Külföld

Nem a Szent Jobb az egyetlen furcsa kézereklye Európában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 08. 10. 12:12

A másikért csak a román fővárosig, Bukarestig kell utaznunk.

Korábban a témában:

Keleti szomszédunk, Románia fővárosának történelmi városközpontja, Lipscani apró temploma, a Zlatari igen furcsa ereklyét őriz:

Szent Ciprián mumifikálódott kezét.

A legendák szerint a férfi kereszténnyé válása előtt nem csak Egyiptomot és Görögországot, de Indiát is bejárta, sőt, jól kiművelte magát a fura varázsigékből, így Antiókhiába hazatérve az emberek máris özönleni kezdtek hozzá, hogy segítse őket ügyes-bajos dolgaikban. Egy pogány férfi például egy keresztény nő, Jusztina szerelmét akarta elnyerni, de a nő ettől persze mereven elzárkózott, sőt, szüzességi fogadalmát sem szándékozott megszegni.

Ciprián megpróbált varázsigékkel hatni a nőre, de azok egyszerűen lepattantak róla, hiszen Jusztina ideje jó részét imádkozással és koplalással töltötte, az pedig köztudottan elég jó fegyver a gonosz erők ellen. A sikertelenség teljesen kétségbe ejtette a varázslót, így a nőhöz hasonlóan ő is keresztet vetett, és láss csodát, az felszabadította a Sátán uralma alól, és a férfi egy csapásra kereszténnyé vált.

Azonnal elégette a varázskönyveit, majd pappá, később pedig püspökké vált. Néhány évvel később, Diocletianus keresztényüldözésének derekán, 304-ben az azóta zárdafőnöknővé vált Jusztinával együtt kínozták meg, majd fejezték le őket, testüket pedig egy bazilikába temették.

Szent Ciprián és Szent Jusztina

Kérdés, hogy a kéz innen hogy került a román fővárosba, az pedig még inkább, hogy a beás cigány aranyművesek (zlatari) miért helyezték el azt a XVII. század folyamán épült fatemplomukban, majd vitték át azt a következő évtizedek földrengései miatt megrongálódott, 1850-ban immár tartósabb anyagokból újjászületett templomukba.

Annyi azonban biztos, hogy a csodák templomának nevezett épületbe járók immár több, mint három évszázada remélik, hogy a kéz minden rontástól és gonosztól megvédi őket.

Na de ez most akkor nem ugyanaz a Szent Ciprián, mint a püspökből lett vértanú?

Nem bizony. Az észak-afrikai egyházat vezető, a III. század hajnalán Karthágóban született férfi élete első évtizedeit óriási gazdagságban töltötte, és sűrűn adózott a földi örömöknek, utolsó éveiben azonban egy pap barátja hatására Isten felé fordult. 248-ban városának püspöke lett, székét pedig egészen 258-ban bekövetkezett haláláig fenntartotta, sőt, az afrikai püspökök fejévé vált.

Nem volt azonban felhőtlen ez az évtized, hiszen Decius császár ekkor indított mindent elsöprő rohamot indított a keresztény papság ellen, de két ellenpüspök, illetve egy kétéves pestisjárvány is gyengítette a későbbi szent hatalmát, sőt, az eretnekségből megtért keresztények keresztelése miatt még a pápával is összeveszett. 257-ben a következő császár, Valerianus újabb üldözési hullámot indított a keresztények ellen – Cipriánt az elsők közt tartóztatták le, majd előbb egy távoli kisvárosba száműzték, a következő évben viszont visszavitték Karthágóba, és a római isteneknek tett áldozatra kényszerítették. Ezt persze nem vállalta, így kard általi halálra ítélték.

A római katolikusok ugyanakkor nincsenek meggyőződve a legendák igazságtartalmáról, így 1969-ben egyszerűen eltüntették a szent napját az ünnepeik közül, 2001-ben pedig a szentek sorából is kiradírozták (a katolikus szentek közt egyébként még két Jusztina, illetve öt Ciprián szerepel, akik közt laikusként tényleg nehéz különbséget tenni), azzal az indoklással, hogy túl kevés történelmi bizonyíték áll rendelkezésre a férfi létezésével kapcsolatban.

Néhányan persze továbbra is hisznek az erejében, a keleti keresztények pedig máig tisztelik, így a templom még mindig jócskán vonzza a híveket.

Fotók: Wikimedia Commons és Atlas Obscura
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.