Külföld
SRINAGAR, KASHMIR, INDIA - MARCH 17: Kashmiri Muslim protester hold an ISIS flag as they chant anti Indian slogans during  a protest against recent civilian killings by Indian forces, on March 17, 2017 in Srinagar, the summer capital of Indian administered Kashmir, India. Scores of Kashmiri Muslims clashed with Indian government forces during violent protests against recent killing of a minor girl by the Indian government forces in a gun battle.  The protesters  also chanted anti Indian slogans and calling for the boycott of the upcoming parliamentary by-polls. Indian forces used acrid teargas shells, pellets and rubber bullets to disperse the Muslim protesters. (Photo by Yawar Nazir/Getty Images)

Erőszakban született: hároméves az Iszlám Állam

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 06. 29. 16:13

Születésnapja van a világ legnagyobb terrorszervezetének. 2014. június 29-én jelentte be Abu Mohamed al-Adnáni szóvivő, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam megváltoztatja nevét, létrejön az Iszlám Állam kalifátusa, Ibrahim kalifával az élén. A hír különösen az iszlám világban váltott ki nagy meglepetést, teljessé tette a szervezet és az al-Káida közötti szakítást, és új pályára állította a dzsihadista terrorizmust. Visszatekintés.  
Korábban a témában:

Szomorú jövő előtt áll a még gyerekkorban levő új kalifátus, amelynek iraki és szíriai fővárosát most egyszerre ostromolják. Bár senki sem számít rá, hogy a két város, illetve az Iszlám Állam területeinek totális elfoglalásával megszűnik majd maga a szervezet is, az biztos, hogy fontos korszak zárul majd le mind a dzsihadista ideológia, mind a Közel-Kelet történetében.

A kezdetek az USA elhibázott iraki háborújához köthetőek. A 2003-as inváziót követő káoszban egy harcedzett jordániai szélsőséges, Abu Muszab al-Zarkávi különös brutalitásával tett szert hírnévre. Saját szervezetét 2004-ben Iraki al-Káidának keresztelte át, hűségesküt fogadott Oszáma bin Ládennek, és fő célpontja az amerikai katonák helyett hamarosan a többségi síita lakosság lett. Ő tette hírhedté a lefejezős videókat, amelyeken a sárga kezeslábasba öltöztetett foglyokat (utalva a Guantanamóban őrzött, al-kaidás foglyokra) nem egyszer saját kezűleg fejezett le.

Az Iraki al-Káida a polgárháború elmélyítését célozta, megalkuvás nélkül. Amikor azonban megindult a párbeszéd a szunnita és síita közösség között és javulni kezdett a biztonsági helyzet, a terroristák magukra maradtak. 2006-tól, amikor Zarkávival végzett egy légitámadás, egyre sikeresebb lettek az iraki-amerikai akciók, a szervezet tagsága csökkenni kezdett, az vezetőiket egymás után likvidálták. Az Iraki al-Káida több névváltáson is átment, így lett végül Iraki Iszlám Állam 2006-ban.

Az újjáéledést három fejleménynek köszönhette. Az amerikaiak kivonultak Irakból 2011-ben, így nem volt, aki hatékonyan támadja őket. A magára maradt iraki kormány ismét üldözni kezdte a szunnita kisebbséget, amely jobb híján az Iraki Iszlám Államtól várt segítséget. Végül – és talán ez a legfontosabb – a szomszédos Szíriában az „arab tavaszt” követően kitört a polgárháború .

A terrorszervezet tagjai azonnal megkezdték a szerveződést a szomszédos Kelet-Szíriában, ahol hatalmi vákuum alakult ki az Aszad-rezsim erőinek visszavonulásával. A több száz felkelő szervezethez képest a dzsihadisták harcedzettek, jól szervezettek, ideológiailag elkötelezettek voltak, és ami a legfontosabb: stratégiai terveik is voltak. 2013-ra uralmuk megszilárdult a kőolajban gazdag sivatagi területeken, ezért nevüket is Iraki és Szíriai Iszlám Államra változtatták.

Vissza Irakba

A terrorszervezet figyelme hamarosan ismét Irak felé fordult, ahol folyamatosan romlottak a közállapotok. A szunnita lakosság – a még Szaddamnak nyújtott támogatásáért – ismét kollektív bűnösnek érezhette magát a síiták dominálta hadsereg és rendőrség által. 2014 január másodikán a terrorszervezet meglepetésszerű támadást indított Nyugat-Irakban és napok alatt elfoglalta a szunniták lakta településeket, így Ramadit és Falludzsát. Az iraki biztonsági erők visszavonultak és a válaszcsapáson gondolkodtak. A sok tanakodást a Iraki és Iszlám Állam újabb villámháborúja szakította meg, 2014. június hatodikán mintegy ezer fegyveres jelent meg Moszul kapuinál. Az iraki erők védelme összeomlott, a lakosság fellázadt és a felszabadítóként ünnepelt terroristák pár nap alatt elfoglalták Irak második legnagyobb városát.

MOSUL, IRAQ - JUNE 17: An Iraqi Army soldier walks past a destroyed building after an Iraqi forces airstrike targeted an Islamic State sniper position June 17, 2017 in al-Shifa, the last district of west Mosul under Islamic State control. IS snipers, as well as car and suicide bomb attacks continue to hinder the Iraqi forces efforts to retake the final district. A series of airstrikes by Iraqi helicopter gunships attempted to hit multiple Islamic State sniper positions in al-Shifa today. (Photo by Martyn Aim/Getty Images)
Fotó: Getty Images / Martyn Aim

Ez volt az az esemény, amely Irakot és a világot is sokkolta. A papíron több mint 30 000 rendőr és katona elfutott (utólag kiderült, fele ennyien sem voltak, a korrupt tisztek a hamis létszámadatokkal jutottak több zsoldhoz), a fegyveresek egészen Bagdadig és az iráni határig eljutottak.

A pillanat adott volt, hogy a terrorszervezet vezetői kikiáltsák a az 1924-ben eltörölt kalifátust, a szervezet nevéből elhagyták az Iraki és Szíria szavakat, maradt az Iszlám Állam. Adnani kiáltványa, amit a szervezet hírügynöksége angolul, oroszul, franciául és németül is közzétett, felszólított minden dzsihadista csoportot, hogy fogadja el az új államot, fogadjon hűséget az új kalifának, és a jövőben az ő akaratának alárendelve működjön.

Bár akkor még nem tudtuk, 2014 nyarán érte el a legnagyobb kiterjedését a terrorszervezet. Jelenléte és céljai szinte példátlan összefogásra sarkallták a régió és a világ országait. Gyakorlatilag minden regionális- és nagyhatalom – igaz néha eltérő aktivitással – célkeresztbe vette az Iszlám Államot.

Veszély Europára

Az Iszlám Állam nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent Europára, mint korábban az al-Káida. Ennek oka a globalizációban és a generációváltásban keresendő. Az al-Káida központja a távoli Pakisztánban és Afganisztában volt, eljutni ebbe a két országba költséges és feltűnő vállalkozás volt. Szíria nem csak ezer kilométerekkel volt közelebb, de az Európából induló törökországi fapados turistajáratoknak köszönhetően tényleg fillérekért lehetett eljutni a határ közelébe.

A generációs különbséget a közösségi média alkalmazása jelentette. Bin Láden és utóda, Ayman al-Zawahiri „nagypapáknak” számítanak, akik a 1990-es években azzal forradalmasították a terrorizmus kommunikációját, hogy VHS-kazettákat küldtek az al-Dzsaíra tévének egy barlangból nyilatkozva. A Iszlám Állam gurui a 21. század fiataljai, akik a saját korosztályuk nyelvén beszélnek (nem csak arabul, de bármilyen világnyelven), a kor tartalomfogyasztási szokásaihoz alkalmazkodva próbálják elérni a fiatalokat.

A sikeresség persze egy másik kérdés. Sok az a 5 000-10 000 európai önkéntes, aki megfordult Szíriában és Irakban? Igen, sok. Főleg ha Afganisztánnal vetjük össze, ahol tíz év alatt az egész világból nem mentek el ötezernél többen. Ugyanakkor a több mint négymilliós európai, iszlám közösséghez képest elenyésző szám.

Persze a kihívást nem szabad alábecsülni. Németországban néhány száz ismert önkéntes mellett körülbelül tízezer szélsőségest tartanak nyilván a hatóságok. Az 2015-2016-os európai terrortámadások rávilágítottak arra, hogy az európai hatóságok erőforráshiánnyal küzdenek, ráadásul a nemzetközi együttműködés és információcsere sem elégséges.

Lesz következő születésnap?

Moszul városában az Iszlám Állam az utolsó négyzetkilométereken harcol. Rakkában hetek óta tart az ostrom, a támadók fokozatosan foglalják el a város negyedeit. A „főváros” elvesztésével még maradnak területek a terrorszervezet kezén, de a lendület általános. Hónapok, talán egy év kérdése, hogy a területét elveszíti-e. A gyors felbomlás emlékeztet minket arra, hogy a Iszlám Állam nem azért tudta elfoglalni – kis túlzással – Szíria és Irak felét, mert olyan erős és hatalmas lett volna, hanem azért, mert mind a két országban válság és káosz volt (és van).

Ezért nincs okunk túl sokat reménykedni. A közel-keleti arab országok többsége mély, strukturális válságban van, amelyet az arab tavasz eseményei csak jobban felszínre hoztak. Az országok elitjei nem tudják a választ a jövő kihívásaira, nem tudnak, vagy akarnak szembenézni a meglevő kihívásokkal, nem képesek azokat kezelni.

A Iszlám Állam sikere csak időleges volt, de mint terrorszervezet, talán majd egy újabb név alatt, talán több csoportra szakadva tovább folytatja pusztítását. Európa ebben a konfliktusban mellékszereplő marad, legnagyobb dilemmája az, miként viszonyuljon a konfliktushoz.

Az elmúlt száz évek rossz és jó indulatú beavatkozásai után nincs magától értetődő válasz.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LISBON, PORTUGAL - MARCH 25: Head coach Bernd Storck of Hungary looks on during the 2018 FIFA World Cup Qualifying Group B match between Portugal and Hungary at Luz Stadium on March 25, 2017 in Lisbon, Portugal.  Rodrigo Cabrita / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.