár-Madas Leánynevelő Intézet (1928), valamint kisvárosi templomok egész sora, de az ő munkája az ország első vasbetonszerkezetű szecessziós temploma is, mely a mai magyar-szlovák határtól néhány kilométerre fekvő Rárósmúlyadon áll.

A Szent Erzsébet nevét viselő templom teljesen felrúgja az addig kötelező érvényűnek tekintett szabályokat, így a jól megszokott templomhajók helyett egy nyolcszög alaprajzú, világos kupolacsarnokot találhatunk, sőt, díszeiben is sokkal inkább képviseli a szecessziós építészek újító szándékát.

Korábban már szót ejtettünk róla, hogy az építész örömmel merített az erdélyi építészetből – ez ebben az esetben sem történt másképp, hiszen a templom tornyát egyértelműen a kőrösfői templomé ihlette.

A kőrösfői református templom, mely mai formáját 1833-1834-ben nyerte el.
A kőrösfői református templom, mely mai formáját 1833-1834-ben nyerte el

Az újító szellem mellett Medgyaszay ára (a tégla jóval drágább volt), súlya (a Losoncról úttalan utakon szállított elemeket így könnyebb volt célba juttatni), valamint az időjárásnak és időnek való jobb ellenállósága miatt is választotta a vasbetont, amitől kortársai akkor még jórészt ódzkodtak.

cb1911-09-01-25-a

Lepsényi Miklós A magyar stílusú templom című cikkében így írt az épületről, röviddel annak átadása után:

 “A szerény nevű Rárósmúlyad, talán megunva az ismeretlenség évezredes ködét, újabban hatalmas lépést tett, hogy napvilágra jusson. Körfy Rezső, néhai földesura hagyományából művészi templomot emelt, melyen szerencsésen használta föl az ősi magyaros művészi elemeit.
Már az is meglepetést okoz, hogy az egész templom vasbetonból készült. Valamennyi fal, toronysisakja, sőt keresztje is. Tudtunkkal e tekintetben unikum e templom. Az oldalt álló campanile-szerű harangtorony nem fekszik szokás szerint a templomon hanem külön épült, s csak a sekrestyeépület köti össze a főépülettel, a templommal, melyre ekképp semmi nyomást nem gyakorol, s éppen az út mellett elhúzódó telekre illik. A szokásos, rideg templomhajók helyett nagy, nyolcszögletű, levegős és világos kupolacsarnokot találunk, mely a hívek tömörítését szerencsésen oldja meg, s lehetővé teszi, hogy a jelenlevők mindenike figyelemmel kísérhesse az oltárnál folyó szent cselekményeket.
Az egyházi szónok is egy pillanattal betekintheti a hallgatóit. Ezen előnyét a fölszentelés napjának ünnepi szónoka, Radnai Viktor azzal jellemezte: ilyen templomban élvezetes öröm prédikálni, ahol a pap minden hívőt lát, még a kóruson is, s ahol érezzük, hogy az egész hallgatóság leghalkabb szavunkat is meghallja.
A főbeosztásban a kereszténység szimbóluma, a kereszt, azzal jut kifejezésre, hogy a főbejáró és a szentély tengelyét keresztezi a melléktengely. Ezt az oldalt álló kórus és a mellékoltár hangsúlyozza. Szerencsés módosítás volt az oltárok fölötti sablonos festményeket hatalmas domborművű szentképekkel helyettesíteni, melyek Vass György vésője alól kerültek ki, s hangos szóval hirdetik a szobrászművész alkotóerejét.
A bőkezű hagyományozó utolsó akaratának megfelelően a templom alatt sírbolt épült, az alapítónak és szüleinek nyugvóhelyéül. Az ily sírbolttemplom karakterisztikája szerint a templomcsarnokot borító hatalmas kupola körül nyolc stilizált angyalszobor áll, a csarnok nyolc szögletén. Míg a bejáró fölött művészi sgrafittó a léleknek a halál után Istenhez való visszatérését jelképezi.
A templom minden kis része, ablakai, kapuja, oltára, gyóntatószéke, szóval a stílusa egészen eredeti, új és mégis sok-sok száz éves. Azt a magyaros stílust azt a keleties, sajátságos formagazdagságot, melyet őseink a honfoglalás előtt vezéreik palotáján gyakoroltak, Erdély és Dunántúl néhány elhagyott ősi falujában a néplélek apáról fiúra hagyva mind a mai napig megőrizte. Ezen falvakban kutatta föl a tervezőművész a roskadozó hímes kapukat, a gyönyörű tornácokat, a magas ízlésről tanúskodó s meglepő szépen kidolgozott templomtornyokat, íves harangházakat, melyek mind ennek a magyar lelkünkből származott keleti formakincsnek az örökségei.
Ezekből alkotta meg művét, a komoly hangulathoz átdolgozva és monumentálissá fejlesztve, az építőművész, az ifjabb generáció egyik kitűnőbb és legzseniálisabb alakja, Medgyaszay István.”

Az építkezés 1910 tavaszán kezdődött, de ugyanazon év november 20-án már fel is szentelték a csodás sárga színben pompázó templomot, melyre az építész

mindössze tíz év garanciát vállalt, mondván, hogy még nincs elég tapasztalata a vasbetonépítészet területén.

Szerencsére aggodalmai azóta sem váltak valóra, így ma, közel százhat évvel később is teljes pompájában csodálhatjuk meg a Sidló Ferenc angyalfiguráival még lenyűgözőbbé tett, festett oltár helyett Vass György szobrászművész fehér márványból készített Szent Erzsébet-szobrával díszített templomot, melyet sem a világháború, sem a csehszlovák műemlékvédelmi hivatal nem tett tönkre, bár az oltár domborművét valamikor a század közepén kiszínezték.

cb1911-09-01-24-a
cb1911-09-01-29-a

A templom a kétezres évek közepén:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

2009-2011 közt folyt felújítása óta az épület állapota azonban tökéletes, így minden kétségen kizáróan hosszú ideig hirdeti majd Medgyaszay és a magyar építészet egyik aranykorának hírét:

A ma mindössze háromszáztizennyolc lakossal rendelkező Rárósmúlyad az apró nógrádi faluból, Nógrádszakálról közelíthető meg a 2011-ben direkt erre a célra épített, az Ipoly felett átívelő Madách hídon.

Fotók és információk: Új Szó, Köztérkép, Tarjáni képek, Magyar Építőművészet, IX. évf. 1. szám, 1911, Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesülete, Mapio
Olvasói sztorik