Kultúra

A középkori Bologna leginkább a mai Manhattanre hasonlított

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 26. 12:42

Mikor mi, magyarok épp trónviszályok sorát, vagy a tatárjárást akartuk túlélni, a bolognaiak felépítették az első felhőkarcolókat.

A gazdag építészeti múlttal rendelkező, kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekvő, az tatárjárás korában már ötvenezer lakossal rendelkező Bologna a XI.-XIII. század közti időszakban óriásit fejlődött: itt jött létre az első egyetem (1088), mely Dantét, Boccacciót vagy épp Petrarcát adta a világnak, textilipara Milánóéval vetekedett, csatornarendszere Európa addigi legfejlettebbje volt, 1256-ban, a Liber Paradisusszal pedig egyszerűen eltörölték a rabszolgaságot és felszabadították a jobbágyokat. Nem ez volt azonban a legrendkívülibb dolog a városban, hiszen a XII. században emelt vastag falak mögött

a világ első felhőkarcolói emelkedtek ki a földből.

A tudósok által összesen száznyolcvan darabosra becsült állományból mára hozzávetőlegesen húsz maradt fenn, közülük a sokszor csak Két toronyként emlegetett, 97 méter magas Asinelli, és a feleakkora (48 méter magas) Garisenda – ezek adták például az ötletet a szeptember 11-i terrortámadások során elpusztult World Trade Center tervezőjének, Minoru Jamaszakinak – néhány nappal ezelőtt, ferde tornyokat gyűjtő írásunkban be is mutattunk.

De kik építették a tornyokat? Miért volt erre szükség?

Az okok máig sem egészen világosak a kutatók számára, de jó részük jelenleg úgy gondolja, hogy a város leggazdagabb családjai saját biztonságuk érdekében építette őket, hiszen a középkor legnagyobb világi-egyházi konfliktusa, az éppen folyó invesztitúra-harc során senki sem érezhette magát biztonságban.

A minden esetben négyszögletű, 5-10 méter mély alappal rendelkező épületek munkálatait természetesen a jobbágyok végezték, tempójuk viszont mai szemmel igen lassú volt, hiszen egy hatvan méteres tornyon legalább három, de akár tíz évet is dolgozhattak.

A felhasznált anyagok mindenképpen említést érdemelnek, hiszen a szelenittömbökből készült alaptól a csúcs felé haladva egyre vékonyabbak és könnyebbek a falak, sőt, egy idő után az a sacco technikát használták, mely egy vékony külső és belső falat jelent, kövekkel és vakolattal töltött üreggel.

A későbbi felújításokra is gondoltak, így a jövőbeli felállványozások kedvéért gyakran lyukakat hagytak a falban, melyekbe aztán a felújítást, vagy átalakítást végző mesteremberek betámaszthatták a fagerendákat.

A tornyok jó részét a XIII. század során lebontották, mivel feleslegessé váltak, de megesett, hogy a karbantartás hiánya miatt egyszerűen összedőltek. A túlélők jórészt börtönökként, őrtoronyként, tűztoronyként, boltokként, vagy lakóházként vészelték át a következő évtizedeket, de bontásuk egészen a XX. század elejéig nem fejeződött be – 1917-ben egy nagyszabású városrendezési terv miatt az Artenisi- és a Riccadonna-tornyok is eltűntek.

A tornyok magassága elég széles skálán mozog, hiszen az Uguzzoni mindössze 32, az Asinelli viszont 97 méter magas, ami épp egy méterrel magasabb a mai budapesti csúcstartónál, a Parlament kupolájánál.

Képek: Angelo Finelli/Wikimedia Commons, Toni Pecoraro/Wikimedia Commons, Girolamo Pipitone, Kyle Anthony, Anthony Rue, Alessandro Grussu
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor Angela Merkel greets an interactive robot at the digitalSTROM stand during the annual Girl's Day fair at the chancellery in Berlin on April 26, 2017.
The fair aims to attract young women to hi-tech and engineering jobs.  / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.