Külföld
Barcelona, 2017. október 18.
Tüntetők ezrei tiltakoznak két katalán függetlenségpárti vezető, Jordi Sanchez és Jordi Cuixart őrizetbe vétele ellen Barcelonában 2017. október 17-én. (MTI/EPA/Alberto Estevez)

Spanyolország a „nukleáris opcióhoz” nyúl

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 10. 19. 17:31

Korábban a témában:

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök csütörtök délelőtt tíz óráig hagyott időt Katalóniának, hogy vonja vissza a múlt héten aláírt, majd két hónapra felfüggesztett függetlenségi nyilatkozatot.

Carles Puigdemont katalán elnök nem tisztázta konkrét álláspontjukat, ugyanakkor néhány perccel a határidő lejárta előtt levelet írt Rajoynak. Kijelentette, hogy amennyiben Madrid továbbra sem hajlandó tárgyalásokat folytatni, a katalán parlament ki fogja kiáltani a függetlenséget.

Azzal vádolta a spanyol kormányt, hogy elzárkózik a párbeszédtől, akadályozza az előrelépést, próbálja elnyomni a katalánokat, és mintha nem is értené a problémát.

Nem sokkal később a spanyol miniszterelnöki kabinetiroda arról tájékoztatott, hogy mivel nem kaptak érdemi választ, szombaton életbe léptetik a 155-ös cikkelyt, és megkezdik a katalán autonómia felfüggesztését.

Katalónia szerint a spanyol kormány ezzel megszállná a régió autonóm kormányát, miközben a másik oldalon egy nem kívánt, de szükséges intézkedésről beszélnek, mert Puigdemont népszavazása durván sértette a spanyol alkotmányt.

Mint ismert, az október 1-jei népszavazáson több mint kétmillió katalán jelent meg, és kilencven százalékuk az elszakadás mellett voksolt. A spanyol Legfelsőbb Bíróság illegálisnak mondta ki a referendumot, amit rendőri erővel próbáltak megakadályozni. Az egyenruhások fellépése erőszakba torkollt és több százan megsebesültek.

Stratégiai játszma

Hosszú hetek óta húzódik már a viszály a két fél között, és kialakult egy olyan diplomáciai patthelyzet, amelyből egyikük sem mer vagy akar kilépni.

Madrid a kezdetek óta fenyegetésnek álcázva próbálja jobb szóra bírni a katalánokat, akiknek most újabb két napjuk maradt, hogy meghátráljanak. Mindeközben Katalónia köti az ebet a karóhoz, el akar szakadni anyaországától. Ha a közelmúlt történéseit vesszük alapul, akkor borítékolható, hogy érdemi változás nem történik szombatig.

A probléma gyökere az, hogy Katalónia nemes egyszerűsséggel besokallt. A régió a 2008-as világválság óta oroszlánrészt vállal az ország gazdaságának fellendítésében, de semmit nem látnak viszont belőle. Csak 2011-ben 8.5 millió euróval többet fizettek be az államkasszába, mint amennyit kaptak onnan.

Tarragona, 2017. szeptember 15.
Carles Puigdemont katalán elnök a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást támogató nagygyűlés résztvevőihez beszél 2017. szeptember 14-én. Puigdemont kormánya annak ellenére készül az október 1-jei népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban minden, erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított. (MTI/EPA/Toni Albir)
Carles Puigdemont katalán elnök
Fotó: MTI/EPA/Toni Albir

Járható út lenne, ha a spanyol kormány eleget tenne a katalánok kérésének és párbeszédet folytatnának a jövőről. Madridnak ez a forgatókönyv azért nincs ínyére, mert tudják, hogy egyrészt ők viszik a puskát, másrészt a tárgyalóasztalnál alulmaradnának.

Katalónia kikiálthatja a függetlenségét, de csak jelképesen, mert valójában nincs hozzá joga. Madrid a referendum eredményéhez hasonlóan nem ismerné el és alkotmányellenesnek minősítené a döntést, ráadásul szinte automatikusan a 155-ös cikkely aktiválását eredményezné.

Mi az a 155-ös cikkely?

A 155-ös cikkely 1978-ban, Francisco Franco diktatúrájának megbukása és a demokrácia visszaállítása után került be az alkotmányba, de elmúlt négy évtizedben egyetlen alkalommal sem vetették be. A törvény kimondja,

a spanyol kormány közbeavatkozhat és átveheti az irányítást bármely autonóm régió felett, amely nem teljesíti az alkotmányban rögzítetteket, a más törvények által ráruházott kötelezettségeket, vagy olyan módon jár el, amely komolyan sérti Spanyolország általános érdekeit.

Az intézkedést nem véletlenül nevezik politikai berkekben „nukleáris opciónak”. Az egész katalán rendszer megbénulna. A 155-ös cikkely aktiválása azt jelentené, hogy a katalán kormánynak csorbítanák a hatalmát és első lépésként például visszahívnák Katalónia tengeren túli delegációit és félhivatalos nagykövetségeit.

Félő viszont, hogy a spanyol kormány intézkedésével újra utcai zavargások törhetnek majd ki Katalóniában. A konfliktusban kulcsszerepet játszhat a katalán rendőrség is, amely ha a kormánya mellé áll, polgárháborút is szíthat. Ezzel együtt láttuk, hogy eddig a függetlenségpárti demonstrációk mindegyike békésen zajlott, és lehet, hogy az emberek inkább a kormányépületek köré szőtt élőlánccal tüntetnének a 155-ös cikkely ellen, mintsem puskaropogással.

A katalán kormány egyébként azt hangoztatha, hogy a spanyol kormány már hatályba helyezte a 155-ös cikkelyt, amikor belenyúlt a régió pénzügyeibe és több ezer készenlétis rendőrt küldött Katalóniába. Puigdemont szerint Rajoy kormánya de facto felfüggesztette az autonómiát és rendkívüli állapotot hirdetett, amikor a spanyol hatóságok ellepték a katalán kormányépületeket és magukkal vittek 14 tisztviselőt a referendumot megállítását célzó sikertelen akcióterv során.

Rajoy fejében állítólag az is ott motoszkál, hogy a 155-ös cikkely felhasználásával új regionális választásokat írt ki abban a reményben, hogy az új kormány nagyobb hajlandóságot mutat majd a megállapodás iránt. Ugyanakkor ez a terv visszafelé is elsülhet, ha a szeparatisták az eddiginél is nagyobb többséget szereznek a parlamentben.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Alberto Estevez

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.