Külföld
Britain's Prime Minister Theresa May leaves No 10 Downing St for Prime Minister's Question Time (PMQs) at Westminster, in central London on July 5, 2017. / AFP PHOTO / NIKLAS HALLE'N

Politikai bomba hever Theresa May íróasztalán

24.hu
24.hu

2017. 07. 08. 12:00

Furcsa vita zajlik jelenleg Nagy-Britanniában. Egy titkos tanulmányról van szó, amelyet senki sem látott, de mindenki tudni véli, hogy mi van benne. A téma manapság kiemelten fontos: kik és miként támogatják külföldről az dzsihadista szélsőséges gondolatokat és szervezeteket. A tanulmány a miniszterelnök asztalán hever, de nem akar vele foglalkozni, mert a tartalma politikai bomba lehet.

Az már eddig is a közbeszéd tárgya volt, hogy az Öböl-államok, de különösen Szaúd-Arábia milyen fontos szereplője azoknak a támogatásoknak, amelyekből szélsőséges, nem egyszer dzsihadista gondolatokat népszerűsítő szervezeteket, weboldalakat, közösségi házakat vagy prédikátorokat finanszíroznak.

Tudomány kutatások és elemzések eddig is foglalkoztak a problémával, becslések eddig is jelentek meg a különböző összegekről, a nyilvános forrásokból kinyerhető információkat már sokan és sokszor összegereblyézték.

Ami az egyelőre titkos jelentés különlegességét adja, hogy azt a brit Belügyminisztérium készítette, jó eséllyel felhasználva hozzá minden rendelkezésre álló hírszerzési és elhárítási információt. A szerzők alighanem azzal a tudattal írták a jelentést, hogy ez nem kerül nyilvánosságra, azaz nem kell óvatoskodni, meg lehet nevezni a potenciális felelősöket, szervezeteket, esetleg személyeket.  Egy kutatóintézet vagy egyetem elemzése, tanulságai önmagában semmit nem jelentenek egy kormánynak, ilyen tanulmányok naponta születnek. Ha azonban a kormány maga rendel meg valamit, azzal a céllal, hogy egy égető, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyben a cselekvéséhez szükséges információkat beszerezze, akkor természetesen az abban leírtaknak súlya van. Ha a dokumentum más országokat, külföldi személyeket is megnevez, akkor máris nemzetközi jelentősége lesz.

A helyzet pikantériája, hogy 2015-ben, amikor a brit belügy megrendelte az elemzés elkészítését, akkor a minisztert Theresa Maynek hívták. Előre ugorva 2017-be, több súlyos terrortámadáson túl, a miniszterelnököt Theresa Maynek hívják, akitől azt várja mindenki, hogy eredményeket mutasson fel, erősítse a megelőzést és a radikalizáció elleni fellépést. A tanulmány állítólag egy éve elkészült, azóta várja, hogy elolvassák, és a megfogalmazott tanulságok alapján döntések szülessenek.

Armed police officer patrol with Elizabeth Tower (Big Ben) in the background ahead of the New Year's Eve fireworks in London on December 31, 2015. British police said they would deploy more armed officers than usual on the streets of London for New Year's Eve, as the terror threat level remains at "severe" meaning an attack is "highly likely". AFP PHOTO / JUSTIN TALLIS / AFP PHOTO / JUSTIN TALLIS
Fotó: AFP / Justin Tallis

Mivel a fő felelősnek Szaúd-Arábiát sejtik, amely egyben a brit hadiipar egyik legfontosabb partnere és London egyik legfontosabb politikai szövetségese az Öböl-térségből, a brit kormánynak semmi sem hiányzik, minthogy az egyik legjobb barátjával kényszerüljön összeveszni, és kényelmetlenséget okozni Rijádnak.

Bár a belügyminisztériumi jelentés sorsa egyelőre bizonytalan, Henry Jackson Society nevű külpolitikai elemző központ szerdán közzétett jelentésében megállapítja, hogy az Egyesült Királyságban tevékenykedő iszlamista szélsőségeseknek Szaúd-Arábia a legjelentősebb támogatója. A dokumentum kiemeli, hogy Rijád a múlt század hatvanas évei óta több millió dollárt fordított arra, hogy a királyságban meghatározó, keményvonalas, vahhábita iszlámot terjessze a térség országaiban, és a nyugati muszlim közösségek körében is. A Henry Jackson Society szerint „világos és egyre erősebb” bizonyíték van arra, hogy összefüggés van a külföldről támogatott iszlamista szervezetek, a gyűlöletet prédikáló hitszónokok és az erőszakot hirdető dzsihadista csoportok között, Szaúd-Arábiában pedig több ember és alapítvány közvetlenül érintett „az illiberális és bigott vahhábita ideológia” exportjában. Egyes intézményeket egyenesen Szaúd-Arábiából irányítanak, de legtöbbször arról van szó, hogy a szaúdi forrásokból befolyást vásárolnak a támogatott intézményekben. Szaúd-Arábia londoni nagykövetsége közleményben utasította vissza a jelentés megállapításait.

Muszlimok Nagy-Britanniában

Nagy-Britannia és a szélsőséges iszlamisták kapcsolata lassan három évtizedre nyúlik vissza. Bár az országban a muszlim közösség több évtizede van jelen – elsősorban a volt indiai koronagyarmat területeiről –, a szélsőséges eszmék és gondolatok megjelenése újkeletű dolog. A hidegháború vége után több konzervatív prédikátor menekült a Közel-Keletről Londonba. Otthon üldözték őket szélsőséges, az al-Kaidáéhoz hasonló nézeteik miatt, de mivel diktatúrákról volt szó, a fogvatartásuk során gyakran megkínozták őket. Ezek az emberek, ha egyszer kijutottak szülőhazájukból, akkor nyugatra, leginkább  Nagy-Britanniába menekültek, mert ott menedékjogot kaptak az otthon elszenvedett üldöztetések miatt.

Az 1990-es években elsősorban a csecsen háborúk, de különösen a boszniai muszlimokat ért atrocitások mozdították meg a brit muszlimokat, akik tömegtüntetéseken követeltek igazságot hittestvéreiknek. A bosnyákokat ért támadások egyfajta mobilizációs indokot jelentettek az összefogásra a közösségben, amely úgy érezte, az egész világ az iszlám ellen tör.

British Muslims take part in a vigil on Westminster Bridge in central London on March 29, 2017 to commemorate one-week since the March 22 terror attack that killed four. 
Four people were killed and scores more injured after British man Khalid Masood ploughed a speeding vehicle through a crowd of pedestrians and fatally stabbed policeman Keith Palmer just inside the gates of the British parliament before being shot dead himself in a frenzied attack lasting just 82 seconds on March 22.
 / AFP PHOTO / OLI SCARFF
Fotó: AFP / Oli Scarff

A korszak neves hitszónókai Abu Katada, Abu Hamza, Omar Bakri  a szólásszabadság határai feszegették prédikációikban, amelyek a mi fogalmaink szerint már inkább az uszítás, a homofóbia és az antiszemitizmus esetei voltak (ma már mindnyájan börtönben vagy külföldön vannak). A szélsőségesek körében népszerű előadásaikat gyakran egészítették ki a Közel-Keletről érkező prédikátorok, vallási gondolkodók, és olyan szélsőségesek, akik az ottani rezsimek elől menekültek. Nem véletlen, hogy ebben az időben a brit fővárost Londonisztánnak, vagy az új Pesawarnak is hívták (ez volt az a város, ahol az afgán polgárháború idején az arab önkéntesek és az afgán mudzsahedek megpihentek és felkészültek a következő támadásra).

Az ezredeforduló után részben a háborúk, részben a liberális bevándorlási politika miatt gyorsan megugrott a muszlimok száma Nagy-Britanniában. 2011-ben 1,6 millióan, 2011-ben 2,7 millióan éltek azt országban. A legtöbbjük integrálódott a brit társadalomba, de mindig volt (és lesz) egy kisebbség, amely nem akar. Azt is hozzá kell tenni, hogy London 2003-ban aktívan részt vett az iraki inváziót előkészítő manipulációkban (ma már ezt kamuhíreknek, fake newsnak mondanánk), majd az invázióban, ami a brit társadalom és az egész arab világ körében is felháborodást váltott ki. Az iraki megszállás mindenhol a szélsőségesek kezére játszott, és nem volt ez másként a Nagy-Britanniában sem.

Nem a mecsetekkel van a baj

A muszlimok számának növekedésével a mecsetek száma is több mint a duplájára, mintegy 600-ról 1500-ra nőtt – egyébiránt épp ez mutatja, hogy a brit muszlimok egy jó része nem járhat templomba, ilyen kevés mecset egyszerűen nem lenne elég számukra. A mecsetek többsége az első generációs bevándorlók kezében van, ami azt jelenti, hogy a radikalizációra hajlamos fiatalott ott nem nagyon hallgathattak olyan gyújtó hangú, szélsőséges prédikációkat, amely radikalizálhatta őket.

Egy 2008-as felmérés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a hatóságoknak milyen kevés ismeretük lehet a templomokban folyó dolgokról, és hogy milyen kevés ráhatásuk van arra, hogy ki legyen egy-egy mecset vezetője. A BBC számára készített, 300 mecsetre kiterjedő kutatás szerint az imámok mindössze nyolc százaléka született Nagy-Britanniában, a többi külföldi volt. Az imámok hat százaléka vallotta anyanyelvének az angolt, mintegy 85 százalékuk származott az indiai szubkontinens valamelyik országából (a brit muszlimok 50 százaléka ebből a térségből származik). A gyakrolat azt mutatta, hogy az adott helyről bevándorolt közösségek (bengáliak, kasmíriak stb.) az indetitásuk megőrzése érdekében a volt szülőfalujukból vagy régiójukból hívtak imámokat.

The main entrance of The Bait-ul-Futuh Mosque in London 03 Cctober 2003.  British Ahmadi Muslims are unveiling a new architectural landmark in London today as Western biggest Mosque Complex, with capacity to accommodate 10,000 worshipers. Adorned with a 15,5 meter dome, the mosque is on a 5.2 acre site. AFP PHOTO Nicolas ASFOURI.  / AFP PHOTO / NICOLAS ASFOURI
Fotó: AFP / Nicolas Asfouri

Ezek a vallási vezetők azonban képtelenek voltak hatékonyan megszólítani azokat a másodgenerációs fiatalokat, akiket már egyáltalán nem érdekelt apáik több ezer kilométerre levő szülőhazája. Nekik a családi szokások furcsa, erősen korlátozó, avítt szabályok voltak, nem ugyanazt a nyelvet beszélték, így nem véletlen, hogy a mecset helyett a chatszobák és a baráti társaságok lettek a toborzás új helyszínei

Persze azért a brit hatóságok is megtettek mindent, amit tudtak. Azt a néhány tényleg durván szélsőséges imámot 2001, illetve főleg a 2004-es londoni terrortámadás után kiszorították, letartóztták vagy deportálták.

Az elmúlt időszakok terrortámadásai azt mutatják, hogy a mecsetek szerepe nagyrészt megszűnt a toborzásban. Az a mintegy 700 brit állampolgár, akik kijutottak Szíriába és Irakba, leginkább baráti kapcsolatokon vagy a neten keresztül radikalizódtak. A legutóbbi terrortámadások elköveteiről kiderült, hogy a mecsetekbe, ahova jártak már korábban felfigyeltek rájuk szélsőséges megnyilvánulásaik miatt, és eltanácsolták a hely látogatásától őket.

Mi legyen?

A szélsőségesek külső finanszírozása nem a legsürgetőbb kérdés talán, de a legérzékenyebb. A potenciális magánadományok, alapítványi támogatások pont azokból az országokból érkezhetnek az Öböl-térségből, amelyek a brit hadiipar legfontosabb vásárlói, és így a brit munkahelyek és London számára is fontos hadiipari kapacitások fenntartói. A dilemma jelentős, talán az egyetlen megoldás a szaúdiak jóindulatában bízni és némi kármentéssel először velük ismertetni meg a titkos jelentést, hogy legyen idejük és lehetőségük felkészülni arra a negatív reakcióra, ami minden bizonnyal érkezni fog a brit közvélemény részéről.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.