Kultúra

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 11. 30. 10:28

A Szegeden született Pogány Vilmos Londonon és Párizson át jutott el az Egyesült Államokba, ahol csodás könyvillusztrációival, grafikáival, reklámjaival és festményeivel iszonyú népszerűségre tett szert.

Willy Pogány Pogány Vilmos András néven 1882-ben született Szegeden, gyermekkorát paraszti környezetben, állatok közt töltötte. Hatévesen szülei Budapestre küldték, ahol a gimnázium elvégzése után előbb a mérnöki pálya felé kezdett kacsintgatni, hogy édesapja halála után támogathassa édesanyját, de a rajz és festészet szeretete miatt végül a művészet felé indult. Egy évet töltött a Műszaki Egyetemen, de eközben is rengeteget rajzolt. Végül egy művészeti iskola elvégzése után előbb Münchenbe, majd Párizsba ment, ahol további tanulmányokat folytatott.

A francia fővárosban két évet töltött, de nem figyeltek fel tehetségére, így rengeteget nélkülözött. Félretett pénzéből 1906-ban Londonba indult, ahol végre utolérte a szerencse, és könyvillusztrátorként kezdett dolgozni. Emellett portrékat, falfestményeket és más képeket is készített, sőt, a szobrászatba is belekóstolt. 1909-ben a Franklin Társulat számára illusztrálta Jókai Mór Mire megvénülünk című, 1865-ben megjelent regényének mindkét kötetét:

Itt készítette el első négy komoly munkáját, amellyel bekerült a magasan jegyzett grafikusok köreibe: Samuel Taylor Coleridge legismertebb költeményét (Ének a vén tengerészről, Szabó Lőrinc általi magyar fordítása a Nyugatban jelent meg, itt olvasható) 1910-ben, a Tannhausert 1911-ben, a Parszifált 1912-ben, a Lohengrint pedig 1913-ban készítette el kalligráfiai igényességgel, illusztrálta őket, és tervezte meg borítójukat.

Az Ének a vén tengerészről (1910)

Tannhauser (1911)

Parszifál (1912)

Lohengrin (1912)

Tíz, Londonban töltött év után, 1914-ben végül az Egyesült Államokba költözött, mert elkezdte érdekelni a színház világa. Előbb kisebb színpadok számára készített díszleteket és jelmezeket, de 1917-1921 közt például a világhírű Metropolitan Opera is igénybe vette a szolgálatait.

Fiával 1913-ban

Műveivel díjak egész sorát nyerte el, többek közt a Panama Pacific International Exposition néven is ismert 1915-ös világkiállításon is aranyérmet szerzett.

Nem hagyott fel az illusztrációk készítésével sem, rajzait egy egész sornyi magazin, köztük a Harper’s Weekly, a Ladies Home Journal, a Theatre Magazine, vagy épp a Metropolitan Magazine közölte. A harmincas és negyvenes években Hollywoodban is dolgozott – előbb díszlettervezőként, majd art directorként öregbítette már egyébként sem csekély hírnevét. Dolgozott a Boris Karloff főszereplésével készült A múmiában (1932), de az Oscarra jelölt 1937-es Make a Wish-ben is. Festett a Barrymore család, Douglas Fairbanks Jr., vagy épp a világhírű operaénekes, Enrico Caruso számára is.

A per

Whittaker Chambers (1901-1961) amerikai újságíró és író, az Amerikai Kommunisa Párt tagja, éveken át szovjet kém 1952-es önéletrajzában, a mely a Witness (Tanú) címet viselte, Willy Pogányt a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik népbiztosa, Pogány József politikus, újságíró testvéreként említette meg. Ez természetesen nem volt igaz, így a művész egymillió dollárra perelte Chambers-t. A pert elvesztette.

1908-ban Londonban feleségül vette Lilian Rose Dorist, akitől két gyermeke született. 1933-ban váltak el, a következő évben pedig a férfi elvette Elaine Cox írónőt, akivel együtt több gyermekkönyvet is írt.

Pogány 1955-ben, hetvenkét évesen halt meg.

Néhány műve:

Faust, 1908

Nathaniel Hawthorne 1853-ban megjelent Tanglewood Tales című művének 1909-es kiadása, mely görög mitológiai történeteket mesélt el gyerekek számára is érthető módon.

Lilian Gask: The Fairies And The Christmas Child (A tündérek és a karácsonykor született fiú), 1912

Az 1913-ban megjelent The Hungarian Fairy Tale Book (A Magyar Tündérmese Könyv), melynek huszonhat meséjét testvére, Pogány Nándor válogatta – itt az egész könyv végiglapozható

Robinson Crusoe, 1914

Az arab meséket tartalmazó More Tales from The Arabian Nights (1915) – a kötet tartalmát Frances Jenkins Olcott válogatta a többek közt az Ezeregyéjszaka meséit is átültető Edward William Lane fordításaiból

Néhány a Metropolitan magazin 1916-os címlapjaiból

Palmolive szappan reklámja, 1917, ill. 1920

Parszifál, kotta, 1920

Djer-Kiss kozmetikai termékek reklámjai, 1921-1922

A magyar feminista, újságíró később a világ első női nagykövete, sőt, 1947-ben béke-Nobelre is jelölt Schwimmer Rózsa (Rosika Schwimmer) 1921-ben érkezett az Egyesült Államokba. Hét évvel később, 1928-ban jelent meg Tisza Tales című könyve, melyben a Tisza környékén mesélt mondákból oszt meg egy csokorra valót. Hét színes, valamint tizenkét fekete-fehér illusztrációját Pogány készítette.

Mother Goose, 1928


Alice Csodaországban, 1929

Peterkin, 1940

Mózes, a Nílus gyermeke

Tengeri jelenet

 

Kastély

Solymász és íjász

Hamlet

Egyéb rajzok, vázlatok

A fotók forrása a Heritage Auctions, a Ruby Lane, az Antiques, a New York Public Library, a Project Gutenberg, az Internet Archive, a Wikimedia Commons,  a Nocloo, a George A. Smathers Libraries, a Hathitrust és az American Art Archives.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.