Külföld

Ez lehetett volna a szovjetek válasza a McDonald’s-ra

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 07. 29. 16:00

A nagy gazdasági világválság idején elképesztően népszerűvé vált hamburger okozta gasztrohullámot az elmúlt évtizedekben számtalan étteremhálózat lovagolta meg, közülük a legjobban azonban az 1940-ben Richard és Maurice McDonald által alapított McDonald’s-nak ment az üzlet. Az 1955-ben egy egykori utazó ügynök, Ray Kroc által megvásárolt étterem számtalan újítást hozott a piacra, melyet vetélytársai előszeretettel próbáltak lemásolni.

Híre természetesen a vasfüggöny mögé, így a Szovjetunióba is eljutott, sőt, az étteremlánc 1976-ban tárgyalásokat is kezdett a kommunizmus legnagyobb bástyájának vezetőivel. Ők persze az 51%-os profitrészesedés hírét hallva sem adták meg magukat, sőt, a nyolcvanas évek végén inkább megpróbáltak saját, a McDonald’s elveit és rendszerét adaptáló, száz százalékban szovjet étteremláncot nyitni.

Az egyszerűen csak Bistro nevet kapott lánc éttermei kívülről valamivel fantáziátlanabbak (itthon leginkább a – teljesen helytelenül használt – szocreál jelzővel illetnék az ilyet) lettek volna a világ számtalan pontján éttermet üzemeltető amerikai multiénál, a belső tér, a menük és ételek viszont sokkal jobban illeszkedtek volna a szovjet ízléshez.

A fiatal pénztárosok helyett természetesen bábuskákat képzeltek el a gép mögött.

Fura hamburgerek, sós sült krumpli és Coca Cola helyett pedig tipikusan szovjet ételek és italok kaptak helyet a kínálatban – borscs, marha Sztroganoff módra, orosz hússaláta, pelmenyi, scsí, okroska, szoljánka, húsos pite (kulebjaka) és kvasz, a szószok közt pedig még tormát is találhattunk volna:

Az ötlet természetesen hamvába holt, a Szovjetunió összeomlása után pedig a McDonald’s zöld utat kapott: első éttermük 1990. január 30-án nyitott meg Moszkvában, az első napra tervezett ezer vendég helyett pedig harmincezret kaptak a nyakukba:

Ez nem jelentette persze azt, hogy az oroszok örökre feladták egy saját hálózat beindítását, hiszen a kilencvenes évek derekán a Moszkvát tizennyolc éven át irányító (1992-2010)  Jurij Luzskov, két évvel ezelőtt pedig Vlagyimir Putyin is felvetette az ötletet, az azonban nem vált valósággá.

Fotók: fishki

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.