Külföld
Afghan refugee women wait to scans their eyes at the UNHCR registration centre in the Pakistani city of Peshawar on June 19, 2017 ahead of the World Refugee Day.

A record 370,000 Afghans left Pakistan last year, many of whom were second or even third generation migrants of people fleeing the Soviet invasion of Afghanistan during the 1980s, surging from 55,000 the year before. / AFP PHOTO / ABDUL MAJEED

Közösségi kampányba kezdtek az afgán nők, az identitásukért harcolnak

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 07. 29. 07:51

Egy nő nevének nyilvános használata és kiejtése olyannyira illetlennek és sértőnek számít Afganisztánban, hogy a nők nevét még sírkövükön sem szokás jelölni.
Korábban a témában:

A sírkövön ehelyett a családjukon belüli rokonsági fokuk olvasható általában, a férfi családtagokhoz viszonyítva, tehát az adott “úr édesanyja, lánya, vagy testvére” és hasonló feliratok találhatóak meg egy nő nyughelyén.

A jelenségre másik példa, hogy a patriarchális társadalomban

a születési anyakönyvi kivonatban nem szerepel az “anyja neve” rubrika, vagy az, hogy egy esküvői meghívón nem tüntetik fel a menyasszony nevét, helyette az édesapja vagy a leendő férj neve és a velük fennálló rokoni viszony alapján tesznek utalást a nőre.Ezért afgán nőjogi aktivisták egy csoportja nemrég kampányt indított a közösségi médiában a nők nevének használatával kapcsolatos régi hagyomány felszámolására. A “#HolVanANevem” nevű kampány célja annak kivívása, hogy a nők neve is szerepeljen a hivatalos dokumentumokon, illetve megjelenjen a közbeszédben.

A társadalmunk tele van a nőkkel szembeni igazságtalanságokkal, tulajdonképpen minden tabu a nők számára

– közölte Bahár Szohaili, a kampány egyik vezetője a Thomson Reuters Foundation nevű hírszolgáltatóval.

Szohaili szerint a közösségi média által “ablakot nyithatnak” az ügyre Afganisztánban.

Célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányra: olyan törvényeket hozzon, amelyek a nők jogait védik.

A Facebook és Twitter közösségi oldalakon is megtalálható mozgalom ügye mögé eddig már több ezer afgán állampolgár állt, köztük számos közéleti személyiség, író, újságíró és zenész. A kezdeményezéshez csatlakozott az Afganisztánban az egyik legnépszerűbb énekesnek számító Farhád Darja is, aki ennek keretében megosztott egy fényképet közösségi oldalán, amelyen feleségével látható, akit a bejegyzésnél magával együtt meg is nevez: “Farhád és Szultána Darja”.

A nők nevének eltörlése a régi afgán hagyományokban gyökerezik. A nők társadalomban elfoglalt másodrendű helyzetét jelképezi egy olyan országban, ahol – egyebek között – taníttatásukról és férjhez menetelükről kizárólag a család férfitagjai dönthetnek. Farzanah Váhedi, az afgán fővárosban, Kabulban élő fotóriporternő elmondása szerint például amikor interjút akar készíteni egy afgán nővel, vagy le akarja őt fényképezni, szinte mindig azt mondják neki, hogy ehhez előbb engedélyt kell kérniük apjuktól, férjüktől vagy valamelyik fiútestvérüktől.

Habár a szélsőségesen konzervatív tálibok hatalmának 2001-es megdöntése óta

a nők visszanyerték a tanuláshoz, a szavazáshoz és munkához való jogukat, széles körben elterjedt a velük szemben alkalmazott erőszak a családon belül, ami sok esetben büntetlenül is marad. Abdullah Atahi legfelsőbb bírósági szóvivő a Thomson Reuters Foundationnak azonban azt mondta, hogy a nők nevének használatát illető változásokra az afgán társadalom még nem kész “Nincs azzal bajunk, ha egy anya nevét feltüntetik a születési anyakönyvi kivonatban vagy egyéb dokumentumon, de az afgán kultúrkörben az emberek még nem állnak készen ilyen korszerű változásra”, amely szerinte akár “nemkívánatos káoszhoz” is vezethetne az országon belül.

Ezzel szemben Sáhgul Rezaie törvényhozó és nőjogi aktivista szerint folytatják a nők jogaiért vívott harcot. “Van néhány radikális eleme a parlamentnek, akik az ilyen lépések ellen vannak (…), de keményen küzdünk, hogy módosítsunk” a jelenlegi törvényeken és új törvényeket “hozzunk létre a nők jogainak védelmében”.

MTI

Kiemelt kép: Europress

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.