Kultúra

Filmes klisék: az egy iránypontos perspektíva és a szimmetria

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 09. 26. 17:01

Az emberek furcsa módon vonzódnak a szimmetriához, vagy épp az egy pontba futó vonalakhoz, ezt a vonzódást pedig a legnagyobb filmrendezők sem titkolják.

Stanley Kubrick sikerének egyik titka is ez a két elem volt, filmjelenetei – mint például a 2001:Űrodüsszeia hajójában futó űrhajós – magukba szippantják a nézőt:

De ugyanezt az 1971-es Mechanikus narancsban is láthatjuk:

Wes Anderson Grand Budapest Hotel-jében, a Tenenbaum, a háziátokban, vagy épp A Fantasztikus Mr. Fox-ban a szimmetria működik hatványozottan:

Ugyanezek az eszközök a két Oscarra jelölt David Fincher, a Holtodiglan, a Benjamin Button különös élete, vagy épp a Hetedik rendezője akciódús mozijaiban:

Paul Thomas Anderson a 2007-es Vérző olajban mindegyik, fentebb említett rendezőnél távolabbra ment a képek mértani pontosságú komponálása terén, hiszen ő már a Fibonacci-spirált és az aranymetszést is előszeretettel használja:

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.