A kisebb-nagyobb mondatokat olvasva kibontakozik előttünk egy olyan világ képe, amely egy kicsit sem különbözik a miénktől: az emberek kapualjakban vizelnek, a fiatal párok eldugott helyeken adnak egymásnak randevút, a kocsmárosok vizezett bort adnak, de az első században is nagy számban bukkantak fel a ma is úton-útfélen látható “itt járt X.Y.”-típusú feliratok.
Házfalon:
Virgula Teritusnak: komisz kölyök vagy.
A pénznek nincs szaga.
Oppius, te bohóc, tolvaj, olcsó csaló!
Apollinaris, Titus császár orvosa jót szart itt.
Potius fafaragó műhelyének falán, egy kocsma szomszédságában:
Bárcsak hasonló szélhámosság áldozata lennél, kocsmáros: vizet adsz el, a hígítatlan bort pedig megtartod.
Cuspius Pansa házának falán:
Nero császár pénzügyi hivatalnoka mondja: ez az étel méreg.
Innulus és Papilio kocsmájának falán:
Sírjatok, lányok. Nemes tagom megválik tőletek. Mostantól férfiak hátsójába hatol. Viszlát, csodás nőiesség!
Athictus kocsmájában:
Meghúztam a pincérlányt.
Egy gladiátorszálláson:
Antiochus itt lógott barátnőjével, Citherával.
Celadus, a trák gladiátor minden nők nagy öröme.
Caprasius Primus házánál:
Nem adnám el a férjem, még a világ összes aranyáért cserébe sem.
A Színházak utcájában:
A boltomból eltűnt egy rézfazék. Aki visszahozza, 65 sestertius jutalmat kap. További húsz jár a tolvaj személyével kapcsolatos bármiféle információért.
A bazilikában (nem, nem a templomban, hanem a kereskedő- és bíráskodási csarnokban):
Chie, remélem, az aranyered annyira dörzsölődik, hogy nagyobb fájdalmat okoz, mint bármi előtte!
A Kereskedők Házán:
Atimetus teherbe ejtett.
Samius Corneliusnak: menj, és kösd fel magad!
Ó, falak, annyi unalmas és fárasztó feliratot kell megtartanotok, hogy csodálkozom, még nem omlottatok össze.
Pompeii bordélyházának falán:
Sollemnes, te jól dugsz!
Egy kocsma falán Herculaneumban:
Két barát járt itt. Itt tartózkodásuk során minden tekintetben rossz kiszolgálásban észesültek egy férfitól, akit Epafroditusznak hívtak. Kidobták őt, majd százöt és fél sestertiust költöttek – leginkább kéjnőkre.
