SANLIURFA, TURKEY -  OCTOBER 20:  (TURKEY OUT)   An explosion rocks Syrian city of Kobani during a reported suicide car bomb attack by the militants of Islamic State (ISIS) group on a People's Protection Unit (YPG) position in the city center of Kobani, as seen from the outskirts of Suruc, on the Turkey-Syria border, October 20, 2014 in Sanliurfa province, Turkey. According to Foreign Minister Mevlut Cavusoglu, Turkey will reportedly allow Iraqi Kurdish fighters to cross the Syrian border to fight Islamic State (IS) militants in the Syrian city of Kobani while the United States has sent planes to drop weapons, ammunition and medical supplies to Syrian Kurdish fighters around Kobani. (Photo by Gokhan Sahin/Getty Images)
Külföld

Végső leszámolás a politikai iszlamizmussal

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 06. 06. 13:24

Négy arab ország bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. A kvartett azzal vádolja az ország vezetőit, hogy terrorszervezeteket támogatnak, konfliktusokat finanszíroznak a régióban. Egy összehangolt bejelentéssel Egyiptom, Szaúdi Arábia, Bahrein és Jemen közölte: lezárja a légi, a tengeri és szárazföldi közlekedést Katar felé, továbbá visszahívja nagyköveteit is.
Korábban a témában:

A bejelentés alig tíz nappal Donald Trump szaúdi látogatása után történt.

Trump vizitjekor arra biztatta az arab világ vezetőit, hogy közösen lépjenek fel a terrorizmus ellen. Ennek ellenére meglepő volt a közös bejelentés, noha Katar diplomáciai diszkreditációja már évek óta,  egészen pontosan 2013 óta, benne lógott a levegőben az arab világban.

Rijád, 2017. május 21.
A Szaúdi Sajtóügynökség (SPA) által közreadott képen tanácskoznak az Öböl-menti Együttműködési Tanács ülésén részt vevő politikusok Rijádban 2017. május 21-én. Balról a harmadik Donald Trump amerikai elnök. Trump első hivatalos külföldi körútja során előző nap érkezett Szaúd-Arábiába. (MTI/EPA/Szaúdi Sajtóügynökség)
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács ülése. Balról a harmadik Donald Trump amerikai elnök.
Fotó: MTI / EPA / Szaúdi Sajtóügynökség

Nem véletlenül jelentette be a palesztin Hamász tisztújító gyűlésén, hogy megszakít minden kapcsolatot a Muzulmán Testvériséggel és lecseréli az egyébként a katari Dohában élő vezetőjét Khalid Meshal-t, a Gázai Övezetben élő Iszmáil Háníjára. Pontosan erre az izolációra készültek.

A nagy machinátor

A katari abszolút monarchia, amely szintén gazdag földgázban és kőolajban, azzal vívta ki az arab világ vezető államainak ellenszenvét, hogy a 2011-es forradalmi hullámban jelentős anyagi támogatást nyújtott a forradalomban felbukkanó új iszlamista blokkoknak, leginkább a Muzulmán Testvériségnek, amelyet Egyiptomban a médiájával, az Al-Jazeera arab és angol nyelvű televíziós hálózatával hatalomra is segített, majd dollármilliókkal és ingyen szállított cseppfolyósított gázzal (LNG) támogatta a kormányzását.

A modern politikai iszlamista blokknak, ideértve a tunéziai, az egyiptomi, de a szíriai iszlamistákat is, Katar biztosította az utánpótlást. Médiájával pedig legitimálni akarta őket. Ez egészen jól működött 2013-ig, amikor megkezdődött a Közel-Keleten a visszarendeződés. Egyiptomban katonai puccsal elmozdították Mohamed Murszit, a Muzulmán Testvériség által delegált elnököt, Szíriában pedig a forradalom végérvényesen a polgárháború véres káoszába fulladt.

Tamim bin Hamad Al Thani emírnek, az ország vezetőjének a 2011-es forradalmak remek alkalmat szolgáltattak arra, hogy apró országát jelentős tényezővé tegye a térségben. Cserébe a forradalomban felbukkanó, a Közel-Kelet hagyományosan iszlamista rezsimjeihez képest modern politikai agendával házaló Muzulmán Testvériség támogatásával Katar befolyásának növelését remélte – hogy hasonlóan a szaúdi királyi házhoz, a fosszilis energiakincsből származó vagyon felhasználásával befolyást „vásároljon” a forradalom során felálló új hatalmi struktúrákban, és az apró Katar meghatározó játékosává váljon a Közel-Kelet politikai játszmáinak.

Ez a szándék már abban megnyilvánult, hogy nemzetközi médiahálózatot hozott létre, amelynek mi bár csak az angol nyelvű csatornáját ismerjük (Al-Jazeera), de minden közel-keleti országban megtalálható volt a helyi, arab nyelvű csatornája, amely egészen kendőzetlenül támogatta az új politikai szereplőket, kritizálta a régi rezsimeket.

Palesztinok az Al-Jazeera adását nézik.
Fotó: Getty Images / Abid Katib

Hogy az Al-Jazeera a katari emír kézi vezérlése alatt állt és Katar politikai érdekeit szolgálta, jól példázza, hogy a csatorna jeleskedett a 2011-es forradalom „igazságos” forradalommá brandalésében, majd a 2012-es választások után egy pillanatig sem kritizálta Mohamed Murszi rövid elnökségének erősen megkérdőjelezhető intézkedéseit, de a puccs pillanatától kezdve gyakorlatilag az utolsó pillanatig – a csatorna arab nyelvű adásának betiltásáig Egyiptomban – kampányolt az újra felálló katonai rezsim ellen.

Abdel Fatáh Ász-Sziszinek az első dolga volt betiltatni az Al-Jazeerát a hatalomra kerülése után és hajtóvadászatott indított a szintén Katar által támogatott Muzulmán Testvériség mozgalom ellen, terrorszervezetté nyilvánította.

Egyiptom részéről tehát érthető az indulat Katar ellen. Nézzük meg, hogy miért állt Egyiptom mellé a Szaúdi Királyság, Jemen és Bahrein.

Testvéri tanácsok

Ennek oka Katar elkötelezettségében keresendő a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista-politikai mozgalom mellett, amely modernistának nevezhető a Szaúdi Királyságban, illetve a Közel-Keleten hagyományosan uralkodó iszlámfelfogások mellett, amelyek nem igazán szólnak bele a térség hatalmi struktúrájába.

A Testvériség az évek során beépült Katar politikai elitjébe, a döntéshozók körébe, és Katar aktív anyagi támogatásával számtalan hálózatot hozott létre a Közel-Keleten. Néptömegeket voltak képesek maguk mögé állítani mikrohiteleikkel és az ingyenes oktatással, de a szervezet fő célja a térség politikai átalakítása volt: egyrészt elmozdítani a szekuláris katonai diktatúrákat és helyükre muszlim vezetést helyezni, másrészt elérni az általuk nem eléggé muszlimnak tartott vezetők (például a szaúdi királyi család) lecserélését. A hosszú távú terv természetesen a Közel-Kelet egy tömbbé formálása volt a Muzulmán Testvériség irányítása alatt.

A Muzulmán Testvériség rövid története

A Muzulmán Testvériséget 1928-ban alapította Haszán Ál Bána Egyiptomban vallási, politikai és társadalmi mozgalomként. Ideológiája a kezdetekben arra irányult, hogy visszavezesse az iszlámhoz azokat, akiket „megrontottak” a nyugati eszmék. A mozgalom populista jelszavai kezdetben az egyiptomi szegénységet célozták meg: társadalmi igazságosságot ígértek. Majd Szajjid Kutb révén, aki Mérföldkövek című könyvével megalapozta a modern kori politikai iszlamizmust, nemzetközivé vált. Iskolákat, kórházakat, mecseteket épített, de üzleti vállalkozásokat is finanszírozott. Kutb írása után, melynek történelmi hatását a Közel-Keletre a Kommunista kiáltványhoz vagy a Mein Kampfhoz hasonlítják, a szervezet minden arab országban működni kezdett. Politikája miatt azonban hamar szembekerült kezdetben a kolonialista nyugati hatalmakkal, később pedig a világi országvezetésekkel. A szervezet csak a ’80-as évek elején utasította el a fegyveres erőszakot, hozzá köthető egy sikertelen merénylet Gamal Abdel Nasszer elnök ellen, de a megbuktatott Mubarak-kormányzat is a szervezetet vádolta több, elsősorban a kopt keresztény kisebbség ellen elkövetett merénylet miatt. Harcias, a nyugati típusú nemzetállamot elutasító ideológiája ideális kiindulóponttá tette a szervezetet minden jelenleg is aktív terrorszervezet számára: a Muzulmán Testvériségből alakult a tavalyi eilati vérengzés során ismét reflektorfénybe került Iszlám Dzsihád terrorszervezet, a Gázai övezetet vasmarokkal irányító Hamasz, de az Oszama bin Laden terrorszervezetével is jó kapcsolatokat ápoló Gama’a al Iszlamíja is. Bin Laden egyébként több évet töltött Egyiptomban és Katarban, különböző, a testvérekhez köthető szervezet vendégeként. A ’80-as években a szervezet éles paradigmaváltáson ment keresztül: elhatárolódott a fizikai erőszaktól, és a demokrácia lelkes hívévé vált. Nem véletlenül: ekkorra már állam volt az államban, saját, működő szociális hálóval, melyet a szekuláris egyiptomi kormányzat már nem tudott biztosítani a tömegeknek. Még 2011 nyarán nyilatkozta Abu el Fotú, a szervezet „útmutató bizottságának” vezetője nekem Egyiptomban, hogy habár néhány eszmét megtartottak Szajjid Kutb könyvéből, de politikai agendájuk népszerűsítése és a toborzás már békés eszközökkel zajlik.

Szaúd-Arábia már a kezdetektől fogva fellépett a Testvériség befolyásának terjedése ellen a királyságban, betiltva a tevékenységüket és letartóztatva tagjait, de ezért lett a 2013-as puccs után felálló Sziszi-rezsim legkomolyabb szponzora is.

WASHINGTON, DC - AUGUST 22: Pro-Egyptian military supporters gather in front of the White House August 22, 2013 in Washington, DC. The supporters denounced the Muslim Brotherhood while giving support to General Abdul Fattah al-Sisi.  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)
Fotó: Getty Images / Mark Wilson

Egyiptommal közösen terrorszervezetté nyilvánította a Testvériséget és komolyan lobbizott, hogy az Obama-adminsztrációt jellemző semleges amerikai attitűdöt megváltoztassa a Testvériséggel szemben. Szaúd-Arábia el akarta érni, hogy az Egyesült Államok is terrorszervezetté nyilvánítsa az iszlamista mozgalmat.

Bahrein, csakúgy, mint Szaúdi-Arábia, azzal szembesült 2011-ben, hogy az ország Muszlim Testvérisége áll a tüntetések és zavargások megszervezése mögött, amelyeket brutális eszközök bevetésével vert le. Ez után értelemszerűen minden lehetséges koalícióhoz hajlandó társulni, amely a Muzulmán Testvériség befolyásának csökkentését tűzte ki célul.

A koalíció egyetlen kakukktojása Jemen: Jemenben nem nagyon működött a Muzulmán Testvériség, de tekintve, hogy Hádi elnök Szaúd-Arábiába menekült a huti előrenyomulás elől, érthető, hogy legfontosabb szövetségese mellett teszi le a voksát.

A négyek bejelentése tehát a Muzulmán Testvériség elleni akció, a többi nem több porhintésnél. Elvégre majdnem mindegyik vahabi állam támogatott iszlamista csoportokat a szíriai polgárháborúban: így Szaúd-Arábia is.  

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.