Kultúra

A román népi hangszerek fontos darabja a falevél

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 18. 12:04

Gyerekkorunkban valószínűleg mindannyian megpróbáltunk hangokat előcsikarni a levelekből, keleti szomszédaink viszont ezt már évszázadokkal ezelőtt tökélyre fejlesztették.

A román népzene legszélesebb körben ismert formája a valószínűleg közel-keleti gyökerekkel rendelkező doină, melyet először 1912-ben Bartók Béla írt le egy észak-erdélyi útján. Úgy gondolta, hogy ez az improvizatív, túl díszes, tetszőlegesen kiválasztott ritmusú stílus csak Romániára jellemző, de később a környező országokban, sőt, Algériában, Indiában, valamint a Közel-Keleten is talált hasonló dallamokat, így meg volt győződve róla, hogy ezek mind az arab-perzsa kultúrából származnak.

Ez a mosztafalvai (Arad megye) néni nyolcvan éve műveli a tudományt:

Ezt az elméletet az azóta eltelt egy évszázad során számos román néprajzi kutató elutasította, Bartókot pedig egyszerűen románellenesnek kiáltották ki. A román és nem román kutatók által is bemutatott hasonlóságok ettől függetlenül megkérdőjelezhetetlenek.

A Fehér megyei Alsógirda hegyeinek ölelésében játszó Dobrea Ana:

A paraszti doinák legtöbbször egyszerű fúvós hangszereken hangzanak el, de számottevő részüket egyszerű levelek segítségével adják elő.

Így legalább biztosan nem fordul elő, hogy valaki otthon felejti a hangszerét.

A doina 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális listáján. Sokszínűségét jól mutatja, hogy akár zenekarral az ember háta mögött is jól művelhető:

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 23.
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.