Nagyvilág

Az vethet véget a válságnak, ha Kim Dzsongun elkezdi félteni az életét

A Koreai-félszigeten egy ideje súlyosbodó válsághelyzet kritikus ponthoz ért szeptember 3-án, amikor Észak-Korea végrehajtotta hatodik atomrobbantását, mégpedig az eddigi legerősebbet, ami egy 6,3-as és egy 4,6-os erősségű földrengést váltott ki.

A dél-koreai hadsereg már aznap megerősítette, hogy az első rengés mesterséges volt, központja pedig az észak-koreai nukleáris kísérleti telepnél volt. Az észak-koreai atomrobbantás után a dél-koreai hadseregben azonnal riadót rendeltek el, műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet, Mun Dzse In dél-koreai elnök pedig összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

Ha nem atomháború lesz, akkor micsoda?
Amerika kénytelen lesz valamilyen megoldást találni Észak-Korea kezelésére. Sok lehetőség nincs, főleg, ha el akarják kerülni több millió ember halálát.

Dél-Korea másfél héttel ezután közölte, hogy éleslövészetet hajtott végre egy Taurus típusú, nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amivel a hadsereg erősebb megelőző csapást tud mérni ellenfelére, ha arra kerül sor. Az ország védelmi képességeinek fokozását célzó terv keretében mintegy ilyen 170 fegyvert állítanak hadrendbe.

A nyomásgyakorlás ezzel közel sem ért még véget, Dél-Korea ugyanis létrehozott egy alakulatot, ami a beszédes „lefejező egység” nevet kapta. Természetesen nem azzal a céllal, hogy szó szerint egymás után fejezzenek le észak-koreai vezetőket, a háttérben sokkal inkább megfélemlítő szándék áll.

A Spartan 3000-nek is nevezett egység éjszakai légitámadásokat hajthat majd végre Észak-Koreában, a csapatnak pedig utasításba adhatják az észak-koreai vezetés, főként Kim Dzsongun megölését.

Az egységben 2-4 ezer katona szolgál majd, a hadsereg pedig már átcsoportosított helikoptereket és repülőgépeket arra a célra, hogy átrepülhessenek éjjel az észak-koreai légtérbe.

Nem éppen megszokott, hogy egy kormány nyíltan kimondja, hogy egy másik ország vezetőjének megölésén dolgoznak, és természetesen Dél-Korának sem ez az elsődleges célja. Sokkal inkább az, hogy

ráijesszenek Kim Dzsongunra, és további nukleáris fegyverek tesztelése helyett inkább a tárgyalóasztalhoz ültessék.

Az előző dél-koreai elnök még úgy tervezte, 2019-ben lesz bevetésre kész az osztag, a jelenlegi dél-koreai védelmi miniszter elmondása szerint azonban már év végére bevethető lesz, a hadsereg pedig jelezte: ha szükséges, készek megölni az észak-koreai vezetőt.

AFP PHOTO/KCNA VIA KNS

A mostani bejelentést a dél-koreai katonai vezetők is jóváhagyták, Sin Won Sik, a 2015-ben visszavonult dél-koreai tábornok a New York Timesnak azt mondta:

a saját nukleáris fegyvereink mellett a legjobb elrettentés az, ha Kim Dzsongun veszélyben érzi az életét.

A Spartan 3000 a modern verziója lesz a ’60-as években létrehozott dél-koreai osztagnak. Akkoriban a dél-koreai hadsereg titokban képzett ki többek közt fogvatartottakat arra, hogy Észak-Koreába menjenek és megöljék Kim Dzsongun nagyapját, a korábbi elnököt,  Kim Ir Szent.

A különbség az, hogy az új osztagot a dél-koreai kormány is elismeri.

Mun Dzse In dél-koreai elnök már augusztusban is azt mondta, „a biztonságunk nem múlhat csak és kizárólag a szövetségesünkön”, utalva itt az Egyesült Államokra. A New York Times riportja szerint Dél-Korea három különböző háborús tervvel is rendelkezik, ezek a következők:

  • Kill Chain, aminek keretében Dél-Korea rakétakilövéssel válaszolna, amint észlelné Phenjan támadását,
  • Korea Air and Missile Defense, ami arra törekedne, hogy megsemmisítse az Észak-Koreai hadsereg által kilőtt rakétákat, illetve
  • Korea Massive Punishment, aminek célja, hogy megsemmisítse a területet, ahol Kim Dzsongun esetlegesen tartózkodik.

Vitathatatlan, hogy Dél-Koreát aggasztja, mire lehet képes Észak-Korea, hiszen egy háború esetén alighanem ők lennének Phenjan első számú célpontja, a tízmilliós dél-koreai főváros pedig kevesebb mint 60 kilométerre fekszik a két ország határától.

A Koreai-félsziget válsághelyzetének megoldására pedig egyre szokatlanabb megoldások látnak napvilágot, Jocko Willink, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egykori tagja például nemes egyszerűséggel azt a választ adta a konfliktus megoldására, hogy

adjanak az észak-koreaiaknak 25 millió iPhone-t, ingyenes internet hozzáféréssel.

A felvetésre Jun Szun Észak-Korea-szakértő annyit felelt:

Kim Dzsongun is tudja, hogy amint a társadalom nyitottá válik, az észak-koreaiak rájönnek, miből maradnak ki. Ez a rezsim nem fenntartható, bukásra van ítélve.

A dél-koreai módszer viszont működőképesnek tűnik, hiszen a tervek napvilágra kerülése óta úgy tudni, Kim Dzsongun saját autója helyett inkább a kormány tagjainak járműveit használja egy esetleges támadás elkerülése érdekében.

Kiemelt kép: AFP PHOTO / KCNA VIA KNS 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik