Kultúra

Már a két világháború közt voltak tervek a Nyugati pályaudvar és a befutó vágányok átalakítására

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 06. 29. 18:56

A tervek természetesen csak tervek maradtak, részben a háború, részben pedig a pénztelenség miatt.

A kormány tavaly ősszel kezdte meg a Nyugati pályaudvar mögött terület újrahasznosítására irányuló tervek hatástanulmányainak összegyűjtését és elemzését, melynek célja egy magyar Central Park létrehozása lenne a már évek óta üres (de persze még bőven menthető, sőt, néhol kimondottan szép) MÁV-épületek helyén, illetve a vágányok lefedésével felszabaduló területen.

Márciusban a kormány elé kerültek az 1,2 kilométer hosszú, 25 hektáros park tervei, így a város új, egyelőre Podmaniczky Parkként emlegetett zöldterülete a jelenlegi tervek szerint 2018-2022 közt készülhetne el. A jelenlegi állás szerint a sínpárokat egészen a Hungária körútig befednék, a Nyugati pályaudvart pedig egy két éves bezárással járó felújítás során újítanák meg – összesen 200 milliárd forintból, melynek kétharmadát a beázó pályaudvar rendbetétele emésztené fel.

Átalakítási tervek azonban már a két világháború közt is születtek: a szecesszió mesteréből a modern álmok álmodójává vált (néhány nagyszabású tervét korábban itt mutattuk be) Vágó József 1936-ban rukkolt elő az első olvasásra igen meglepő ötletével:

bontsák le a Ferdinánd hidat, tolják jóval északabbra a Nyugati pályaudvart, a jelenlegi épületből pedig legyen Sportpalota. Az új pályaudvar és a Lehel tér közé Vágó apró lakótelepet, a Szent István parkba megálmodott Városházától a Váci és a Podmaniczky utcát, valamint a Kodály köröndöt keresztező, a Fiumei útig tartó új, 6,4 kilométer hosszú, Andrássy úthoz hasonló fás sugárutat képzelt el.

A Nyugati pályaudvar sportpalotává alakítása nem is annyira  elvetemült ötlet, mint ahogyan azt első olvasásra hinnénk, hiszen Magyarország már az 1896-ban megrendezett első újkori olimpia óta keresett már helyet az első igazi Nemzeti Stadionnak, ami az 1920-as, vagy az 1940-es olimpia eseményeinek is otthont adhatna. 1924-ben stadionépítési törvényt hoztak, és bevezették a sportadót, hogy mindenképp összegyűljön a kellő pénzmag a fejlesztés megvalósításához. A harmincas években több helyszín is szóva került, így Pasarét, Lágymányos, a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda melletti területek, az Aranyhegy (melynek titokzatos Pogánytornyáról korábban itt írtunk), és végül a mai Puskás Ferenc Stadion környéke is szóba került.

Ez a stadion épült volna meg a mai Puskás Ferenc Stadion környékén – feltéve, ha nem robban ki a világháború

Itt végül csak a Nemzeti Sportcsarnok (később Kiscsarnok, most Gerevich Aladár Sportcsarnok) valósult meg, melynek történetéről, illetve a nemzeti stadion építésének viszontagságairól itt olvashat többet.

A Nyugati pályaudvar, illetve a Berlini (ma Nyugati) tér, 1931

Vágó eltüntette volna a homlokzat mögötti részeket, de a Nyugati térre néző oldalt is erősen átalakította volna: a díszek eltüntetése mellett a két-két kis kupolában végződő sarokrizalitokat is lebontásra ítélte, az épületbe pedig irodák és tanácstermek sorát álmodta meg.

A Sportpalota

Mögötte kapott volna helyet a pályaudvarnál másfélszer szélesebb, 230 méteres, magyar Siratófalnak csúfolt újabb irodaépület, melynek tizenkét emeletes tornyából az egész városra, így a budai oldalra is szép kilátás nyílt volna.

„Egy egész városrész szabadulna így föl, melyet a legmodernebb építési és városépítési elvek szemmeltartásával a főváros egyik legszebb részévé lehetne kiépíteni. A MÁV is jól járna a tranzakcióval, hiszen ez a terület háromszor nagyobb, mint a Keleti rendelkezésére álló rendező.” – írta.

Az új pályaudvar főbejárata a Podmaniczky utcára nézett volna, és a Ferdinánd híd helye mögött kapott volna helyet. Sarkán óriási torony kapott volna helyet, sőt, Lehel tér felőli, illetve Podmaniczky utcai oldalán is villamosvonalak várták volna a vidékről érkezett utazóközönséget.

Az új pályaudvar

A Lehel tér irányában kapott volna helyet a kétszer öt, nyolcemeletes házból álló lakótelep:

Mindkét oldalon öt-öt lakóház

A terveket természetesen a második világháború kitörése, illetve a pénztelenség tette teljesíthetetlenné, pedig a Közmunkatanács és építészek egész sora támogatta volna a pályaudvar városközpontból való kijjebb tolását.

Fotó: Csiffáry Gabriella, Új Építőművészet II., Budapest Főváros Levéltára, Pesti Brúnó/Fortepan

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.