„Maga a műsor eltörpült az igazán nagy dolog mellett, hogy mennyire imádtam Stephent.”
Hugh Laurie
Egy kis Fry és Laurie (A Bit of Fry and Laurie – ABOFAL)
A Crystal Cube kudarca ellenére a BBC nem vesztette el hitét a Fry-Laurie párosban. 1987-ben újabb lehetőséget kaptak, hogy elkészítsék a pilot adást egy esetleges saját sorozathoz. A duó öt éve ezért a pillanatért dolgozott. Nem akarták elszalasztani. Ezért egy hónapra Krétára utaztak írni. Megérte az erőfeszítéseket: az Egy kis Fry és Laurie-ból (A Bit of Fry and Laurie) 1987-1995 között négy évad készült el, a pilotot is beleszámolva összesen 26 epizód.
A pilot adás 1987. december 26-án került adásba a BBC1-en.
Elkészült a pilot – mondta Laurie. – Tetszett nekik, és megkérdezték, nem készítenénk-e belőle hat adást.
A páros egyik leghíresebb jelenete:
A BBC malmai sem őrölnek túl gyorsan. Az Egy kis Fry és Laurie első szériájának debütálására 1989. január 13-ig kellett várni.
Úgy döntöttek, az összes anyagot ketten fogják írni, mert a saját, személyes világlátásukat akarják kifejezni, nem viccgyárat alapítani. Ez néha problémát is okozott. Roger Ordish rendező szerint Hugh és Stephen rendkívül engedékenyek voltak a rendezéssel kapcsolatban, amíg arról volt szó, hogy hova kerüljön a kamera, vagy hogy miként változtassanak a világításon. De ha megpróbált szólni, hogy egy szöveg szerinte nem olyan vicces, vagy megmondani, hogyan kéne hangsúlyozni, Laurie és Fry nagyon csúnyán néztek rá. Jon Canter, a sorozat szerkesztője is megemlíti, hogy bármilyen, az anyagot érintő negatív észrevételt támadásként értékeltek.
Nem csoda, ha érzékenyek voltak, hiszen rengeteg energiát fektettek az írásba. Hétfőtől péntekig minden áldott nap írtak. Olyannyira komolyan vették, hogy mikor Fryt felkérték, vegyen részt egy dokumentumműsor felvételén, amihez péntektől-hétfőig el kellett utaznia Görögországba, kitalált valami mentséget, miért nem ér rá, mert félt, hogy Laurie megorrol az elbliccelt péntek és hétfő miatt.
Az adások, a Monty Python Repülő Cirkuszához hasonlóan egymásba átfolyó, sokszor slusszpoén nélküli jelenetekből és bejátszásokból állnak. Még egy fogást átvettek a nagy példaképektől: mindent élő közönség előtt vettek fel.
Nagyon büszkék voltunk rá, hogy soha nem kellett konzervnevetést használnunk az Egy ki Fry és Laurie felvételein. Viszont tudok róla, hogy sok Fry és Laurie-ból származó nevetést használtak fel más BBC műsoroknál
-mesélte Roger Ordish rendező.
Az Egy kis Fry és Laurie bővelkedett visszatérő karakterekben. A legemlékezetesebbek egyike a kémfilmeket parodizáló Control és Tony.
Fry és Laurie gyakran lebontotta a „negyedik falat”, vagyis kibeszélt a közönségnek. Nagyon jellemzőek a műsorukra a rövid „szösszenetek”, amiket még villámtréfának se lehet igazán nevezni. Egy-egy vicces mondat, de néha csak egy nézés, egy mozdulat. Ezeket részben arra használták, hogy felpörgessék a műsor tempóját, és ellensúlyozzák a hosszabb anyagaikat. Nem volt ritka, hogy egy jelenetük akár nyolc-tíz perc hosszúra nyúlt. De Hugh elárulta, hogy nem csak emiatt születtek ezek az apró poénok:
A nap végén eszedbe jut egy ötletkezdemény. De aztán megáll a tollad és azt mondod: Hm, fogalmam sincs, mit csináljak ezzel.
Egy nagyszerű példa erre, amikor Stephen Fry nőnek öltözve nyilatkozik a kamerának:
Mary Patinsonként születtem, de aztán felvettem a férjem nevét. Ezért most Neil Patinson vagyok.
Egyik személyes kedvencem: Baki a „Szabadegyetem” tévé felvételén:
A sorozatnak fontos, meghatározó elemei voltak a szóviccek, nyelvi poénok. Stephen Fry rendkívül szerette a nyelvi humort. Zsonglőrködni a szavakkal, öncélúan használni a nyelvet. Ugyanakkor Laurie adta a sorozat egyik legfontosabb szegmensét: a zenét.
Hugh Laurie hatéves korában kezdett zongorázni tanulni. Énekel, játszik zongorán, gitáron, dobon, szájharmonikán és szaxofonon. Zenekarával Magyarországon is koncertezett 2014-ben.
Az első dal a pilot adásban szerepelt. A címe „Mystery” (Rejtély). Sammi Davis Jr. modorában énekel egy titokzatos szerelemről. Mint a szövegből kiderül, Hugh rajongásának tárgya másik országban lakik, és a repülőjegy nem terem a fán. Ráadásul a titokzatos hölgynek talán nem is tetszene, hogy Hugh egy hajón lakik, és a Temze Vízügyihatóságnál dolgozik, és egyáltalán nem kizárt, hogy a hölgy úgy ahogy van, utálná Hugh képét. De mind ez az akadály eltörpül amellett, hogy a hölgy 1973-ban elhunyt.
Hogy ezen a felvételen épp melyik műfajt parodizálja, könnyen kitalálható a címből, „Protest Song”:
A sorozat hatalmas siker volt, olyannyira, hogy a negyedik évadot a BBC immár az egyes csatornán tűzte műsorra. A siker érdekében a rendezőt is szerződtettek: azt a Bob Spierst, aki korábban a Waczak Szállóval és a Not the Nine O’Clock Newszal bizonyított.
Olyan volt, mint a nagy Oxbridge szkeccsműsorok. Mint a Monty Python. Imádtam. De mindenki úgy érezte, hogy ráférne egy kis változás
– idézte fel Spiers.
A változás érdekében konkrét kívánság is érkezett a BBC-től: minden adásban (egy kivételével) szerepelnie kellett egy vagy két meghívott „celebnek”. Fry és Laurie nem nagyon örültek ennek a kikötésnek, de végül ezt is sikerült a javukra fordítaniuk. Az adások voltaképpen egyfajta talk show paródiává váltak, ahol a meghívott sztárok alig kapnak szót – persze ez is a móka része volt, mivel a vendégek utána szerepeltek az adott adásban látható jelenetekben.
Hogy miért lett vége? Hugh Laurie szerint egyszerűen ráunt a BBC, vagy a nézők. Stephen Fry azonban nem csak ebben látja az okokat:
Az az igazság, hogy a szkeccs comedy a fiatalok műfaja. Az én elméletem szerint a fiatalok zseniálisan utánozzák a tanáraikat. Aztán mikor idősebb leszel és belőled lesz a tanár, vagy a bíró, a püspök, már nem tudod ugyanúgy kifigurázni őket, mint addig.
Majd a komornyik (Jeeves and Wooster)
Még javában ment az Egy kis Fry és Laurie, amikor Brian Eastman producer megkereste a párost egy ellenállhatatlan ajánlattal: játsszák el P. G. Wodehouse halhatatlan karaktereit, Jeevest, a ravasz komornyikot és mindig bonyodalmakba keveredő gazdáját, Bertie Woostert.
Mindketten óriási P. G. Wodehouse rajongók vagyunk, és épp ezért nemet mondtunk.
Mindketten úgy gondolták, hogy Wodehouse humorát nem lehet tévére ültetni.
Erre Brian Eastman azt felelte: semmi baj– egészítette ki Fry. – Akkor találunk rá valaki mást. Micsoda???
Rádöbbentek, hogy ha már mindenképp tévésorozatot csinál valaki a halhatatlan páros kalandjaiból, akkor nekik kell játszani őket.
A sorozat végül 24 epizódot ért meg, és ahogy Laurie és Fry esetén már megszokhattuk, nagy sikert aratott.
A páros útjai az ABOFAL negyedik évada után elváltak. Hugh Laurie néhány kisebb-nagyobb filmszerep után Dr. House-ként lett világhírű. Stephen Fry is feltűnt számos filmben, illetve a Dr. Csont című sorozatban Dr. Gordon Wyattként. Ezen kívül 2003-2015 között a QI című népszerű brit kvízműsor házigazdája volt.
(Köszönet Gyarmati Ágnes barátomnak, Hugh- és Laurie-szakértőnek az utolsó két cikkben nyújtott segítségéért)
