Kultúra

Évtizedek óta toljuk magunk előtt a Dunakorzó pihenőövezetté alakítását – vajon meddig még?

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 04. 20. 18:23

A Dunakorzó ma a Budapestre érkező turisták kedvenc célpontjainak egyike, hiszen a budai oldalra és a történelmi hidakra nyíló kilátás páratlan, az itt álló óriáshotelek nap mint nap turisták ezreit fogadják, és a kettes villamossal tett rövid út pedig felér egy kisebb városnézéssel. De biztosan jó ez így? Mi lenne, ha a villamossínek és a rakparton rohanó autók egyszerűen a föld alá költöznének, a Duna-part pedig csinos zöldterületté változna, ahol  gyönyörű kilátás mellett jó pihenni? Az erre vonatkozó tervek már évtizedekkel ezelőtt megszülettek, de kivitelezésük máig várat magára.

Az 1838-as nagy pesti árvíz során Pest vezetése felismerte, hogy az alacsonyabban fekvő pesti oldal védelmének kiépítése halaszthatatlanná vált, a munkálatok mégis csak az 1860-as évek derekán kezdődhettek meg.

A területet ezek után elborították az élő zenével csábító kávéházak teraszai, a sétálók tömegei, vagy épp a kávéházaktól néhány méternyire, a part padjain ülő, ismerkedő, vagy épp zenét hallgató emberek.

A villamos megjelenésével ez a gyönyörű idill egy kissé megváltozott, hiszen az 1884 óta tervezett vasútvonalon – melynek elkészültét előbb a pénzhiány, majd az Erzsébet és Szabadság híd építése késleltette – végül 1903. október 14-én elindult a forgalom.

A rakpartok raktárként szolgáló fabódéi, a teherhajókikötő és a vámhivatali épület eltűntek, és a vagányokat tartó hosszú betonviadukt alá kerültek, helyükön pedig továbbra is jártak a szekerek, amiket néhány évvel később elkezdtek felváltani a jóval hangosabb, füstöt okádó autók. Kár, hiszen addig minden annyira békés volt:

A Dunakorzó, 1910 körül

A harmincas években ezért felmerült a villamos és a közlekedés rakpart alá való süllyesztésének gondolata: 1935-ben ifj. Masirevich György és az író Hunyadi Sándor a Perspektívában, Cserba Dezső két évvel később pedig a Városi Szemlében publikálta erre vonatkozó terveit.

A második világháború pusztítása aztán legyalulta a dunai szállodasor jó részét, a Lánchidat, valamint az Erzsébet és a Szabadság hidat, a helyreállítás pedig megváltoztatott néhány dolgot: 1949-től a Lánchíd, 1951-től pedig a Szabadság híd alatt vezetett át a villamospálya, a  betonviadukt helyett a vonal egy része pedig támfalas megoldással lett visszaépítve.

A karbantartás hiányával, vagy épp az építés minőségével viszont komoly gondok adódtak, hiszen a hatvanas-hetvenes évekre a beázások állandóvá váltak, a korrózió pedig megkezdte a pusztítását a rendszerben. Ekkor több alkalommal is újra felbukkant a vonal megszüntetésének, vagy föld alá helyezésének ötlete.

A város a Duna-parti szállodasor elvesztésébe sem nyugodott bele: 1963-ban pályázatot írtak ki a partszakasz, illetve a Dunakorzó átépítésére. Ezen az akkor mindössze huszonnyolc éves Finta József diadalmaskodott, aki így megbízást kapott a Duna Interconinentalként ismert mai Hotel Marriott megépítésére, mely végül 1969 szilveszterén nyílt meg a vendégek előtt.

Heim Ernő a Budapest folyóirat 1968. júniusi számában (VI. évf. 3. szám) tényként közli, hogy a kettes villamos sínpárjai és az építés alatt álló új dunai szállodasor közt kétsávos autóút létesül, hiszen a városon áthaladó autóforgalom növekedésének ütemét a Váci utca sétálóutcává alakítása után csak ezzel lehetne lassítani.

Ez persze a széles sétaút mindössze hat méteresre zsugorodását vonná magával, de más lehetőség egyszerűen nem létezik. Ekkor született meg Heim Ernő nagyszabású terve, amely kétszintes sétányt javasol: a húsz méterre szélesített felső kilátóterasz azonos lenne a villamospályáéval, az alsó pedig a mai forgalmas rakpart szintjén húzódna, mint a terasz éttermeit és kávézóit kiszolgáló létesítmények, így a mosdók, a konyhák, vagy épp személyzeti öltözők. Az alsó rakpart szélén, a felső terasz takarásában (a jelenleginél két méterrel mélyebben) pedig természetesen továbbra is áradhatnának az autók. A parthoz legközelebbi tizenegy méteres sávban egy, az Akadémia melletti partszakaszhoz hasonló, gyepesített, padokkal ellátott sétaút jönne létre, amelyről a felső terasz három méter széles peronteteje alá lehetne menekülni egy esetleges zápor idején.

A már említett Finta József Győrffy Lajos tervei alapján a következő évben vázolta a Dunakorzó gyökeres átalakításának új tervét, mely a villamospályát a föld alá helyezte, a helyére pedig egy sor, a szállodákhoz apró hidakkal is kapcsolódó üzletet, így IBUSZ-irodákat, éttermeket és bárokat, a Dunán (a második világháború előttiekhez hasonló) uszodákat, valamint egy zöldebb felső rakpartot álmodott meg.

A Finta-Győrffy-terv

A dunai uszodák

Az első ismert Duna-fürdőt Savoyai Jenő herceg 1701-ben, a Csepel-szigeten hozta létre, lekerítve ezzel a folyó egy darabját, a hasonló helyek reneszánsza azonban a reformkorban kezdődött.

A rendkívül egyszerű – leginkább egy vízbe lógatott fakosárra hasonlító – uszodák az 1830-as évek derekán kezdtek felbukkanni a vízben, és 1842-re öt, 1910-re pedig kilenc uszoda jelent meg a város két oldalát elválasztó folyón. A létesítmények hajóként vontathatóak, így könnyen áthelyezhetőek voltak, de Clark Ádám 1837-ben a mai Parlament magasságába tervezett uszodája magasabb vízállás esetén például néhány perc alatt kiemelhető volt.

A századfordulóra ezen uszodák jó része közfürdővé változott, sőt, az első világháború környékén a főváros is megkezdte a hasonló helyek nyitását, de a második világháború kitörésekor ezek közül már egyet sem találhattunk volna.

A terv nem zárja ki a 2-es villamos az észak-déli (hármas) metró átadása utáni megszüntetésének lehetőségét, a fedett, 550 méteres alagutat pedig egy kétsávos autóúttá alakította volna. Az alsó rakparton természetesen megmaradt volna egy hét méter széles kétsávos közút, amelyen a déli irányba, míg az alagútban az északi irányba lehetett volna haladni.

1983-ban a Korzó új díszburkolatot, valamint az új szállodák tömbjeihez egyáltalán nem illő öntöttvas kandelábereket, korlátokat és székeket kapott, a villamos viaduktszakaszát pedig 1995-ben újították fel. A kilencvenes és kétezres években a helyzet tovább súlyosbodott: megjelentek a felesleges, művészi értéket nem képviselő szobrok (így Raffay Dávid kétségkívül szupercuki Kutyás lánya, vagy Kolodko Mihály ifjabb Roskovics Ignácról mintázott szobra, aminek egy-egy példányát egy ungvári mecénás ajándékozta Ungvárnak, illetve Budapestnek) a területen pedig igazi zűrzavar uralkodik.

A rakpartok továbbra is óriási forgalmat bonyolítanak le, de a Kossuth tértől a Szabadság hídig tartó pesti partszakasz megújítására tavaly kiírt Rak-Park pályázat győztese, a Korzó Tervezési Stúdió viszont csodás munkát tett le az asztalra, melynek 5-6 milliárd forintnyi forrásból történő kivitelezése – Tarlós István szerint – akár 2017-ben is elindulhat. A Grabner Balázs és Terhes Dénes által vezetett stúdió terve a villamosvonalat ugyan nem szüntetné meg, vagy vinné a föld alá, de Lánchíd Buda felé történő egyirányúsításával, dupla kerékpársávval, zöld terekkel és úszóművekkel számol.

Amennyiben a projekt tényleg eljut a megvalósításig, akkor sem egy az egyben ez költözik majd a Duna-partra, hiszen a többi, megvásárolt munkából (így a Finta és Társai Építész Stúdió-Garten Stúdió közös munkájából, vagy épp a világhírű, Magyarországon korábban már többször is alkotott, a Liget projektet is kritizáló Erick van Egeraat ötleteiből) is építhetnek majd be a zsűri által jónak tartott részleteket. Reméljük a legjobbakat!

Fotók és információk: egykor,  Zsandel Zsolt/Vajszada Károly/UVATERV/Fortepan, Indóház Online, Budapest, I. évf. 3. szám, 1945, Budapest IX. évf., 1971, Budapest , XI. évf. 2. szám, 1973
vissza a címlapra

Kommentek

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.