Poszler György haláláról a litera.hu irodalmi portál számolt be, emlékeztetve rá, hogy az irodalomtörténet, irodalomelmélet és általános esztétika területén végzett kutatásaiból több mint egy tucat pótolhatatlanul fontos könyv született. Tudományos munkájánál is fontosabb volt, hogy egykori hallgatói szerint legendás tanár volt.
A Litera 2014 decemberében kétrészes nagyvizit-interjút publikált vele. A másodikban mondta: “A 84. évemet taposom most. Az utolsó időkben már mindenféle egészségi zűrjeim voltak, de egy dolgot meg akarok még élni, ami körülbelül úgy foglalható össze, hogy négy vagy öt nagyesszében meg szeretném írni, miért kellett nekem úgy élni, ahogy éltem.”
Poszler György 1931. június 12-én született Kolozsváron. Tizennégy éves koráig, a háború végéig élt szülővárosában, 1945-ben került Budapestre. 1953 után, középiskolai tanárként, vidékre helyezték tanítani. Tizenegy év után tért vissza a fővárosba, ahol dolgozott a Népművelési Intézetben, a Művelődésügyi Minisztériumban. Később docensként, majd egyetemi tanárként tanított az ELTE Esztétika Tanszékén, és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
1982-87 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben professor emeritusi címet kapott. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választottak. Munkáját 1998-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.
