Kultúra

Ismeretlen magyarok: Székely Péter, a modern szobrászat egyik legnagyobb alakja

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 01. 11. 17:47

Székely Péter egy zsidó ötvös házaspár gyermekeként 1923 nyarán született Budapesten. Szülei munkáit látva nem volt kérdés, hogy ő is hasonló pályára lép: 1936-1941 közt a budapesti Atelier iskolában tanult képzőművészetet, olyan mesterek mellett, mint a grafikusként és festőként ismert Orbán Dezső, valamint a fametszetek mestere, Dallos Hanna.

A zsidótörvények miatt nem vették volna fel egyetemre, így fafaragást tanult, munkaszolgálatosként pedig a várpalotai vár restaurálásán és kőfaragványokon dolgozott.

1946-ban Franciaországba emigrált, de magyarságát sosem felejtette el. Pályája kezdetén szürreális szobrokat készített, amelyeket utcán talált tárgyakból állított össze. Sajnos ezek közül máig egy sem maradt fenn, hiszen a művész 1955-ben az összeset megsemmisítette. A negyvenes évek végén kezdett absztrakt szobrokat készíteni, melyekkel megalapozta életművét, de grafikai munkái is jelentősek.

Nomen est omen: a név sorsdöntő. (…) Péter, Petrus, Kőszikla a nevem, ezért is szeretem a kővilágot, ezért is formálom a követ. Sorsom a kő.

Első óriási köztéri szobrát 1953-ban avatták fel Párizsban, melynek köszönhetően hirtelen a francia művészvilág közepébe csöppent.

Az első: Fekete forma (Forme Noire), Párizs, 1953

1955-ben Claude Guislainnel együtt megkapták a fosséi templom újjáépítésének feladatát, de nem ez volt az egyetlen építészeti munkája, hiszen 1964-1966 közt szintén együtt tervezték és irányították a valenciennes-i karmelita kolostor építését.

Kidolgozta a ház mint lakható szobor koncepcióját, és az újonnan felállított elvek mentén üdülőközpontot (Renouvau) és gömbölyded formákból, hengerekből és félgömbökből felépülő lakóházakat is tervezett.

A hatvanas években új technikát fejlesztett ki a bretagne-i gránitbányákba tett egyik útja során, melyet használva háromezer fokos lánggal faraghatta ki műveit.

Megtanultam megkövetelni a szabadtéri művészettől, hogy szépsége felérjen a tájak szépségével, de az se baj, ha meghaladja azt. Máskülönben kár a munkáért.

Székely 1972-ben kapott francia állampolgárságot, 1977-ben pedig megalapította a Gránittechnikai Európai Intézetet. 1978-tól a Hágai Képzőművészeti Akadémia díszdoktora.

Három földrészen több mint száz köztéri műve áll, de magángyűjteményekben, és a világ legjelentősebb közgyűjteményeiben is őrzik egy-egy művét. 1982-ben a francia elnök, François Mitterrand szobrot vásárol tőle, majd az izraeli elnöknek, Jichak Navonnak ajándékozza, sőt, a következő évben újabbat vásárol.

Magyarországon az 1991-ben Várnagy Péterrel közösen megálmodott pécsi Kőkert és a Nagyvárad téri Béke-szobor őrzi a nevét, melynek talapzatába illesztett márványtábláját Mitterand és Kádár János is aláírta:

Élete utolsó két évtizedében egyre több időt töltött Japánban, így ma itt található legnagyobb szabadtéri gyűjteménye, a Sekihagara szabadtéri múzeum, amely 1993-ban nyílt meg. Életének ebben az utolsó szakaszában a távol-keleti filozófiák, az ősi japán kultúra hatása, és a modern technológia lehetőségei foglalkoztatták.

75. születésnapján, 1998-ban a Francia Becsületrend lovagjává ütötték. 2001-ben, nyolcvanhét éves korában érte a halál.

Néhány fontosabb műve:

Gyerekjátékok, L’Haÿ-les-Roses, Franciaország, 1958

Az idézetek Tiltott istenek címmel megjelent önéletrajzi kötetéből, az információk és fotók pedig a Kultúra.hu-ról, az In Memoriam Pierre Székelyről, tongeron91-től, Perrin Oliviertől, a ParkourSpotról, a Köztérképről és az As-tu déjà oublié? oldalról származnak.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.