Sosem volt még ennyire tökéletes Oscar-nyitóbeszéd

Amikor kipattant a botrány, hogy nem jelöltek egyetlen fekete filmest sem az Oscar főkategóriáiban, már tudni lehetett, hogy a már korábban házigazdának szerződtetett Chris Rock nyitóbeszédével nagyjából kő kövön nem marad majd – lévén szó egy olyan színészről ugyebár, aki kimondottan nem az a szívbajos típus, ráadásképpen pedig maga is fekete.

De még mindezzel együtt sem számítottam arra, ami történt.

Vártam pár jól sikerült poént, meg néhány laposat, meg egy jó nagy adag óvatoskodó politikai korrektséget és kioktatást. Azt viszont nem vártam, hogy Chris Rock hirtelen leiskolázza a teljes stand-up komikus szakmát egy olyan szöveggel, amilyet csak néhány múlt századi írózseni – itthon például Örkény – tudott. Amiben a humor olyan, amilyennek lennie kell: old valami nagy feszültséget, miközben nem fél a tragédiák komikumát vagy fordítva, a viccek mélyének fájdalmát kiemelni.

Rock néhány középlapos szurkálódással indított: „Ember, legalább tizenöt feketét számoltam ebben a montázsban” – kezdte beszédét, visszautalva a gálát megnyitó klipre, amely az elmúlt év filmtermését méltatta, majd Neil Patrick Harris tavalyi élcét – „melyben a szakma legjobbjait és legfehérebbjeit” megünnepelni hívta a gála népét – így folytatta:

Itt vagyok az Akadémiai Díjak, más néven a Fehér Emberek Választása Díjak átadóján. Azt felfogjátok, hogy ha jelölnék a házigazdákat, akkor meg sem kaptam volna ezt a munkát? Mind Neil Patrick Harrist néznétek ebben a pillanatban.

Egész jó felütés, de még csak ekkor kezdett belemelegedni, és a bojkottálók témájával folytatta.

Nincsenek fekete jelöltek. Az emberek meg: „Chris, bojkottálnod kellene, ki kellene lépned.” Hogyhogy mindig csak munkanélküli emberek mondják, hogy valamit abba kellene hagynod? Gondoltam rá, hogy kilépek. Komolyan elgondolkodtam rajta. De aztán beismertem, hogy az Oscart úgyis mindenképp meg fogják tartani. Nem fogják lemondani az Oscart, csak mert én kiléptem. És az utolsó dolog, amire szükségem van, az az, hogy bukjak még egy melót Kevin Harttal szemben, oké?

De az igazi nehéztüzérséget csak az után kezdte el bevetni, innen kezdődött az, amit a cikk elején ígértem, az igazi kontrasztokkal arcon rúgás.

Miért ezért az Oscarért tiltakozunk? Ez a 88. Gála, ami azt jelenti, hogy ez a „nincs fekete jelölt”-dolog már legalább 71 másik alkalommal is megtörtént. Rá kell jöjj, hogy ez az 50-es, 60-as években történt. Valamelyik olyan évben, amikor Sidney Poitier nem adott ki filmet. Biztos vagyok benne, hogy nem volt fekete jelölt mondjuk ’62-ben vagy ’63-ban. A feketék nem tiltakoztak. Miért? Mert voltak valódi dolgok, amelyek miatt tiltakoztunk.Túlságosan el voltunk foglalva azzal, hogy épp megerőszakoltak vagy meglincseltek, mintsem, hogy azzal foglalkozzunk, hogy ki nyerte a legjobb operatőr díját. Amikor a nagyanyád egy fáról lóg, elég nehéz a legjobb külföldi rövid dokumentumfilmmel törődni.

Briliáns, találó, jogos, és nagyon fájdalmas. Hogy ne dőljön a kardjába a teljes Dolby Színház, Rock itt jó dramaturgiai érzékkel témát is váltott, és kicsit simább vizekre evezett.

Mindenki dühös lett… Jada (Pinkett Smith) dühös lett. Jada azt mondta, el sem jön. Ő nem egy tévéshow-ban szerepel? Amikor Jada bojkottálja az Oscart, az kábé olyan, mintha én bojkottálnám Rihanna bugyiját. Meg sem voltam híva!

Majd finoman jelezte, hogy ugyan nem fair, hogy Will Smitht nem jelölték a Sérülés (Concussion) című mozijáért, de az sem fair, hogy a Vadiúj vadnyugatért meg 20 millió dollárt kapott. És amikor már azt hittük, hogy túl vagyunk a dolgon, a legvégén Chris Rock ledobta az atombombát, és saját szövegére visszautalva felidézte, hogy manapság mik is azok a „valódi” dolgok, amelyek miatt a feketék akár tiltakozhatnának is:

Ebben az évben a dolgok kicsit máshogy lesznek. Ebben az évben, az In Memoriam szekcióban majd csupán olyan feketékre emlékezünk, akiket rendőrök lőttek le, amint éppen moziba mentek. Igen, jól hallottad!

Kész, senki többet. Fergeteges. Ugyanakkor alighanem az utolsó is: meglepődnénk, ha az Akadémia ez után még egyszer felkérné Rockot házigazdának. A komikus persze az este során korántsem állt meg ennyinél, voltak fekete színészekkel felturbózott legjobbfilm-jelöltek, a show második felében már néhány laposabb poénkodás is, de ha nem szégyelli magát a botrány miatt annyira az Akadémia, amennyire, akkor alighanem még a nyitóbeszéd fele sem mehetett volna le élő adásban.