Külföld
Kabul, 2017. május 31.
Az afgán biztonsági erők a főváros, Kabul diplomáciai negyedénél, ahol tartálykocsit robbantottak fel 2017. május 31-én. A támadásban legkevesebb nyolcvanan életüket vesztették, a sebesültek száma meghaladja a háromszázötvenet. (MTI/AP/Maszúd Hoszaini)

Brutális választ adott az Iszlám Állam az amerikai szuperbombára

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 05. 31. 14:48

Szerda reggel súlyos detonáció rázta meg Kabul belvárosát. A vízszállító tankerbe rejtett több tonnányi robbanószer a sűrű reggeli forgalomban robbant fel, több száz méteres területen letarolva mindent és mindenkit. Az emberek saját autóikban égtek szénné, az ablakok kilométeres körzetben törtek össze. Úgy tűnik, az Iszlám Állam helyi csoportja lehet az elkövető.

Kabulban nem szokatlanok az öngyilkos merényletek, az elmúlt években sokszor havi rendszerességgel fordultak elő. A ma reggeli robbantás két szempontból volt különleges: egyrészt az áldozatok nagy száma miatt, másrészt mert túlnyomó többségük civil volt. Az afgán Egészségügyi Minisztérium adatai szerint eddig 80 halottja és több mint 350 sebesültje van a támadásnak. Valószínűleg ez Afganisztán legsúlyosabb terrortámadása, amihez hasonló idáig csak egyszer, tavaly történt, amikor egy békés tüntetésen robbantotta fel magát két öngyilkos merénylő.

A mostani támadást az Iszlám Állam helyi szervezete vállalta magára. A robbantást az egész világon elítélték, Németország felfüggesztette az afgánok hazaküldését. Berlin 2016 decembere óta havi egy-két alkalommal telepít vissza afgánokat, a következő járat ma indult volna.

Kabul, 2017. május 31.
Az afgán biztonsági erők a főváros, Kabul diplomáciai negyedénél, ahol tartálykocsit robbantottak fel 2017. május 31-én. A támadásban legkevesebb nyolcvanan életüket vesztették, a sebesültek száma meghaladja a háromszázötvenet. (MTI/AP/Rahmat Gul)
Az afgán biztonsági erők a főváros, Kabul diplomáciai negyedénél, ahol tartálykocsit robbantottak fel 2017. május 31-én.
Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

Fegyverben az Iszlám Állam

Afganisztánban majd’ 40 éve polgárháború folyik, a mostani, 2001 óta tartó konfliktusban a konzervatív Talibán mozgalom a főszereplő a Nyugat által támogatott kormány elleni küzdelemben. A tálibok még 1994-ben kezdtek el harcolni, pakisztáni támogatással. 2000-re sikerült az ország majd egészét ellenőrzésük alá vonni, és talán ez így is maradt volna, ha nem adnak menedéket Oszáma bin Ládennek és az al-Káidának. 2001. szeptember 11-e után az USA felszólította a tálibokat, hogy adják ki bin Ládent, de ők ezt elutasították. Ekkor kezdődött újra a háború Afganisztánban, azóta a tálibok hadi szerencséje váltakozik, most éppen felívelőben van. Mióta a nyugati erők kivonultak és csak az afgán hadsereg és rendőrség áll szemben velük, növelték az ellenőrzésük alatt álló terüleket, az ország 30-40 százalékát, főleg a vidéket uralják.

A tálibok dominanciáját azonban 2015 januárjában megzavarta valami. Ekkor jelentette be Abu Mohamed al-Adnani, az Iszlám Állam helyettes vezetője, hogy létrejön a kalifátus horaszáni tartománya (a név a mai Afganisztán, valamint közép-ázsiai és északkelet-iráni területek régi elnevezése). A hírt mindenki hitetlenkedve fogadta, mert az afganisztáni Iszlám Állam képviselői a tálibok területén bontottak zászlót. Kevesen hitték, hogy Irakból vagy Szíriából odautaztak terroristák, sokkal valószínűbb volt, hogy néhány tálib fegyveres vagy a parancsnokuk önállósította magát. Bár az afgán társadalom elég konzervatív, a tálibok meg méginkább, az Iszlám Államra jellemző betegesen szélsőséges világnézet nem jellemző rájuk. Amikor bin Láden odaköltözött a tálibokhoz 1996-ban, akkor sem és azóta sem csatlakoztak afgánok nagy számban az al-Káidához.

An image grab taken from a video uploaded on YouTube on July 8, 2012, shows the spokesman for the Islamic State of Iraq and the Levant (ISIL), Abu Mohammad al-Adnani al-Shami, speaking next to an Al-Qaeda-affiliated flag at an undisclosed location. AFP PHOTO / YOUTUBE == RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / YOUTUBE " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS FROM FROM ALTERNATIVE SOURCES, THEREFORE AFP IS NOT RESPONSIBLE FOR ANY DIGITAL ALTERATIONS TO THE PICTURE'S EDITORIAL CONTENT, DATE AND LOCATION WHICH CANNOT BE INDEPENDENTLY VERIFIED / AFP PHOTO / YouTube / -
Abu Mohammad al-Adnani al-Shami, 2012. július 8.
Fotó: AFP/Europress/YouTube

Az afganisztáni Iszlám Állam-csoport első éve belháborúval telt. Kelet-Afganisztán hegyei között nem is az afgán kormányerőkkel, hanem a tálibokkal kellett megvívniuk elsősorban. Merényletek, rajtaütések, kivégzések jellemezték ezt az időszakot, de a szervezet túlélte, majd erősödni kezdett. A trendeket jól jelzi az ENSZ afganisztáni szervezetének kimutatása. 2015-ben a tálibok négyezer civil halálát okozták, az Iszlám Állam 82-ét. 2016-ban mintegy ötezer civil haláláért volt felelős a Talibán, és 899 embert ölt meg az Iszlám Állam. A terrorszervezet részéről elkövetett támadások áldozatainak száma tízszeresére ugrott.

Minden Bombák Anyja

A Nyugat szempontjából természetesen korántsem mindegy, hogy mi történik Afganisztánban. Egyrészt mert a 2015-2016-os migrációs hullámban a második legnagyobb csoportot az afgánok alkották, másrészt, mert az Iszlám Állam megjelenése csak további problémákat szülhet. A Talibán sosem akarta megtámadni a Nyugatot, nem küldött terroristákat Európába, de még a szomszédos országokba sem.

A NATO 2002 óta van jelen az országban azért, hogy a mindenkori megválasztott kormányt támogassa a működésében. A külföldi katonai jelenlét azonban jelentősen átalakult az elmúlt fél évtizedben. 2012 óta a nyugati katonák jelenléte fokozatosan visszaszorult, 2015 óta a NATO katonái már semmilyen akcióban nem vesznek részt, sőt már a kiképzésben is minimálisra csökkent a szerepük. Ehelyett a különböző rendőri és katonai szervezetek felső vezetését mentorálják, segítenek műveleteket tervezni, és olyan eszközöket biztosítanak, amivel az afgán biztonsági erők még nem, vagy nem kellő mennyiségben rendelkeznek.

Ennek megfelelően a nyugati katonák létszáma is jelentősen lecsökkent, 2012-13-ban még 130 ezren voltak, ma már csak 13 ezren, ebből nagyjából 8800 fő amerikai. Jelenleg egy Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű misszió alatt dolgoznak a NATO-szövetségesek, mellettük pedig létezik egy másik, amerikai katonák alkotta misszió, amely akár közvetlen akciókban, támadásokban is részt vehet.

Néhány héttel ezelőtt ez volt az az amerikai misszió, amely ledobta az úgynevezett Minden Bombák Anyját, egy hatalmas, 10 tonnás szerkezetet. A célpont az Iszlám Állam egyik bunkerrendszere volt, mintegy ötvenen haltak meg.

This photo released by the US Defense Department (DOD) 11 March, 2003, shows a Massive Ordnance Air Blast (MOAB) weapon being prepared for testing, at the Eglin Air Force Armament Center on March 11, 2003. The conventional MOAB is a satellite guided bomb, weighing 21,500-pound (9,752 kilo) according to DOD, that was dropped from a US Air Force C-130 cargo aircraft 11 March. It will be the largest non-nuclear conventional weapon in existence.   AFP PHOTO/DOD / AFP PHOTO / DOD
Minden Bombák Anyja
Fotó: AFP/Europress/DOD

A robbantást magára vállaló terrorszervezet egyes hírek szerint üzenetet küldött a szerdai  támadás után, amelynek megfogalmazása szerint a robbanószerrel megpakolt tankert a saját Minden Bombák Anyjaként küldték a nyugatiakra.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Training the robot. Ambitious committed motivated man working in a lab and creating new technologies for military purposes
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.