Kultúra

A tévében: apakép, média, limonádé

Az önismerethez fontos kérdések mellett az örök élet és az időutazás, illetve a limonádé is terítékre kerül.

Érdekes, és valószínűleg nem is csak az adott generációt érintő kérdést jár körül Schiffer Pál és Sipos András 2000-es dokumentumfilmje, az Apaképek. A háború alatt születettek közös tapasztalata, hogy a példaképként szolgáló apák élete vagy erőszakos módon ért véget (elgázosítás, halála a fronton stb.) vagy megtört az egypártrendszer idején. Az ő gyerekekik tehát kénytelenek voltak más utakon járva eszmei apákra szert tenni – de hogy ezt hogy és hogy pontosan ez a problematika kinek mit is jelent, arról többek közt Gergely Ágnes, Kézdy György, Szabó István, Simó Sándor, Utassy László beszél 20:25-től a Duna2-n.

A média felelősségéről olyan sokan és sokszor emlékeznek meg, mint az objektivitásra törekvésről és a pártatlanságról – mindkettő túl gyanús, mert e felelősség ismeretében különböző hatalmak mindig is befolyásolni akarják és (a személyes erkölcsi tartástól függően ilyen-olyan mértékben) fogják is. Amerikai filmekben sok szép példát látunk erkölcsös, gerinces újságírói viselkedésre, most egy olyanra látunk példát, amely szakmailag vállalhatatlan, de erkölcsileg csak helyeselhető. Hogy ez hogy lehetséges, arra A szenzáció áldozatai című Sydney Pollack-film adja meg a választ Paul Newmannel és Sally Fielddel a főszerepben, melyet 21:00-tól vetít a Filmmúzeum.

Aki nem hisz az etikában, csak az egzakt tudományban, 21:20-tól nézze a Nincs lehetetlent a Spektrumon: itt olyan tudományos vívmányokról hallhatunk, amik a közeljövőben alapvetően változtathatják meg életünk, sőt felfogásunkat a világról, alapvető fizikai modelljeinket. Időutazás, öröklét, teleportálás – szerényen ezek megvalósulásának közelségéről ad hírt a műsor, amihez azért nyilván az emberiség alázatának szószólói, a bölcsek is szólnának pár szót, akik hosszú életük során már többször hallottak az emberiség alapvető kategóriáinak átszabásáról, majd tapasztaltak utána csak nagyobb bajt és kijózanodást.  

Alicia Silverstone-ra minden 90-es években ifjú éveit töltő férfi emlékszik, mert ő volt az Aerosmith-dalok ügyeletes szereplője, a Lány, Aki Után Epedni Kellett. Aztán szerepelt is pár filmben, nem túl fajsúlyos, nehéz darabokban, csak olyan lityilötyikben, könnyed limonádékban, mint a 2003-as Született bankrablók. Ebben három banki alkalmazott tervezi kirabolni a saját bankját a többiektől függetlenül, ugyanazon a napon – milyen hihető alaphelyzet. A film színészi felhozatala vegyes, itt van a klasszikus John Cleese vagy Woodie Harrelson és Alicia is ott mosolyog valahol, immár nagylányként… Egykori rajongók és kikapcsolódni vágyók, 21:30-kor jön el a ti időtök, ekkor kell a Duna TV-re kapcsolni. 

Van egy színész, aki rendre valahogy ártatlanul belekeveredik egy erőszakos eseménysorba, majd, miután mindenkivel végzett, rá kell jönnie, hogy a gazemberség magasabb szintekről érkezik, és akkor ráadásként még ott is elrendez ezt-azt. Mindezt pedig rezzenéstelen arccal, apró copfjára ügyelve – igen, ő Steven Seagal, aki A fenevad gyomrában című filmben továbbra sem Babits Mihály Jónás könyvéből ad elő szemelvényeket, hanem csihi és puhi az osztályrésze. Erőszakosok és harcművészeti rajjongók 22:00-tól érdemes a TV2-t néznetek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik