Május elején lendületes verekedés tört ki Washingtonban, a Fehér Ház előtt. A verekedés egyik oldalán egy kurd baloldali párt zászlóját lengető tüntetők álltak, a másikon Recep Tayyip Erdogan török elnök emberei. Kilencen megsérültek, két embert letartóztattak a rendőrök, és eddig nem is hangzik annyira furcsának az egész, mint amennyire valójában volt.
Erdogan nem bánik óvatosan a tüntetőkkel és az újságírókkal, ezt pedig az emberei is tudják. Az elnök biztonsági személyzete ezért egyszerűen rátámadt arra a pártucat emberre, akik a kurdokért tüntettek az elnök hivatalos látogatása alatt.
Ráadásul nem is ez az első eset, hogy Erdogan testőrei erőszakot alkalmaznak Amerikában. Az ENSZ épülete előtt, New York közepén például nem csak tüntetőket, hanem újságírókat is megütöttek.
Az egészben az a legfurcsább, hogy nem lett belőle semmi.
Az egyik tüntető azt mondta,
Ez őrület. Itt ütnek minket, meg is halhattam volna. Amerika közepén vagyunk, ez elfogadhatatlan.
És volt, aki egyetértett vele. John McCain, a szenátus egyik legkeményvonalasabb republikánus tagja például követelte, hogy az inzultus után utasítsák ki a török nagykövetet Washingtonból, és nem is finoman mondta ezt.
Ki kellene dobnunk a nagykövetüket a francba az Egyesült Államokból
– mondta, hozzátéve, hogy
ezek nem akármilyen emberek voltak, hanem Erdogan biztonsági emberei. Valaki rájuk parancsolt, hogy menjenek oda és verjék össze a békés tüntetőket. Azt gondolom, hogy ennek következménye kell, hogy legyen, ezeket az embereket azonosítani kell, majd elszámoltatni.
Két hónappal később 16 ember ellen emeltek vádat, de végül összesen 19-et ítéltek el különböző bűncselekmények miatt. A 19-ből csak két embert tartóztattak le, mert ők amerikaiak voltak. Két kanadai és 15 török állampolgár még mindig szabadlábon van, és valószínűleg soha nem lesznek felelősségre vonva.
Az Egyesült Államok és Törökország viszonya komplikált. Főleg mostanában. Törökország a NATO tagja, így az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese. Már csak azért is, mert a törökök nemcsak tagok, de Amerika után övék a második legnagyobb NATO-haderő is. Az amerikaiak atomfegyvereket tárolnak és egy katonai repteret is üzemeltetnek itt. Sőt, innen hajtották végre a szíriai háború sok akcióját.
Az amerikaiak és a kurdok viszonya is érdekes. A kurdok négy ország egymással nagyjából érintkező területén élnek, de nincs saját nemzetük. Emiatt szinte minden országban problémát jelentenek, mert hajlamosak tenni is a saját függetlenségükért. A kurdok és Törökország viszonya akkor mérgesedett el újra, amikor Erdogan úgy döntött, hogy a politikai haszonszerzésért cserébe konkrét háborút indít a kurdok ellen Törökország déli részén.
De nem sokkal ezután az amerikaiak rájöttek, hogy a kurdok maradtak az egyetlen vállalható és hatékony földi erő, amely Szíriában képes visszaszorítani az Iszlám Állam terjedését. Ez akkor derült ki, amikor a szedett-vedett kurd harcosok Kobaninál – amerikai légitámogatással – megállították az Iszlám Állam addig töretlen terjeszkedését. Ez jelentette az ISIS végjátékának első napját. Kobani óta az amerikai hadsereg folyamatosan támaszkodik a kurdokra, és egyelőre elárulni sem sikerült őket.
Erdogan viszont annál keményebben fellép ellenük. Egyrészt katonai erővel akadályozta meg, hogy a szíriai kurdok összekössék az elfoglalt területeiket az iraki Kurdisztánnal, mert így egybefüggő államot tudtak volna létrehozni Irak és Szíria északi részén. Ez az állam pedig határos lett volna Törökország leginkább kurdok lakta területével.
Ha a kurdokról van szó, Erdogan előbb üt, aztán kérdez. De az amerikaiak eddig viszonylag kemények voltak a kérdésben.
Ezért ért mindenkit meglepetésként, amikor Recep Erdogan egy PBS-nek adott interjúban azt mondta,
A mondat egészen pontosan így hangzott:
Trump elnök egy héttel ezelőtt felhívott emiatt. Azt mondta, sajnálja, és fel fogja hozni az ügyet, ha a legközelebb hivatalos látogatásra utazok az Egyesült Államokba.
A Fehér Ház viszonylag hamar észbekapott, és kiadtak egy közleményt, amiben cáfolták, hogy Trump bocsánatot kért volna.
Sok mindenről tárgyaltak, de bocsánatkérés nem történt.
Törökország és az emberi jogok viszonya jóideje kezd elmérgesedni, de Erdogan folyamatos nyomás alatt tartja a nyugati országokat, akik ezért kevésbé kritizálják. Az amerikaiknak Törökország a katonai kapcsolat miatt fontos, Európának pedig azért, mert jelenleg is 2,5 millió szíriai menekült vár Törökországban, akiket a török hatóságok nem engednek át Európa felé.
Pedig Törökországban kezd visszatérni a kilencvenes évek erőszakhulláma. Utoljára akkor történt olyan, hogy emberek tűntek el, miután az utcán fekete furgonokba pakolták őket. Emberi jogi aktivisták jelenleg azzal vádolják a török kormányt, hogy 12 ember erőszakos eltüntetéséért felelős. Cemil Kocak agrármérnököt például a felesége és a gyerekei előtt rakta be három férfi egy Transporterbe.
Kimelt kép: AFP/Olivier Douliery
