Kultúra

Az elveszett magyar robotfilm, melyben a Nő diadalt arat a Gép fölött

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 10. 27. 15:42

A Tenkes kapitánya sorozat- és filmváltozatával óriási sikert elérő Fejér Tamás első filmjét tizenhét évesen, 1937-ben rendezte. Óriási siker volt.

Az alig néhány perces némafilmet Fejér Tamás barátjával, Kálmán Aladárral együtt rendezte. Az egyetlen helyszínen, egy mérnöknő (Marton Mária) sötét laboratóriumában játszódó film története igen egyszerű: a  nő épít, melyet sikeresen életre is kelt, sőt, az tökéletesen végrehajtja az utasításait. Tervezője azonban hamar túlfeszíti a húrt: megparancsolja teremtményének, hogy szeresse őt.

A mérnöknő (Marton Mária)

Úgy tűnik, hogy ez meghaladja a robot értelmi képességeit, de

a karok, amelyekben a villamosáram “férfi”vér kering, lassan, tétován megmozdulnak, a test megrándul, majd a hatalmas fémkolosszus megindul alkotója felé.

Galaktika magazin, 1988/7, p. 70

A nő örömében ledobja a ruháit, csábos táncba kezd, miközben gúnyosan megjegyzi:

Szeress, ha tudsz.

Mielőtt azonban a kalapos-nyakkendős gép közel kerülne hozzá, a nő megálljt parancsol, de az nem engedelmeskedik, tovább imbolyog felé kitárt karokkal.

A kartonpapír férfirobot, nyakkendővel és kalappal

A nő pánikba esik, de az utolsó pillanatban sikerül elérnie egy kapcsolót, és lekapcsolja az áramot az egész laboratóriumban. A fények szikrázva kihunynak, a visszakapcsolás után a robot pedig a földön fekszik, darabokban, élettelenül.

A Nő diadalt arat a Férfi felett.

A történet egyértelmű ihletője a Frankenstein-sztori, melynek ikonikus moziváltozatát ugyan néhány évvel korábban mutatták be, és itthon azonban még mindig terjedőben volt. A Vásárhelyi István által tervezett, szándékosan elnagyolt díszletek és a sötétség ideálisak a filmhez, a beszéd helyetti pantomim és tánc pedig igazi telitalálat.

A felvétel szünetében

A Nő és a Gép egy hazai amatőrfilmes fesztiválon mutatkozott be, óriási sikere miatt azonban rövidesen egy Párizsban megrendezett nemzetközi versenyen is bemutatták, ahonnan a II. díjjal tért haza. Sajnos mára egyetlen kópia sem maradt fenn a műből –  valószínűleg ezek mindegyike Budapest ostroma alatt tűnt el, vagy semmisült meg, de legalább néhány, Vásárhelyi István által a forgatás során készített munkafotó megmenekült, így némi fantáziával elképzelhetjük, milyen lehetett a kartonpapír-robotot felvonultató film, amellyel a tizenhét éves fiú kilépett az ismeretlenség homályából.

Fejér Tamás (1920-2006) később a Bogáncs (1959), A Tenkes kapitánya tévésorozata (1963-1964), annak moziváltozata (1965), A Tüskevár tévésorozata (1967), valamint a szintén Fekete István regényéből készült Ballagó idő (1976) által vált ismertté.

A cikk nem jött volna létre a Galaktika magazin segítsége nélkül, melynek 94. számában (1988/7) csodás leírás és fotók jelentek meg a filmről. Köszönjük!

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.