Alkonyzóna (Twilight Zone, 1959-1964)
A kultikus Alkonyzóna fontos állomása volt a sci-fi és fantasy térhódításának, hiszen az öt év alatt elkészült százötvenhat epizód mindegyike szöges ellentétben áll az általában a műfajra ráhúzott jellemzőkkel: nincsenek furcsa ruhák, tíz másodpercenként felbukkanó, bután dülöngélő idegenek és ötperces lézerharc.
Az alkotó, Rod Serling egészen köznapi témákat mutatott be: szó esik háborúkról, rasszizmusról, társadalmi problémákról és az emberi természetről. Az epizódok mindegyike külön történetet mesél el, melyekre jellemzőek a hátborzongató, vagy épp meglepő fordulatok.
Fotó: Will There Be Cake
Az epizóok közel kétharmadát maga Serling írta, de néhány rész erejéig a kor legkedveltebb írói is csatlakoztak a stábhoz, mint Reginald Rose (Tizenkét dühös ember), vagy épp Ray Bradbury (Marsbéli krónikák, Fahrenheit 451).
A sorozatból 1983-ban mozifilm készült, 1994-ben Rod Serling’s Lost Classics címmel egy, a rendező özvegye által a garázsban talált forgatókönyv is filmmé vált, sőt, a sorozatot két alkalommal is újraindították indították (1985-1989, 2002-2003)
A klasszikus Doctor Who-évadok (1963-1989)
A világ legrégebben futó sci-fi sorozatának (1963-1989; 2005-) harmincötödik évada másfél héttel ezelőtt indult el, ez pedig mindennél szebben bizonyítja létjogosultságát a tévéképernyőkön.
Főszereplője egy titokzatos férfi, a Doktor, aki rendőrségi telefonfülkének tűnő időgépével, a TARDIS-szal járja a teret és időt, minden állomásán életveszélyes kalandokba keveredve. A legtöbb epizódban egy útitárs kíséri, aki az esetek jó részében egy földi ember, de a hetvenes és nyolcvanas években nem voltak ritkák az idegenek sem.
Fotó: BBC
Évtizedeken át természetesen lehetetlen egy színésznek ugyanabban a szerepben maradnia, a váltás regenerálódással történik, mely során a súlyosan sérült Doktor új testet és személyiséget kap, noha emlékei megmaradnak.
Végtelen határok (The Outer Limits, 1963-1965)
A sorozatot az ABC a CBS által vetített Alkonyzóna vetélytársának szánta, néhány jellemzőjében meg is egyezett vele: a negyvenkilenc elkészült epizód itt is önálló történeteket mesél el, melyeknek közös jellemzője a meglepő csavar, sőt, az epizódok elején és végén is látható a narrátor.
A korrekt nézettség ellenére a csatorna nem volt megelégedve a sorozattal, hiszen a készítők teljhatalommal rendelkeztek, és nem ritkán rossz színben tüntették fel a kormányt. A projekt végét azonban a csatornánál fellépő pénzhiány okozta – az ABC nem fogadott el egy benyújtott forgatókönyvet, mivel drágállotta az ahhoz szükséges kellékeket, a producerek pedig azonnal felmondtak.
A Stephen King kedvenc sorozatának számító Végtelen határok magyar vonatkozással is rendelkezik: három epizódját a Budapesten született Benedek László írta, aki a második világháborúig a magyar filmipart erősítette, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1951-ben Arthur Miller Az ügynök halála című művének filmadaptációjával robbant be a köztudatba. A filmet öt Oscarra jelölték, sőt, ugyanabban az évben négy Golden Globe-ot, köztük a legjobb rendezőnek járó díjat is elnyerte.
The Time Tunnel (1966-1967)
Az ABC a Végtelen határok (Outer Limits) korai halálával nem adta fel, hogy továbbra is megpróbáljon fogyasztható sci-fi sorozatot sugározni. Így született meg a The Time Tunnel (Az időalagút), amely azonban alig hét hónapig bírta, köszönhetően a nem túl nagy nézőszámnak, valamint a csatorna egyik vezetőjének, aki egy western-jellegű sorozatot, a The Legend of Custer-t akarta látni a helyén. A The Time Tunnel-t harminc rész után ejtették, a helyére kerülő western pedig még rosszabbul teljesített – tizenhét rész után állították le.
Mindezek ellenére az alapötlet kitűnő volt: az amerikai kormány egy titkos projektjébe, a Project Tic-Toc-ba nyerhettünk bepillantást, mely egy örvényszerű időgép kifejlesztését tűzte ki célul. A nyolcszáz emelet mélyen lévő arizonai labor harminchatezer dolgozója azonban tíz év után sem tud értékelhető eredményt felmutatni, így a kormány egy szenátort küld, hogy eldöntse, megéri-e folytatni a labor finanszírozását. A férfi csak egy módon győzhető meg: ha látogatása alatt valaki használja a gépet, majd sikeresen vissza is tér.
Végül ketten is elindulnak, de eltévednek az időben, így csak a történelem különböző korszakain kell átküzdeni. Látják a Titanic elsüllyedését, Pearl Harbor megtámadását, valamint a hirosimai atombomba energiájának ötezerszeresével kitörő Krakatau vulkánt.
UFO (1970-1973)
Fotó: IMCDB
1980-ban járunk, a Földre pedig egy haldokló bolygóról humanoid idegenek érkeznek, akikről villámgyorsan kiderül, hogy nem túl barátságosak, hiszen néhány napnál tovább nem bírják a földi légkört, így embereket kezdenek tenyészteni a létfontosságú szerveik miatt, ezzel is meghosszabbítva saját életüket.
A sorozat középpontjában a SHADO nevű nemzetközi ügynökség áll, akik csúcstechnikát képviselő cuccaikkal a Föld megvédésén, valamint a támadás tényének elhallgatásán dolgoznak.
Alfa holdbázis (Space: 1999, 1975-1977)
Ami az amerikaiaknak az Alkonyzóna, az nekünk, magyaroknak a Martin Landau főszereplésével készült Alfa holdbázis. Az 1999-ben játszódó, negyvennyolc részes történet egyes darabjai a magyar rajongói oldal szerint itthon 1979-1985 közt futottak. Népszerűségét jól mutatja, hogy a Triál Űrkaland néven még egy társasjátékot is készített hozzá.
A történet 1999-ben a Holdon játszódik, ahol mindössze hat nappal az új bázisparancsnok, John König kinevezése után lezuhan egy űrhajó, ami berobbantja a közelben tárolt nukleáris hulladékot, az pedig eltéríti a Holdat a Föld körüli pályáról. A csapatnak a következő epizódokban agyafúrt idegenekkel kell harcolnia ahhoz, hogy visszaállítsák az eredeti állapotokat.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Mayát alakító Catherine Schell 1944-ben Budapesten született, édesanyja a csodálatos nevű Teleki Katalin Mária Etelka Georgina Erzsébet grófnő, és az ismert diplomata, Schell-Bauschlott Pál gyermekeként.
Quantum Leap – Az időutazó (1989-1993)
A Magyarországon csak három évaddal vetített sorozat főszereplője Sam, aki egy elhibázott időutazás miatt megrekedt az időben, és minden epizódban más, segítségre szoruló ember bőrében találja magát.
Saját emlékei nincsenek, egyedüli segítőtársa Al, aki néha hologramként jelenik meg előtte, segítve a kalandjait.
Fotó: Moviespix
A sorozatot hat Golden Globe-ra és öt Emmy-re jelölték, előbbiből kettőt be is húzott.
Alien Nation (1989-1990)
Egy idegen űrhajó, fedélzetén negyedmillió, rabszolgaságra kitenyésztett humanoid lénnyel a Mojave-sivatagban landol. Mivel a Földön nincs rabszolgaság, ezért az újonnan érkezettek megpróbálnak beilleszkedni a társadalomba. Így tesz Sam Francisco is, akiből rendőr lesz, akit egy napon a nem túl barátságos nyomozó, Matthew Sykes társává nevezik ki.
Miközben a furcsa páros fényt derít a város részben idegenek által elkövetett rablásaira és más bűneire, a sorozat idegenjei, egy nagy számú kisebbség tagjai kiállnak olyan más kisebbségekért, mint az afroamerikaiak, spanyol ajkú bevándorlók, vagy épp a homoszexuálisok.
Fotó: Critic Online
Az azonos című, 1988-ban készült mozifilm sikerét követően elindított sorozat huszonkét epizódon át futott, és annak ellenére, hogy komoly rajongótáborral rendlkezett, sőt, a Fox Network kevés sikerének egyike volt, 1990-ben elkaszálták. A kilencvenes évek derekán aztán a Fox folytatta az Alien Nation-sorozatot, öt tévéfilmet mutattak be 1994-1997 közt, ezzel befejezve a történetet.
