Külföld

Élesíthetik a hetes cikkelyt Lengyelország ellen

24.hu
24.hu

2017. 07. 26. 14:54

Korábban a témában:

Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba szerdán az Európai Bizottság arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A lengyel elnök megvétózza az igazságügyi reformot
Andrzej Duda bejelentette, hogy megvétózza a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt.

A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták:

készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait.A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.

A jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szereplő aggályokat azonban – mint közölték – azóta sem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.

Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, és az Európai Bizottság ettől függően dönt majd a további intézkedésekről.

Az Európai Bizottságnak a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő. A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő, megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza.

Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit.

Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása

– hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet elnöke.

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke “teljes képtelenségnek”, “ostoba szóbeszédnek” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.

Névtelenséget kérő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követően szeptember elején ül össze legközelebb.

A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfelsőbb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.

A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az “atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.