(FILES) This file photo taken on October 04, 2006 shows Hungarian author Imre Kertesz discussing his work on the set of a German TV broadcast at the Frankfurt Book Fair.
Hungarian Nobel Literature Prize winner Imre Kertesz has died aged 86 early on March 31, 2016 in Budapest after a long illness, his publisher said. "Kertesz was one of the 20th century's most influential Hungarian writers, not just through his works but through his thoughts and worldview as well," the director of Magveto Publishing, Krisztian Nyary, told AFP. / AFP / JOHN MACDOUGALL
Kultúra

Le Monde: Kertész számára az élet az alkotás szinonimája volt

24.hu
24.hu

2016. 03. 31. 16:36

Francia lapok emlékeztek a Nobel-díjas magyar íróra.
Korábban a témában:

Az első magyar Nobel-díjas író, a Sorstalanság szerzője jelentős életművet alkotott a holokausztról – írta honlapján Kertész Imréről halála napján a Le Figaro.

A francia konzervatív napilapban Bruno Corty írta, hogy 2004-ben, a normandiai partraszállás hatvanadik évfordulóján a magyar író Berlinben felidézte, hogyan ujjongott 1944-ben a hír hallatán, pedig sárga csillagot viselt és erre többen figyelmeztették is. Néhány héttel később, miközben Európa lassanként felszabadult, a gyerek Kertész Imrét Auschwitz-Birkenauba deportálták – emlékeztetett a lap.

Az életrajzi elemek ismertetése után a Le Figaro kiemelte, hogy a Sorstalanság című regényt 1975-ös megjelenésekor teljes érdektelenség kísérte Magyarországon.

A pátoszmentes, távolságtartó szöveg a deportálás hónapjairól szól. Hatalmas, felkavaró és provokáló mű. Egy gondtalan, szerelmes kamasz tekintetén keresztül látjuk a háborút, aki félelmek nélkül indul a teli vagonban a munkatáborba. Auschwitzba érve leírja, ahogyan a nők kisminkelték magukat és hogy egyedül a jól ápolt német katonák tűntek nyugodtnak a hangzavar közepén

– olvasható a lapban.

A kritikus az életműből kiemelte az 1988-ban megjelent A kudarc és az 1990-es Kaddis a meg nem született gyermekért című műveket, amelyek “a táborok emléke által örökké kísértett életről” szólnak.

Kertész ezekben a regényeiben arról ír, hogy a másik totalitarizmus, a kommunizmus mindent megtett azért, hogy a Sorstalanság ne jelenjen meg.

A regény 1990-es külföldi kiadása jelentette az író számára az elismerést. Lassanként egyre nagyobb közönséget szerzett az egész világon. A rendszerváltást követően hazájában is felfedezték, az árnyékból a kamerák kereszttüzébe került, 2002-ben pedig megkapta a Nobel-díjat.

A balliberális Le Monde szerint Kertész számára – azok után, hogy más holokauszt-túlélőkkel ellentétben nem lett öngyilkos -, az élet az alkotás szinonimája volt, amellyel az értelmetlennek akart értelmet adni.

Úgy vélte, hogy az élet alapelve a rossz, a jó pedig irracionális dolog, s egész életművében azt kereste, hogyan lehet ezzel a gondolattal leélni az életet. Florence Noiville, a cikk szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy Kertész “atonális nyelvezetét” – amelyet nagyon személyes mondatszerkesztés, valamint a látszólagos higgadtság és a szarkasztikus távolságtartás különös ötvözése jellemez -, Camus-től vette át közvetett módon, miután 25 évesen elolvasta a francia író Közöny című regényét.

A végső kocsma című művét leszámítva, amelyben “elképesztő megjegyzéseket tesz Európáról és az iszlámról”, mindig mély felvilágosultság és kivételes nagyvonalúság jellemezte Kertészt, akár akkor, amikor kézen fogja az olvasót és a Balaton vagy a Duna partján vezeti végig, akár akkor, amikor zenéről, Bachról, Wagnerről, Schönbergről vagy “régi öreg barátairól”, Musilről, Arendtről, Thomas Mannról, Beckettről és főleg Kafkáról ír.

A halálra, amelynek szele olyan korán és olyan közelről megérintette, Kertész Imre bizonyos szempontból folyamatosan készült. Ő, aki találkozott a barbarizmussal, soha nem veszítette el a közép-európai írók annyira tipikus humorérzékét. Egy nap, amikor a párizsi Hotel Raphaelben járt, azt mondta mosolyogva: bizonyára nem jó halottnak lenni, de idővel meg kell tanulnunk

– írta a Le Monde.

MTI

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 4.
A Fõvárosi Kéményseprõipari Kft. (FÕKÉTÜSZ) kéményseprõje egy csepeli házban a kondenzációs gázkazánt és annak égéstermék-elvezetõ csövét ellenõrizi és fotózza a Fenyves úton 2016. július 4-én. A kötelezõ kéményellenõrzés és -tisztítás július 1-jétõl ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósághoz (OKF) került. Korábban a kéményseprés már olyan drága volt, hogy sokakat ez riasztott el a rendszeres ellenõrzés megrendelésétõl.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.