Kultúra

Egy elfeledett Dob utcai Horthy-freskó nyomában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 10. 08. 14:42

A budapesti Dob és Hársfa utcák találkozásánál álló óriási NAV-épület sarkán évtizedeken óta egy teljesen átlagosnak tűnő posta áll, melynek kezdeti története szorosan kapcsolódik Magyarország határváltozásaihoz és egyetlen kormányzójához.

A Rimanóczy Gyula tervei szerint a második világháború kitörésének évében, 1939-ben elkészült, eredetileg a Postaigazgatóság székházának helyet adó épülettömb (Dob utca 75-81.), az ország első, reprezentációs igénnyel épült modern középülete volt, mely évtizedek óta ad otthont a 7. számú postának.

Az apró helyiség túlélte a tömb Közlekedési- és Postaügyi Minisztériummá, majd a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságává válását, sőt, még most is fogadja az üdvözlőlapokat és leveleket küldeni kívánó emberek sokaságát.

A helyiségbe belépve az elmúlt évtizedekben csupán a jól megszokott egyszínű falat és mennyezetet láthattuk, de ez nem mindig volt ám így: az épület átadásakor a mennyezetet egy nagyméretű freskó díszítette, melyet a díszítő festőként is ismert grafikus, Molnár C. Pál Horthy Miklós tiszteletére készített.

A teljes műről valószínűleg egyetlen fotó maradt fenn, ez a Tér és Forma magazin egyik, 1941-ben megjelent számában látható:

A modern mű középpontjában álló, Horthy Miklós országgyarapító feliratú márványoszlopon maga a változó megítélésű kormányzó látható ágaskodó lován, kezében kivont karddal. A két kisebb márványtömb közül a Trianon 1920 feliratú alacsonyabbat épp egy sornyi katona lába alatti viharfelhőből lesújtó villám hasítja szét, a magasabbat pedig az első bécsi döntés során újra Magyarországhoz került városok nevei – Komárom, Losonc, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács –, valamint az 1938-as évszám díszítik. A két oszlop között fekvő figurára ugyanazon felhőből kinyúló angyal csap le pallosával.

A freskó jobb oldalán nem kizárt, hogy a Szabadság térre néző Hazatérés temploma Dabasi Halász Géza és Győry Sándor által tervezett modern épületének leegyszerűsített részlete látható, melyet 1940-ben szenteltek fel, nevét pedig természetesen az első bécsi döntés során “hazatért” területek miatt kapta. A hasonlóság nem egyértelmű, de a történelmi döntéssel a városban talán ez az épület hozható leginkább összefüggésbe.

Az egész jelenetet angyalok kara nézi végig, akik a kor divatos frizuráiban hozsánnát zengenek.

Fotó: Wikimedia Commons

Arról semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésünkre, hogy a művet a második világháborút követően végleg elpusztították-e, vagy csak néhány rétegnyi vakolat alatt várja, hogy újra napvilágra kerüljön, de reméljük, hogy egyszer erre is fény derül.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.